Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

472 A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon tisztában vagyok azzal, hogy teljesen felesleges munkát végzek ez interpellációmmai. Mert hiszen az első alkalommal, amikor interpelláltam az igen tisztelt belügyminister urat, akkor ő itt megjelent és teljesen szin-valótlan adatokat nyújtott ugy a Nemzetgyűlésnek, mint nekem. (Nagy mozgás. Derültség.) Orbók Attila: Ez aztán egy kormánypárti beszéd! (Zaj. Einöle csenget.) Paczek Géza: Mint jóhiszemű ember nem tételezhettem fel Magyarország belügyministeréről, hogy ilyen választ adjon ; tehát megnyugvással tudomásul vettem. Azonban egy hétre rá meggyőződtem az általa adott válasz teljes valótlanságáról; újra interpelláltam: ekkor már jónak látta az igen tisztelt belügyminister ur válasz nélkül innen távozni. (Mozgás.) Most újólag maga a község nyilatkozott meg a teljes képviselőtestület és az előkelő polgárság aláirásával, ma tisztában voltam vele, hogy nemhogy választ nem ad, de elő sem fog jönni. Én tehát nem azért interpellálom a belügyminister urat, hogy segitsem. Tenni nem fog semmit ! Hanem itt tételes törvényeknek a be nem tartásáról van szó ! (Zaj.) Drozdy Győző : Hogy lehet akkor támogatni ! Paczek Géza : Ne zavarjon, kérem ! (Derültség jobb felöl.) A mai nehéz viszonyok között nincs abban a helyzetben Magyarország, hogy egy ministere a tételes törvényeket be ne tartsa. Itt két törvény van teljes tiszta világossággal : az egyik a 65881/1896. számú közigazgatási bírósági elvi jelentőségű törvény, a másik a 3886/1919. számú ministerelnöki rendelet. Ez a két tételes törvény vonatkozik arra az esetre, amelyet a belügyminister urnák figyelmenkivül hagyni nem lehet. Itt előfordult még egy különös eset is, amiben ha a minister ur idejekorán nem fog intézkedni . . . Drozdy Győző : Tovább támogatod ! (Derültség a szélsöbaloldalm.) Paczek Géza : ... el fogja rontani, meg fogja zavarni egy községnek épen a pénzügyi tárgyalások során most majd rövidesen jogerőre emelkedő vagyonváltságát. Ugyanis a vagyonváltságnál, mint ahogy látom, a pénzlebélyegzés "alkalmával az államtól nyújtandó elismervények felével lehet a vagyonváltságot kifizetni ... Szijj Bálint: Dehogy lehet! Paczek Géza : Felét elfogadják. (Mlenmondások jobbfelől és a szélsöbalóldalon.) Akkor ez tárgytalan ; rendben van. (Felkiáltások jobbfelöl : Annál rosszabb!) Szóval röviden, hogy interpellációmat befejezzem, a következőket terjesztem a m. kir. belügjmiinister úrhoz : (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. Olvassa.) »1. Osmeri-e a belügyminister ur a 65.381/896. sz. közigazgatási bírósági elvi jelenei augusztus hó 13-án, szombaton. tőségü döntvényt? S ösmeri-e a 3886/919. sz. ministerelnöki rendeletet? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem ismeri!) 2. Ha ösmeri fenti rendeleteket, mégis mi az oka annak, hogy Magyarország belügyministere épen a reszortjába tartozó törvényeket nem tartja be s azokat nem respektálja?« (Mozgás.) Drozdy Győző (tapsol) : Éljen ! Ez aztán beszéd ! Rupert Rezső : Mi volt a sérelem ? A sérelmet nem hallottuk ! Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szilágyi Lajos képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. A szó őt megilleti. Szilágyi Lajos : Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását ! Elnök : A tanácskozóképesség nincs meg : az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Soron van ? Forgács Miklós jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Nem eshetünk abba a hibába, hogy egyes társadalmi osztályokat szembeállítsunk egymással abban a tekintetben, hogy kutassuk, vájjon a világháború fáradalmaiból, szenvedéseiből, különösen pedig a világháborúval együttjáró életveszélyből milyen arányban vették ki részüket. Ebbe a hibába nem szabad, hogy a Nemzetgyűlés beleessék. így tehát nekem sem lehet okom arra, hogy szembeállítsak egymással csoportokat, szembeállítsam pl. a tényleges állományú katonákat a nem tényleges állományból származó katonákkal, a tartalékosokkal és a népfölkelőkkel, abban a tekintetben, hogy kinek tartozunk több hálával, vagy pedig kiről tartozunk nagyobb mértékben gondoskodni. Egyformán kedves volt előttünk ugy a békében, mint a háborúban a tényleges és nem tényleges katona, egyformán kell tehát gondoskodnunk is róluk abban az esetben, ha áldozatául estek a háborúnak. A ténylegesek és a nem ténylegesek között azonban egy tekintetben óriási különbség van, t. i. a létszám, a tömeg tekintetében. A ténylegesek létszáma elenyésző volt a háborúban a nem ténylegesek létszániához képest, következéskép az a feladat, amelyet a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról való gondoskodásnak nevezünk, HZ cl feladat is sokkal nagyobb tömegű a nem ténylegeseknél, mint a ténylegeseknél. Legutóbb ezelőtt egy hónappal megszavaztuk a katonai ellátási törvényt, amely a ténylegesek soraiból származó hadirokkantakról, továbbá a ténylegesek hadiözvegyeiről és hadi árváiról gondoskodott. Hogy mily csekély létszámot jelent