Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

A Nemzetgyűlés 249. ülése; 1921. évi augusztus hó 13-án, szombaton. 459 Elnök : Ezek a módosító indítványok két szakaszra vonatkoznak, most pedig általánosságban tárgyaljuk a törvényjavaslatot. Méltóztassék a módosító indítványokat majd annak idején a 2. és a 6. § tárgyalása alkalmával benyújtani. Szijj Bálint: Külön-külön mindegyik szakaszhoz. Elnök: Most nincs meg a lehetősége annak, hogy ha a törvényjavaslat megszavaztatik, ezeket a módosításokat szavazás alá bocsássam. Schriffert Fereno: Akkor ezeket a módosító javaslatokat visszavonom, de felhívom az igen t. pénzügyminkter ur figyelmét ezekre különösen azért, mert ha ezeket a nagy tételeket elengedjük, amiket első indítványomban érintettem, akkor nem tudom, hogy el fcgja-e érni a törvényjavaslat azt a nagy célt, amelyet föltétlenül el kell érnie. Elnök : Módja lesz a képviselő urnák ugyanezeket az indítványokat megtenni a részletes tárgyalásnál. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Hegedüs György ! Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! Csak igen röviden kívánok a törvényjavaslattal foglalkozni, (Elénk helyeslés és éljenzés.) csak azért, hogy ez a vita még ma befejeztessék. A magam részéről nem tudom a javaslatot elfogadni, elsősorban azért, mert a pénzügyminister ur politikájában nem bizom. Nem bízom egyrészről azért, mert ez, amint már voltam bátor a múltkor egy rövidebb beszédben kifejezni, nem a magyar faj védelmében indult meg és haladt tovább, de azért sem, mert a pénzügyminister ur pénzügyi politikája iránt sem tudok teljes bizalommal lenni. Ezen kijelentésemet indokolom azzal, hegy az első törvényjavaslatnál igen sokat kért a nemzettől ; ugy tudom, 50 milliárdot akart földvagyonváltság címén bevenni. Jöttek azonban a bizottsági tárgyalások és a pénzügyminister ur olyan óriási tételeket, mint a város ingatlanai, azután egyes más ingatlanokat kivett a vagy on váltság alól. Ugy tudom, hogy ezzel igen sok milliárdot engedett el. Szijj Bálint : Nem a pénzügyminister ur, hanem a bizottságok. Hegedüs György : A bizottságok. Igen sokat elejtett a pénzügyminister ur, igy az államnak ezen engedmények révén igen sok milliárddal kevesebb lesz a bevétele. Azt vagyok bátor most kérdezni, kellett-e az a pénz az államnak, amelyet a pénzügyminister ur először kért, vagy nem kellett-e ? De egy javaslattal jönni a Nemzetgyűlés elé és abból milliár dókat leengedni : ezt nem tudom a pénzügyi po litika szempontjából megérteni. Mert ennek nagyon rossz hatása lehet kifelé. A pénzügyminister ur tudomásom szerint 50milliárdot akart bevenni, de most sokkal kevesebbel megelégszik. Az entente igen könnyen azt mondhatja, hogy a pénzügyminister ur annyit tartott bevehetőnek a mag}

r

ar államtól va gyón váltság címén. Ez nagyon rossz hatással lehet a pénzügyi politikára itt bent is, de igen rossz hatással lehet kifelé is. • Ezután még csak egy-két megjegyzésre szorítkozom. Tudjuk jól, hogy a földadót Magyarországon az 1849. évi október 20-iki és az 1850. évi február 4-iki pátensek hozták be, amelyeknek alapja a kataszter. A kataszteri felméréseiméi az irgatlanokat különböző osztályokba sorolták be s ezek az osztályok alapjai a mostani földadónak. Ismeretes azonban, hogy ezeknél a kataszteri felméréseknél valami igen nagy igazságtalanságok történtek. De tudjuk azt is, hogy azóta egyes ingatlanok, és pedig igen nagy ingatlanok, a művelési kultúra következtében egészen más kataszteri osztályban vannak már minőség szerint, mint amilyen osztályban vannak magában a kataszterben. Tehát az ingatlanok maguk sem adóznak tulaj don képen igazságosan. Azért nekem itt, az 1. §-nál az az észrevételem van, hogy a végrehajtási utasításnál, vagy esetleg a szakasz módosítás utján a t. pénzügyminister ur itt is kövesse azt az eljárást és vegyen fel olyan rendelkezést, mint az erdőbirtok megbecslésénél, ahol tudniillik a bizonyos nagyságon tul lévő erdőbirtokot megbecsülteti az érték szempontjából. Kívánatosnak tartanám, hogy 500 holdon felül minden ingatlant becsüljünk meg abból a célból, hogy az tulajdon képen milyen minőségű és ennek alapján vettessék ki a földadó s a va gyón váltság. A másik megjegyzésem a 2. § negyedik pontjára vonatkozik, amely a minimumot állapítja meg, tudniillik az egy* katasztrális hold minimumot és ezt az adózás alól kiveszi. A birtokminimum összefügg a létminimum kérdésével, azonban Magyarországon a birtokminimum maga törvénnyel szabályozva és megállapítva nincs, mint egy-két külföldi országban. Magyarországon birtokmhiimum volt ugyan, mert az 1836 : V. te. megállapította, hogy a jobbágytelkeket csak negyedig volt szabad feldarabolni és ezt Széchenyi István ki akarta terjeszteni 30 holdig a nemesi birtokokra is, azonban ezt a birtokminimumot megszüntette az 1871 : LUI. te. Es annak, hogy Magyarországon birtokminimum törvényileg nincs megállapítva, tulajdonítom azt, hogy tulajdonképen nem lesz nagyobb ingatlanterület a váltság alól kivéve hanem csak egy katasztrális hold. Azonban igen kömryen azt mondhatjuk, hogy a valóságban meg van Magyarországon a birtokminimum gondolata és az a földbirtok helyes megoszlásáról szóló törvényben szabályoztatott, ahol az lett kimondva, hogy egy kisgazda három holdat igényelhet, t. i., hogy három hold az a terület, amiből egy család meg tud élni. (Ellenmondások.) En azt hiszem,, ezzel a birtokminimumot akartuk megállapitani, bár régebben a telepítésnél négy hold volt a birtokminimum. Kívánatosnak tartanám, hogy legalább három hold legyen az a terület, mely a vagyonváltság alól mentesittetik. 58*