Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-248
A Nemzetgyűlés 248, ülése 1921. téri tiszta jövedelem megállapítása revidiáltassék. 2. Az égettek, uj házat építők, a jelzáloggal túlságosan megterhelt ingatlanok tulajdonosai, akiknek földbirtoka 50 holdon alul van, a váitságokat a kényszerkölcsön elismervénnyel is fizethessék. 3. À városok vagyonánál a párkok, faiskolák, internátusokat és kórházakat élelemmel ellátó ingatlanok a váltság alól mentessitessenek.« A törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés ) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Sándor Pál! (Nincs itt !) Hegedüs György ! (Nincs itt !) Tasnádi Kovács József (Nincs itt !) Szilágyi Lajos ! (Nincs itt !) Drozdy Győző (Nincs itt !) Bodor György ! Bodor György : T. Nemzetgyűlés ! Midőn a pénzügyminister ur által benyújtott vagy on váltságról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál felszólalok, kötelességemet vélem teljesíteni, mert igazán ugy vagyok ezzel a törvényjavaslattal, hogy ha a lelkiismeretemet kérdem, nem tudok tisztába jönni vele, milyen álláspontot foglaljak el ebben a kérdésben. De amikor a kötelességérzet megszólal bennem, arra a meggyőződésre kell jönnöm, hogy ha nehéz is, hegy ha fájdalmas is, mégis hozzá kell járulnom ehhez a javaslathoz azzal a reménnyel, hogy ennek a törvénynek segítségével talán enyhíthetjük kissé az ország sorsát. Ugy vagyok ezzel a törvényjavaslattal, amikor ahhoz hozzászólok, mintha a halálos ítéletemet imám alá. De el kell ismerni, hegy elég hosszú ideig megfontoltan tárgyalta ezt a kérdést a gazdasági és a pénzügyi bizottság, ami érthető is, mert hiszen alig volt még a Ház előtt ennél nehezebb törvényjavaslat, (Igaz! Ugy van!) amely olyan nagyfontosságú lett volna és amely annyira a legnagyobb megfontolást követelte volna minden nemzetgyűlési képviselőtől, hogy minden tudásával iparkodjék ennek a törvényjavaslatnak azokat a részeit kiigazítani, amelyek javításra szorulnak. Nem volt szándékom ennél a javaslatnál felszólalni, a 4. §-ban foglalt táblázat, amely a vagyon váltságnak az egyes birtokkategóriák között való megoszlására vonatkozik, mégis felszólalásra késztet, amennyiben azt látom, hegy a bizottság ott, ahol épen a legnagyobb óvatosságra lett volna szükség, pár lépéssel nagyobbat lépett a kelleténél. T. Nemzetgyűlés ! Ugyebár, az a célunk, hogy azokat az embereket mentesítsük, akik a legnagyobb áldozatkészségük mellett sem képesek arra, hogy az országot fentartó erőt a maguk hozzájárulásával gyarapítsák. Ertem azokat, akiknek oly csekély birtokuk van, hegy annak jövedelméből csak saját magukat és családjukat tarthatják el, de ezt is csak abban az esetben, ha a szószoros értelmében éjt nappallá téve dolgoznak. (Igaz ! Ugy van !) Ide kell sorolnom az 5—10 és a 10—20 holdas gazdákat. Ezek a kategóriák azok, amelyek egyáltalában nem képesek fölöslegükből semmit leadni, azon egyszerű oknál fogva, mert nincsen évi augusztus hó Í2-én, pénteken. 443 fölöslegük. És mégis azt látjuk, hogy épen ezeknél történt a legnagyobb hiba, amennyiben a progreszszivitás az 5—10 holdig és a 10—20 holdig terjedő birtokkategóriákra nézve egyszerre három százalékkal emelkedik. Nagy hiba volt a pénzügyi bizottság részéről az is, hegy megfeledkezett arról, hogy a nagybirtokos kataszteri tiszta jövedelme nem rug többre tiz koronánál. Itt volt tehát az a szemfényvesztés, amikor a bizottság egyes tagjai hozzájárultak ehhez a megállapodáshoz és a 20 koronás kataszteri tiszta jövedelem végigmegy az 50.000 holdon felüli birtokokig is. Én nyugodt lélekkel mondhatom, hogy szemben a felvett huszkoronás kataszteri tiszta jövedelemmel, ezeknek aj kisbirtokoknak négy-öt koronás adón felül tiszta jövedelmük alig van, Ha már most nézem egy tizezerkoldas birtok adóját, amely egy katasztrális holdról 106 kiló búzát tartozik beadni és nézem egy tízholdas gazda váltságát, aki ha véletlenül huszkoronás tiszta jövedelme van, 108 kilót ad be holdanként, akkor nem látom a progresszivitást. Csukás Endre t. képviselőtársam is elmondotta már itt, hogy a kataszteri tiszta jövedelemnél óriási különbségek vannak a falu és a nagybirtok között, mert legyen bár sokkal rosszabb ennek a kisgazdának földje, mint a nagybirtokosé, mégis jelentékenyen magasabb a kataszteri jövedelme. Azt nem akarom vitatni, mert nincs rá idő, hogy ez a kataszteri összeállibás tulajdonképen miért áll igy, de bátor vagyok felhívni a pénzügyminist er ur figyelmét, hogy semmiféle veszteség nem éri abból, ha ezt a három rovatot az igazságnak megfelelően kiegészítjük s amit itt a minister ur elenged, azt egy percent emeléssel behozhatja a kétezer, tízezer, tizenötezer és ötvenezer holdas kategóriáknál. Hiszen — példaképen említem — semmi szín alatt sem lehet azfc mondani, hogy progresszivitás van abban, ha egy ötvenezer holdas birtok után, amelynek kataszteri tiszta jövedelme hat korona, katasztrális holdonként 128 kiló búzát kell leadni, egy ötvenholdas birtok után pedig, ahol a kataszteri tiszta jövedelem 17 korona, 114 kilogramm búzát. Ebben csakugyan nincs progresszivitás. T. Nemzetgyűlés ! Minket kisgazda képviselőket, akik magunk is tagjai vagyunk a kisgazdatársadalomnak, órisái felelősség terhel abban az irányban, hogy minden a Nemzetgyűlés elé hozott törvényjavaslatot a legalaposabb biiálat tárgyává tegyünk. Nekünk — mint múltkori beszédemben mondtam — kötelességünk a számla benyújtásánál követelni azt, hogy az abban foglalt elosztás igazságos legyen. (Igaz! Ugy van! Helyeslés balfelől.) Ezzel szemben szomorú valóság, és én csodálkozom ezen, hogy az országban még mindig vannak társadalmi rétegek, amelyek a falu népével szemben a legnagyobb gyűlölettel viseltetnek. Pedig nemhogy gyűlölni kellene a falu népét, hanem egyenesen kalapot kellene emelni előtte, (Igaz! Ugy van!) mert a falasi nép az, amely 56*
