Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-231
A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi július hő 18-án, hétfőn. 37 Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget szemben Könyves képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Eszerint ez a mondat Könyves Lajos képviselő ur módosításával fogadtatott el. Megjegyzem, kogy az eredményt magát a szavazásnak ez a módja nem befolyásolta, mert úgyis erre az eredményre jutottunk volna. Méltóztassanak azonban feltenni, hogy itt a Házban többsége lett volna Kerekes képviselő ur módosításának, nem lett volna a Nemzetgyűlés abban a helyzetben, hogy a módosítás felett szavazhasson. (Helyeslés.) Menj ünk t o vá bb. Kerekes képviselő urnák a mondat végéhez pótinditványa van, amely szerint a »vagy ennél kevesebb lesz« szavak után beiktatandók : »nem esik őrlési adó alá, tehát 10 illetőleg 7% vámot tartoznak fizetni konvenciót őröltető cselédek, az ellátatlanok közé tartozók, ha vásárolt búzájukat, gabonájukat őröltetik meg, végül kepén keresett gabonanemüek.« Ezt a félmondatot a Kerekes képviselő ur által kiegészített mondattal teszem fel szavazásra, mert ez csak kiegészítés és a kettőt azután szembehelyezem egymással. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget szemben Kerekes képviselő ur pótló indítványával, igen vagy nem ? (Igen !) A többség az eredeti szöveget fogadta el, szemben Kerekes képviselő úr módosításával. A második bekezdés nincs megtámadva, azonban Ereky képviselő ur azt indítványozta, hegy a gondolatjel között lévő szavak : »A rendelettel megállapítandó porlási százalék levonása után, amely azonban l"5%-nál nagyobb nem lehet«, hagyassanak ki. A szakaszt az eredeti szövegében fogom, szavazás alá bocsátani szemben Ereky képviselő ur módosításával. Felteszem a kérdés méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Ereky képviselő ur módosítása val, igen vagy nem ? (I gen !) A többség az eredeti szöveget fogadta el, tehát Ereky képviselő ur módosítása elesett. Minthogy a szakasz utolsó fél mondata egyébként nem támadtatott meg, ezzel az egész 2. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Könyves Lajos képviselőtársam javaslatának elfogadása folytán szükségképen ki kell igazítani az utána következő szakaszokat is, és igy mindjárt a 3. §-t, amelynek a következőképen való kiigazítását javaslom : az első bekezdés negyedik sorában »12%« helyébe »8%« teendő ; a második bekezdés első sorában pedig »14 illetve 11%-ra« szavak helyett »14%-ra« teendők. Ez egyszerűen csak összhangba hozza a 3. §-t a 2. §-szal. Elnök: Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző; Ereky Károly! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Előbbi javaslataim közül a stilárisakat méltóztattak elfogadni tehát kérném, ennek . . . Hegedüs Loránt pénzügymin ister : De ez itt adó ! Ereky Károly : De általában, hegy ne kelljen minden szakasznál külön felszólalni, megkérem az előadó urat, hegy amennyiben szükségesnek tartja, hegy ezek itt a Nemzetgyűlés előtt megemlittessenek, méltóztassék ezeket a szükséges módosításokat javaslatba hozni, de egyébként azt hiszem, legjobb volna, ha a Nemzetgyűlés ebben az esetben felhatalmazást adna arra, hogy az ilyen módosítás következtében szükségessé váló stiláris javításokat a kodifikáló bizottság végezze el, vagy pedig intézzük el a harmadik olvasásnál. Bátor vagyok ezt szíves tudomásra hozni és méltóztassék akképen intézkedni, nehegy ilyen javítások miatt minden szakasznál fel ke]]jen állni. MeskÓ Zoltán : Külön kell megszavazni minden szakaszt ! Ereky Károly : A Nemzetgyűlés adhat ilyen általános utasítást is ! Elnök : A módositást minden szakasznál külön kell megszavazni. Ereky Károly : Ami a 3. §-t illeti, miután a 2. §-nál tisztáztuk, hegy a porlás a gazdát terheli, most az a tiszteletteljes kérdésem van, — sen miféle javaslatot nem teszek, mert az egész törvény szerkezetét nem ronthatom el ilyen javaslattal — hegy a kereskedelmi malmoknál a porlás kit terhel. Ez itt nincs tisztázva, talán majd a végrehajtási utasitásban fog ez tisztáztatni. Részletesebben is megmondom, hogyan gondolom én a dolgot. Ha valaki bevisz a vámőrlő malomba 100 kg búzát, visszakap e törvény szerint 835 kg-mot, tehát az ő terhére irják a porlást. Ha pedig egy kereskedelmi malom vesz búzát és leőröl 100 kg-mot, akkor oda kell adnia 15 kilót az őrlési adótörvény szerint. Most kérdés, hegy a másfél százalékot odaadja-e, — ez tudniillik nincs tisztázva a törvényben — vagy pedig az elporlást az ő javára irják. Mondom, én javaslatot nem teszek. Itt is, ott is elporlik valami, mégis fenmarad a kérdés, hogy kinek a kárára: az államkincstár vagy a kereskedelmi malom kárára porlik-e. Miután az előbbeni pontban ez el van intézve, itt is szükségesnek látszik, hegy ha nem is a törvény szövegében magában, de a rendeleti utasitásban ez el legyen intézve. Csupán e felvilágosítás iránti kérdést akartam tenni. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Szólásra senki sincs fel irva. Elnök : Miután szólani senki sem. kivan, a vitát berekesztem. A pénzügyminist er ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur m.ódcsitását elfogadom, miután az a 2. §-nál elfogadott módosítás konzekvenciája.
