Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-231

38 'A- Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi július M 18-án, hétfőn. Ereky Károly t. képviselő urnák felszólalására kettőt válaszolok. Az egyik az, hogy a »részesedés« szó még csak egyszer, az 5. §-ban fordul elő. Ott" tehát majd ezt elintézhetjük, ott leszek bátor ezt a módosítást indítványozni, mert nekünk magunknak kell a kodifikálást elvégeznünk, azt másra nem, lehet bizni. Másodszor, ami a porlást illeti, a kereskedelmi malmokat terheli és az erre vonatkozó intézkedés a végrehajtási utasitásban benne lesz. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt az előadó ur módositásával elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembeállítom az eredeti 3. szakaszt az előadó ur módositásával ; amennyiben az eredeti szakaszt méltóztatnak elfogadni, a módositás elesik és viszont. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 3. §4 változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Nem !) A 3. § tehát Örfíy Imre előadó ur módositásával fogadtatik el. Következik a 4. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : Szólásra ki jelentkezett ? Szabóky Jenő jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés ! A gazdasági malom őrlési adójánál, amelyre a 4. § vonatkozik én azt hiszem, hogy ismét olyan esetről van szó, ahol elvi differencia tűnik elő. T. i. e szakasz első bekezdésének utolsó sorában az foglaltatik, hogy : »a 2, §-ban emiitett vámőrlő malmokkal egyenlő elbánás alá esnek.« Azaz, ha valaki a saját malmában a saját búzáját leőrli. akkor nemcsak őrlési adót fizet : azt az 5%-ot, hanem elvesz tőle a kincstár még külön 10 kilót mondjuk egy métermázsa után és azért fizet neki őrlési díjat. Ebben bizonyos logikátlanság van. Azért hangsúlyoztam, hogy szükséges, hogy a törvényben keresztülvitessék, hogy a 14—15% nem őrlési adó, hanem az őrlési adó elvileg csak 5%. A helyzet tehát ugy áll, hogy ha valaki a saját malmában saját búzáját leőrli, ad az államnak 5% részesedést mint adót, és tovább semmi közük egymáshoz. így néz ki a dolog logikusan, ez felel meg az őrlési adó törvényszerkezetének. (Mozgás a közéjen.) Kérem, az őrlési adó csak 5%, ha valaki a saját malmában őröl, hiszen abból a szempontból előnyös az a kincstárra nézve, hogy az többet vesz be, de viszont igazságtalan. Dräxler János ; Nem igazságtalan ! Ereky Károly : Bocsánat, a Nemzetgyűlés határoz majd ebben a kérdésben és határozhat ugy, hogy azt a 10%-t is oda kell adni ; de én ezt a magam részéről nem tartom összeegyeztethetőnek azzal, hogy csak őrlési adóról van szó, hogyha valaki a saját malmában önmagának őrlési munkát végez, akkor külön 10%-ot vegyenek el tőle, ezt nem tartom összeegyeztetőnek. Dräxler János : Pénzért ! Ereky Károly: Engedelmet kérek, pénzért sem kényszerrel ! Ha a t. képviselő ur kabátját ugy veszem el száz koronáért, hogy önként ideadja, vagy ugy, hogy törvény alapján veszem el : ezek között nagy a differencia. Pénzért elvenni valaki gabonáját ugy, hogy a ministériumok a rendeletekben előírják azt, hogy milyen törvény alapján, mely feltételek mellett adja el, vagy ugy, hogy önmaga adja saját jószántából : ez nagy különbség ! Dräxler János (közbeszól. Zaj.) Ereky Károly : Felkérem a képviselő urat, sziveskedjék a kérdés elvi részét tekinteni. Tulaj donképen arról van szó, hogyha valaki a saját malmában őröl, annak nem kell megtéríteni az őrlési díjat, de a kereskedelmi és vámmalmokban természetesen meg kell azt téríteni. De aki a saját malmában őröl, az lead 5% őrlési adót. Ezt csak azért mondom, hogy a kérdést tisztázzuk, mert könnyen belátható, hogy milyen bajokat okoz az őrlési törvény értelmezése künn a hatóságoknál, ha ezek az elvek nincsenek tisztán keresztül vive. Javaslataim tehát a következők : A 4. §-ban az első bekezdésben az utolsóelőtti sorban ezek a szavak: »a 2. §-ban említett vámőrlő malmokkai egyenlő elbánás alá esnek« töröltessenek és helyükre a következő szavak iktattassanak be : »természetben beszolgáltatnak 5% őrlési adót« —t. i. a gazdasági malmok —• és több elszámolásuk nincs. Ha e módosító javaslatom elfogadtatik, akkor a második bekezdés második sorában az »is« szó törlendő stiláris okokból. A negyedik bekezdésben, az mondatik, hogy a földmivelésügyi mmisternek joga van átalányösszegben megállapítani a beszolgáltatandó őrlési adókat, a valóságos gabonamennyiség kimutatása nélkül. Ez ugyanis arra vonatkozik, hogy ha van valakinek otthon egy kis darálója, elmenjen a kedve azon darálni ; olyan, átalányadót vágnak ki rá, hogy azt mondja, »inkább nem darálok rajta«. Henzer István : A darálás szabad ! Ereky Károly : Ha a darálás szabad, az őrlés meg tilos, akkor egyáltalán felesleges ez a rész. Henzer István : Más az őrlés ! Ereky Károly : Igen tisztelt képviselőtársam, . ne méltóztassék most más malomban őrölni ; ön nagy malomban, én meg kis malomban őrlők. (Derültség.) Méltóztassék megvárni, hogy a mondatomat befejezzem, mert különben nem fogjuk egymást ilyen, komplikált mondatszerkezetek mellett megérteni. A 4. bekezdés azt mordja (olvassa): »a földmivelésügyi mmisternek joga van az ezen szakasz alá eső malmok által beszolgáltatandó őrlési adót a valósággal feldolgozott gabonamennyiség kimutatása nélkül átalányösszegben megállapítani«. En ezt elfogadom, csak azt akarom, hegy a gazdát megvédjük. Azt mondom, hogy helyes, ha az érdekeltséget meghallgatjuk ; hogy legyen meg a földmivelésügyi mmisternek ez a joga, különben nem tudja az egész törvényt végrehajtani. En azt mondom, hogy legyen meg ez a joga, de ugy,