Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-247

420 À Nemzetgyűlés 247. ülése 1921. évi aug, hő 11-én, csütörtökön. Schandl Károly : Micsoda igazságtalanság az, hogy az egyik hónapban, ha a gazda ki akarja fizetni a vagyonváltságát, feleannyit fizet mint a másik, mert a pénzügyminister a tőzsdei árat veszi alapul a búza árának megállapításánál ? (Mozgás jobbfelől.) Rupert Rezső : Ez elhibázott dolog ! Ereky Károly : Nem szabad elfogadni ! Schandl Károly : Nem lehet a börzére bizni azt, hogy korlátozza magát ; a Nemzetgyűlésnek kötelessége már most kimondani és intézkedni, hogy fedezetlen határidőüzleti játék ne legyen a tőzsdén. Ne mondja nekem senki azt, hogy a börze tönkremegy, mert hiszen Berlinben, Bécsben már a háború előtt eltiltották a papirosbuzát és ezek a börzék egyáltalán nem mentek tönkre. Ne féltsük mi annyira a börzét. Utalok arra is, hogy a börzén azt beszélik, hogy a börzeadót le fogják szállitani. Ereky Károly : Még csak az kellene ! Fel kell emelni ! Schandl Károly: Ez ellen eleve tiltakozunk és azt hiszem., a Nemzetgyűlésnek nagyon kevés tagja van, aki ilyesmibe belemenne. Csernus Mihály: Legfeljebb Sándor Pál! Schandl Károly: Utalok arra, hogy a liszt- és kenyérárak nincsenek arányban a gabonaárakkai. A lisztárak emelkedése nem olyan arányban történik, mint ahogyan a gabonaárak emelkedtek. És itt hivatkozom arra, — nem. tudom, hogy van-e malomkartell, vagy nincs — ez egyéni vélemény dolga, .... Ereky Károly : A törvényben benne van. Schandl Károly . . . én azonban azt mondom, hogy mégis kell lennie malomkartellnek a fővárosban és ha kartellek alakulnak azért, hogy a termelést tökéletesítsék, olcsóbbá tegyék, a kartellnek jogosultságát elismerem. De ha kartellt kötnek súlyos viszonyok között a fogyasztás rovására, azért, hogy a fogyasztók drágábban fizessék meg a termékeket, akkor ez a legerkölcstelénebb, a legigazságtalanabb valami a világon. (Igaz ! Úgy van!) Elismerem azt, hogy a magyar malomipar, a fővárosi malomipar súlyos helyzetbe került, mert az országtól elvágták a Bánátot, Bácskát ; tudom, hogy tizenhárom nagy malom közül csak négyben folyik munka, és azt is tudom, hogy nagy rezsiköltségekkel dolgoznak, de mindez nem jogosítja fel a malmokat arra, hogy kartellszerződést kössenek a fogyasztók rovására és hogy ugyanakkor — hiszen a vidéki malmok is panaszkodnak — a gabonának legnagyobb részét Budapestre koncentrálják, hogy itt őröljék meg, holott a vidéki malmok sokkal olcsóbban tudnák megőrölni. Ereky Károlyt Az ide-oda fuvarozás megdrágítja Rupert ReZSŐ: De hát a kormánypárt csak tud ezen segíteni ! Mit panaszkodtok ? Schandl Károly : Tudom, hogy a pénzügyminister ur valutajavitás céljából ajánlotta a liszt kivitelét. Ereky Károly : Halljuk ! Ez érdekes téma ! Schandl Károly: Tudom, hogy azzal a 1000 vagon liszttel, amelyet ki akar vinni az országból, a valutánkat akarja megjavítani, mert attól tartanak az illetékes pénzügyi faktorok, hogy 1"50-ről még rej ebb zuhan a valutánk, ha valami kivitelünk nincsen. Ereky Károly: Tízezer vagonról van szó! Schandl Károly: Elismeréssel kell szólanom a földmivelésügyi minister intézkedéséről, akinek volt bátorsága gyorsan beszüntetni a burgonyaés kukoricakivitelt s hogy amikor az országban a szárazság előreveti a nyomorúság árnyékát, nem engedi ennek a két fontos népélelmezési cikknek a kivitelét. Arra kérem a pénzügyminister urat, kövesse őt ebben és ha nem is véglegesen. de függessze föl a liszt kivitelét. Tudom, hogy ezt sokáig felfüggeszteni nem lehet, mert hiszen októberben jön az amerikai búza és ha az megjelenik az európai piacokon, akkor a mi lisztünket nem fogják keresni. Azt is tudom, hogy ha a valutánk még egyszer annyira javul, mint a tavasszá], akkor sem lesz exportcikk a magyar liszt ilyen árak mellett, mert nem lesz versenyképes. De előttünk áll egy nagy szociális probléma, (ügy van!) a szociális helyzet. Politikai szempontból is kívánatos lenne, hogy most ne állítsuk oda az emberek élé, hogy most viszünk ki lisztet, amikor itt drágaság van. Ereky Károly : Nem is szükséges a valutát javítani ! Rupert Rezső : Csak állandósítani kell ! Schandl Károly : Csak eg}'-két szóval mutatok rá, hogy a drágaságnak nem a mezőgazdaság az oka, amely úgyszólván csak egyetlenegy cikkből a gabonából tud valamit értékesíteni, amely az állatállományát kénytelen úgyszólván elkótyavetyélni, miután nincs semmi takarmány, amely nem tudja magát beruházni, pótolni akkor, amikor vagyon váltság fizetése előtt áll. A drágaságot nem a mezőgazdaság idézi elő, hanem azok a felburjánzó kartellek, amelyek különösen az iparban kezdődnek s amelyek a megélhetést egyenesen kétségessé teszik. (Ugy van!) Csak kettőre utalok — hiszen most nem beszélhetek bővebben. Itt van a bőrkartell, amel}

T valósággal diktálni akarja azt, hogy a nyers bőröket ne engedjék kivinni, a készbőrök behozatalát pedig ne engedjék meg és ugyanakkor hétről-hétre emeli az árakat. Én nem agrárius lapból, hanem az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés lapjából tudnék citálni, ahol szemére hányják a bőrkartellnek a bőrna gy kereskedők, hogy miért nem vette meg az itteni nyersbőrkészleteket akkor, amikor az egész világon krach következett be a nyersbőr piacon ? Akkor nem kellett neki, pedig feleáron kínálták a bőröket, mert arra várt, hogy még lejebb mennek az árak. A kereskedők tanúságtétele szerint még nagyobb baisse-re spekulált és most előjön a Nemzetközi Bőripari és Kereskedelmi r.-t. azzal a követeléssel, hogy készbőrt, mi. vei az olcsóbb, mint amit ők adnak el, a külföld.