Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-231
34 A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi Julius hő 18-án, hétfőn. őrlési adóra, helytelennek tartanám stiláris okból ezt a kifejezést. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mi volna a javaslat ? Ereky Károly : Az, hogy »őrlési adó« szavak helyébe tétessék »őrlési kulcs«. Ezt tisztán stiláris szempontból, törvényszerkesztési okból tartom szükségesnek megemliteni, mert nem felel meg a valóságnak. Méltóztassék helyette bármely jobb szót alkalmazni, legyen őrlési kvóta, vagy őrlési részesedés, csak ez nem megfelelő kifejezés, hogy őrlési adó. Henzer István : Részesedés ! Ereky Károly : Megvan Írásban az indítványom.. Az őrlési kulcs kifejezést proponálom itt. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Részesedés ! Ereky Károly : Akkor kijavítom részesedésre ! A második megjegyzésem a következő. Minthogy most már valószinü, hogy a törvény nem ugy fog végrehajtatni, amint itt szigorúan detailirozva van, hanem a 14. § alkalmazásával, — hiszen ismeretesek már a nyilvánosság előtt, hogy tárgyalások folynak ilyen irányban — ez alapon kérem az ]• 5% poriásnak törlését, illetőleg azt, hegy terhelje ez a malmokat. Ez alapon tehát a második bekezdésben a gondolatjelek közötti rész törlését javaslom. Elnök .* Kivan még valaki szólni ? Szabóky Jenő jegyző: Kálmán István ! Kálmán István : Elállók a szótól. Nem kívánok szólni. Szabóky Jenő jegyző: Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A 2. §. első bekezdésének ötödik sorában az »adó« szó után a 14%-ot 13%-ra, a következő sorban pedig a 11%-ot 10%-ra kívánom módosítani. (Az elnöki széket BottlikJézsef foglalja el.) A pénzügyminister ur nem tudja nekem megmagyarázni azt, hogy ha 1000 koronás búzaárnál az államnak 5%-os adókulcsra van szüksége, miért van az 500 koronás buzaárnál 4%-os adókulcsra szüksége. Feltétlenül valamivel lejebb kell menni, mert akkor egyáltalában nincs ráció magában a törvényben. Vagy meg kell hagyni az 5%-ot végig, vagy pedig le kell szállítani olyan arányban, amilyen arány mutatkozik az 500 koronás és az 1000 koronás búzaár között. Ha a kormánynak, vagy a pénzügyminister urnák szüksége van 5% őrlési adóra 1000 koronás buzaárnál, evidens, hogy 500 koronás búzaárnál kevesebbre van szüksége, mert többet tud vásárolni. Az első bekezdés ötödik sorában tehát ezt módosítani kívánnám. Van azonban a 2. §-hoz még egy módosító indítványom, t. i. az, hegy az első bekezdés utolsó sorába a »lesz« szó után a követvezők iktattassanak be (olvassa) ; »Nem esik őrlési adó alá, tehát 10, illetőleg 7% vámot tartoznak fizetni a konvenciót őröltető cselédek, az elláttatlanok közé tartozók, ha vásárolt búzájukat, gabonájukat őröltetik meg, végül kepén keresett gabonanemüek.« Már az általános vitánál tartott felszólalásomban kijelentettem, hogy igazságtalannak tartom azt az adórendszert, amelyet a pénzügyminister ur ezen a téren be akar hozni, nemcsak azért, mert a nagyobb családokkal fizetteti meg az adógabonát vagy az őrlési adót, hanem azért is, mert jóformán a legszegényebb emberek tartják el az ellátatlanokat. Ha az a szegény hadiözvegyasz> szony, akinek nincs egy csepp földje sem, vesz valamilyen formában pár mázsa búzát és azt elviszi a malomba őröltetni, méltánytalannak, igazságtalannak tartom, hogy őrlési adót vegyünk tőle, mert lehetetlen, hogy ezzel az őrlési adóval szegény asszony vagy szegény ember keresetéből vett gabonaadójával fedezzük bármilyen ellátatlanoknak szükségletét az országban. Dräxler János : Helyes, de technikailag kivihetetlen ! Kerekes Mihály : Nem tudom, hogyan magyarázza meg Dräxler képviselőtársam, hegy teljesen kivihetetlen. Miért teljesen kivihetetlen ? A községben, ugyebár, a jegyző nagyon jól tudja, hogy kicsoda az ellátatlan és kinek nem termett búzája. A községi jegyző igazolása teljesen elégséges ahhoz, hogy attól a malomban ne vegyenek őrlési adót. Nem látom tehát azt, hogy ezt teljesen kivihetetlen volna, de igazságtalannak és méltánytalannak tartom, hegy ezek a szegény emberek fizessenek őrlési adót. Dräxler János : Majd sokan őröltetnének azoknak a ci mén ! Kerekes Mihály : Hegy mennyien őröltetnének ezeknek a címén ? Azt hiszem, a törvénynek vannak büntető rendelkezései és az ezzel visszaélőket megbünteti. Ha egyszer valakiről a közigazgatósági hatóság képviselője kiállítja az igazolványt, hegy ennek nem termett gabonája, és ezt a gabonát ő Kis Pétertől vette, egyáltalában nem. tudom megérteni, hegy ezzel hogyan és miként élhetnek vissza. Sőt én ugy tudom, hegy nem élnének ezzel vissza, hanem nagyon is szigorúan fegják kezelni ezt a dolgot és a közigazgatás képviselője nem ad olyannak igazolványt, akinek nincs hozzá joga. Tisztelettel kérem, tehát a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a módositó javaslatomat elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Gaal Gaszton. Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztasssanak megengedni, hegy ehhez a szakaszhoz pár szóval én is hozzászóljak, elsősorban azon aposztróf áció miatt, amelyben Ereky t. képviselőtársam részesített. Amikor t. képviselőtársam a porlási százalék törlését kívánta a törvényjavaslatból és mikor én a fejemmel intettem, azt mondotta Ereky t. képviselőtársam, meglehet, hogy Gaal Gaszton és társai megegyeztek ebben a tekintetben, megalkudtak a bizottságban, ez azonban nem. feszélyezi őt abban, hogy fentartsa álláspontját, amelyet helyesnek tart.
