Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-231

A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi' püius hő 18-án, hétfőn, 35 Vagyok bátor felhivni Ereky t. képviselőtár­sam emlékezetét azokra az időkre, amikor ő még közélelmezésügyi minister volt és amikor porlási százalék címén a malmok fel voltak jogosítva 4%-ot szedni, még pedig kormányhatósági engedéllyel. Hogy az engedélyt képviselőtársam bccsátotta-e ki mint minister, azt nem tudom, nem is állítom, de hogy abban az időben 4% porzást kellett a gazdá­nak fizetnie, ezt merem állítani, mert ez a tényeknek megfelel. Ezzel szemben épen én voltam az, aki a bizottságban 1%-ra kívántam leszállítani a por­zást, mert gyakorlati tudásom szerint 1% porzás tökéletesen elegendő ; az a malmoknak porzás címén támadó veszteségeit nagy átlagban feltétlenül fe­dezi. Lehet olyan rossz malom, olyan rossz beren­dezés, ahol a porlás többre rug, tisztességes, jó be­rendezésű malomban azonban 1% porzás mellett a malmoknak még hasznuk van. (Ugy van !) Épen azért az eredeti javaslatban — ha figye­lembe méltóztatott venni — az volt benne, hogy a kormány később rendelettel fogja megállapítani. Ereky Károly: Helyesebb lenne. Gaal Gaszton : Miután pedig én féltem, hogy a kormányrendelet megint olyanforma számokat fog megállapítani, mint amilyeneket az előbb citált múltból ismerünk, épen azért kívántam, hegy a törvényben fixirozva légyen, hogy maximálisan mennyi porlást legyen szabad számitani. Ami ennek folytán az újonnan előálló helyzetet a múlttal szemben illeti, az a helyzet, hogy ami g a múlt évben a gazda 18%-ot adott le a póriassal együtt a malomnak, a folyó évben a gazda csak 16*5%-od ad le, tehát másfél százalékkal jobb hely­zetbe kerül, mint volt a múltban. 18—20 Ami már most részben képviselőtársam által, részben a Kerekes képviselő ur által beadott módo­sításokat illeti, én tökéletesen osztozom abban, hogy ez abszolút antiszociális adó, kivált ha azt vesszük, amint t. képviselőtársam beállítja a helyzetet, hogy a szegény ember fizet a szegény ember javára. Magam is elismerem, mint minden forgalmi adó mindig antiszociális, ugy ez is az, mert ném az illetőnek anyagi erejéhez mérten fizetődik, hanem, mindenkinek egyformán kell fizetnie, mert senki sem fogyaszthat el több lisztet, akár gazdag, akár szegény, ugy hogy tulaj donképen ezen a téren min­den »progresszió nélkül egyformán adózunk ; azon­ban mégis kérnem kell Kerekes t. barátomat, hogy ne forszírozza ezt az indítványát, mert ez teljesen végrehajthatlan. (Igaz I Ugy van I jobbfelől.) Végre­hajthatatlan, t. képviselőtársam, azért, mert aki az életet ismeri, tudja, hogy amint egy ilyen kivé­telt csinálunk, azonnal átváltozik az összes gabona cselédgabonává. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) El­tekintve attól, hogy én nem tudom, más vidéken mi a gyakorlat, de a mi vidékünkön, mi, gazdák, nagyon vigyáztunk arra, hogy cselédeink meg le­gyenek elégedve, és ha ilyen károsítások érték az államhatalom részéről, ha például rekviráltak, min­dig megtaláltuk a módját, hogy ne a cselédet érje az a rekvirálás, hanem a gazda valamilyen úton-módon megtéritse cselédjének azt a kárát. Ereky Károly : Szép dolog. Gaal Gaszton : Mindazonáltal nem szeretném, ha a törvénybe ez mint kötelezettség vétetnék be. mert hogyha a gazdának ilyen törvényes kötelezett­sége van, akkor annak cselédjavitó és munkára szorító hatása megszűnik, és a gazda nem válogat­hat rossz és jó cseléd között, hanem mindenkinek meg kellene mindent térítenie. Miután a gyakorlati életben ugy van, hogy az ilyen veszteségeket a gazdaságok azoknak a cselédeknek, akik megérdem­lik, többnyire pótolják, szociális szempontból sin­csen erre szükség. (Helyeslés jobbfelől.) Ami azt illeti, hogy a napszámosok és a aratók részét mentesítse a törvény, itt ugyanaz a helyzet. Akkor, minden gabona napszámos és arató-gabona lesz, mert az a községi elöljáróság teljesen képtelen ellenőrizni, hogy mikor Nagy János arató címére kiállít őrlési igazolványt, avval Nagy János viszi-e el a gabonát, vagy Grün Móric kereskedő. A végeredmény az lenne, hogy az egész vidéki liszt­mennyiség, kivéve egy-két becsületes emberét. mind mint arató vagy cselédgabona kerülne a malomba és végül az állam nem kapna semmit. Méltóztassék még megengedni, hogy valamire felhívjam t. képviselőtársam figyelmét. Az előbb előreboesátottam, hogy antiszociálisnak tartom a egész törvényjavaslatot. De amit most csinálunk, az mind antiszociális, mert arról van szó, hogy végsőkig megfeszítse minden ember az erejét, hogy azokat a pénzösszegeket, amelyekre az államháztar­tásnak szüksége van, elő tudjuk teremteni. És ha elbből a szempontból vizsgálom a dolgot, akkor azt találom, hegy valami igen nagy igazságtalanság épen evvel a legszegényebb osztállyal nem történik, mert tulaj donképen azt lehet mondani, hegy ez lesz az egyetlen adó, amelyet fizet. Én tudok eseteket, méltóztassék megnézni a vidéki napszámosokat, a vidéki munkásnépet, azoknak keresete mennyire megy egy eszetndőben ; a közönséges mezőgazda­sági munkásé harmincezer koronára, az ipari üzem­ben dolgozóké, például egy téglagyári munkásé, ötven-hatvan-hetvenezer koronára, és ha t. kép­viselőtársam megnézi az adóivét, azt fogja találni, hogy most is annyit fizet, mint békében, azaz hat koronát. Pedig békében az összes keresete két­háromezer korona volt, most pedig ötven-hatvan­ezer korona, de azért most is csak ugyanannyit fizet rossz koronában, mint amennyit békében fizetett jó koronában. Ha tehát t. képviselőtársam, ennek a leg­szegényebb munkásnépnek most ezt az egyetlen adót a vállára teszi, semmiesetre sem terheli meg olyan mértékben, hogy azt ő el ne birná, hegy az alatta összeroskadna. Ezek előrebocsátása után részemről ajánlom a szakaszt a Könyves Lajos t. képviselőtársam által benyújtott módositással elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Ki­5*

Next

/
Thumbnails
Contents