Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-247
A Nemzetgyűlés 247. ülése 1921. nek, a földmivesnek, kisgazdának pénzét, földjét, vagyonát. Megfojtanak benneteket, hogy annál több legyen a grófoknak, papoknak, bankároknak. Ne engedjétek tönkretenni magatokat, verjétek ki a rekvirálókat, adószedőket, katonatiszteket.« És hogy mennyire fájdalmas, mennyire eleven húsba vág ez a törvényjavaslat, mutatja az a nagy megmozdulás, az az általános izgalom, amelyet ez a törvényjavaslat különösen a kereskedői és nagyipari körökben kiváltott, de bizonyitja az a komoly és sokoldalú tanácskozás és kritika is, amellyel ezt a javaslatot birálat és átdolgozás alá vették, mielőtt ide kerülhetett. A javaslat szükségességét az igen tisztelt előadó ur volt szives részletesen, okszerűen és szakszerűen megvilágítani, de a pénzügyi és földmivelésügyi bizottság együttes jelentése is teljesen megindokolja azt ezzel az egy mondatával, hogy a vagyonváltság az állami élet létminimumának biztosításához szükséges hozzájárulás. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ismét visszatérek hasonlatomhoz. Az orvosi beavatkozás csak akkor szokott sikerrel járni és életet menteni, ha jókor jön. Én nagyon aggódom, hogy ez a javaslat későn érkezik. Nem az igen tisztelt pénzügyminister urat hibáztatom ezért, de nekünk, akik már 1920 tavaszán sürgetően követeltük a vagyon dézsmát és emiitettük a vagyonváltság szükségességét, meg kell állapitanunk, hogy akkor ez a sürgető szavunk itt süket fülekre talált. Lesznek, akik azt fogják mondani, hogy a vagyonváltság mostani behozatala még korai, épen valutánk ingadozása miatt. Valutánk stabilizálódásának kivárása azonban? azt hiszem., nagyon kockázatos volna. Tény az, hogy az adózó alany ma már nem rendelkezik olyan összegekkel, mint rendelkezett tavaly ilyenkor, amint ezt igen alaposan kifejtette az előttem szóló Czettler Jenő igen t. képviselőtársam. Én félek, hogy a váltság fizetésére való kötelezettség most már későn érkezett, mert igen sok adózó nem lesz képes fizetni, hacsak birtokát, vagyonát adósságokkal, kölcsönökkel nem terheli meg. Ismétlem, nem azért mondom ezt, mintha az igen t. pénzügyminister ur iránt bizalmatlan volnék és attól tartanék, hogy ezt a javaslatot nem fogja sikeresen végrehajtani, hiszen, hogy őszinte legyek, az igen t. pénzügyminister ur már végzett egypár nagyon is sikeres metszést a zsebünkön és remélem, hogy most ez a vágás is sikerülni fog neki. Nyéky József: Császármetszés! Bunda Jenő : Akár császármetszés is ! Az indokolás a vagyonváltságot az állami élet létminimumának biztosításához szükséges hozzájárulásnak mondja, mint emiitettem. Meg vagyok győződve róla, hogy a kormányt csak a legnagyobb szükség kényszeritette erre a törvényjavaslatra. Épen azért magam is csak e súlyos kényszer hatása alatt foglalkozom ezzel most az általános tárgyalás alkalmával. Szeretném, ha az adóigazság, de főképen a szociális igazság minél NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi aug. hó 11-én, csütörtökön. 409 érzékelhetőbb formában ütődnék ki ebből a törvényjavaslatból. Helyesnek és megnyugtatónak találom, hogy a mezőgazdasági ingatlanváltság tételeinek meghatározásánál a kataszteri tiszta jövedelmet és a birtok nagyságát vették alapul és a két tényező egybevetéséből hozták meg a határozatot. A kataszteri tiszta jövedelem t. i. legalább nyugodt, biztos alap, amelyet nem a mostani alakulatok miatt készitettünk és épen ezért nemiké pen igazságosnak is mondható. Helyesnek tartom továbbá azt is, hogy a váltság összege búzamennyiségben állapittassék meg, de a kivetés maximumát katasztrális holdanként tul magasnak találom és itt a fokozatosság elvét ugy kívánnám érvényesíteni, (Zaj.) hogy a kisbirtokos lefelé mindinkább mentesíteném a váltság alól. Ezen cél érdekében különbséget szeretnék tenni (Zaj. Halljuk! Halljuk/ a jobboldalon.) birtok és birtok között. T. i. a háború alatt hadinyereségből szerzett birtok váltságkulcsát szemben az ősi családi birtokkal legmagasabban állapítanám meg, ami lehetővé tenné azt, hogy a kisbirtokos lefelé mindinkább tehermentesítsem. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel elérnénk azt is, hogy nemcsak az egyholdas, hanem az ötholdas birtok is teljesen vagyonváltságmentes legyen. Ezt sugalja az én szociális érzésem, amely szerint nemcsak egy ötholdas, hanem még egy tizholdas olyan birtok is, amely egy nyolc-tiz tagú családnak ad kenyeret s amelyen csak ugy lehet megélni, ha azt a földet túlfeszített munkával müvelik és hozadékát mindenképen igyekeznek megnöveszteni, mint a megélhetéshez feltétlenül szükséges terület, semmiképen sem tekinthető vagyonnak. Én tehát legalább is az ötholdas birtokokat, mindenképen mentesíteni kívánnám. Ugyancsak szociális szempontból már itt az általános tárgyalásnál szólnunk kell az adóssággal megterhelt ingatlanok váltságáról is. Nyomatékosan és nagy bizalommal kérem az igen t. pénzügyminister urat, hogy az e tekintetben már elhangzott és még kifejezésre jutó kívánságokat a lehetőség szerint [méltányolni szíveskedjék. Bizom az igen t. pénzügyminister ur igazságérzetében és sokszor megcsodált ötletességében, amellyel bizonyára módot fog találni arra, hogy az összes fennálló terheket — tehát nemcsak a jelzálogilag betáblázott kölcsönöket, hanem a takarékpénztárakból bebizonyithatóan a szükség hatása alatt felvett kölcsönöket és a privát tartozásokat is — leszámittassa a vagyonváltságból. Én megengedemhogy ez az állam szempontjából igen nehéz problé, ma, ez azonban nem ok arra, hogy az egész kérdést egyszerűen félre dobjuk. Ezzel a nehézséggel komolyan, férfiasan, elszántsággal szembe kell néznünk s a méltányos és igazságos megoldást meg kell találnunk. T. Nemzetgyűlés ! Mindnyájan tudjuk, hogy a magyar birtokos osztálynak van egy része, amely — és az az ő szempontjából némiképen szomorúnak is mondható — a háború alatt és a 52