Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-231
A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi július hó 18-án, hétfőn. 33 eredeti szövegben kegyeskedjék elfogadni. (Helyeslés jóbbfelöl.) . Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni ; tehát a tanácskozást berekesztem. Az 1. §-hoz Ereky képviselő ur ' módositást adott be. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom az 1. § változatlan elfogadását az Ereky képviselő ur által proponált módosítással. Amennyiben változatlanul méltóztatnak elfogadni, elesik Ereky képviselő ur módositása ; amennyiben nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor az 1. § Ereky képviselő ur módosításával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni : igen vagy nem ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e az 1. §-t változatlanul elfogadni szemben Ereky képviselő ur módosításával : igen vagy nem ? (Igen !) Határozatképen kimondom tehát, hogy az I. § változatlanul fogadtatik el, vagyis Ereky képviselő ur módositása elesik. Következik a 2. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Könyves Lajos ! Könyves Lajos : T. Nemzetgyűlés ! En e törvényjavaslatnál egy határozati javaslatot terjesztettem be, melyet igen nagy sajnálatomra nem fogadott el a Nemzetgyűlés, pedig olyan humánus, olyan emberséges kérés volt abban, amelynek megadása nem tudom, miért ütközhetett volna olyan nehézségekbe, hogy azt a Ház nem fogadta el. Csupán az az egyszerű kérés volt abban a határozati javaslatban, hogy az egyik szegényt ne adóztassuk a másik szegény javára. Nagy visszatetszést fog szülni a falvakban, hogy azok az egyszerű munkásemberek, akik most is ezekben a nehéz, forró napokban 16 óra hosszat dolgoznak egy végben, a nyolc órát dolgozó munkások részére meg legyenek adóztatva. Ennyi volt abban a határozati javaslatban és igazán nagyon sajnálom, hogy ezt a Ház nem fogadta el. A 2. §-nál módositást kívánok tenni. Módositásom a következő : az első bekezdés 3. sorában az »azok 12%-át« szavak helyébe »azok 8%-át a póriassal együtt« szavak teendők. Ugyanezen bekezdés 2. mondatában pedig a »14, illetve 11%-ra száll le« szavak helyébe »14%-ra száll le« szavak teendők. Ezt kivántam a 2. szakasznál elmondani, kérem a módosítás elfogadását. ElnÖk : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! A második szakasznál általánosságban megjegyzem azt, hogy rendkívül nagynak tartom a 15%-ot, amelyet már magából a gabonából is levesznek, de tekintettel arra, hogy a pénzügyminister ur bizonyos magasabb állami érdekből vette ezt a 15%-ot, — rendben van, nem fogok ellene javaslatot tenni, hogy ne lássék hangulatkeltő javaslatnak. Hogy NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — ±11. KÖTET. azonban még a porlást is a gazda rovására irják, ezt már igazán sokallom. Gaal Gaszton (tagadólag int). Ereky Károly : En megengedem, hogy Gaal Gaszton t. képviselőtársam a pénzügyi bizottságban már megalkudott ebben a dologban ... Gaal Gaszton : Dehogyis alkudtam ! Eszem ágában sincs ! Ereky Károly: Azt hittem, hogy ÓZ intés azt jelenti ! Mindennek dacára szükségesnek tartom az ország szine előtt leszögezni azt, hogy amikor a gazda 15%-ot ad le és nemcsak a gazdát veszem — aki, mint a neve is mutatja, mégis csak valaminek a birtokosa — de amikor az a szegény munkás és családja az aratórészéből átadja a malomnak a 15%-ot, a malom őrlési jutalékaként és még másfél százalékot és amint tudjuk, a malmok megteszik, hogy a nullás liszt részéből is kivesznek és korpát adnak helyébe . .. Henzer István : Azt kell ellenőrizni ! Ereky Károly : Engedelmet kérek, azt is ellenőrizni kell, ne ez nem a kormány feladata, illetőleg ez már csak a rendőrhatóságok feladata. En most arról beszélek, amit a kormány tud elvégezni. Igenis, ezt rendkívül nagy megszorításnak tartom és majd meg fogom motiválni, hogy a porlás tulajdonképen jogtalanul sújtja a gazdákat, mert — amint a pénzügyminister ur nagyon jól tudja —• mig a 14. §.-ban az őrlési adó beszedésének módosításai alatt elő van irva egy lehetőség arra, hogy a malmokkal megegyezik a kormány, hogy összeáll anak a vámőrlő malmok és beadnak bizonyos pausálmennyiségű gabonát és akkor azt a mennyiséget, amelyet a gazdáktól megkaptak, nem tartoznak mind beadni a kormánynak. Én erre vonatkozólag a 14. §.-nál ismét bátor leszek felszólalni. Most csak rá akarok mutatni arra, hogy én, mint volt közélelmezésügyi minister, ennek minden egyes sorát áttanulmányoztam, mert tudtam, hogy a nemzet és a falusi nép nyugalmát ez a törvényjavaslat fogja megzavarni, ha nem jól fogják végrehajtani, és mert nagy súlyt helyezek arrahogy a falusi nép végre ismét nyugodtan, becsül letesen tudjon dolgozni és minél gyorsabb lépéssé, menjünk be a szabadforgalomba. Ebből kifolyólag a következő javaslatot teszem. A 2. § első bekezdésének ötödik sorában az mondatik, hog}?' az őrlési adó 14%, ami nem felel meg a valóságnak, mert nem az őrlési adó 14%, hanem az őrlési adókulcs 14%, az őrlési adó maga 5, illetőleg változó esetben 4%, ugy hogy az eredeti törvényjavaslatban ugy is volt, hogy a törvényjavaslat megmagyarázta pár sorban azt, hogy a 15% tulajdonképen nem őrlési adó, hanem a malom őrlési jutaléka és azonkívül adó. Azt a tiszteletteljes javaslatot teszem tehát, hogy az »adó« szó helyett tétessék »adókulcs, vagy őrlési kulcs». Ez nagyon fontos, miután erre a törvényben hivatkozás történik és nem helyes, ha azt mondjuk, hogy az őrlési adó 15 és 14, illetőleg 12 és 11%, mert ez nem is felel meg a valóságnak. Miután a 4. §-ban folyton hivatkozás történik az