Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-231
32 r A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921, évi július hó 18-án, hétfőn. becsülésem, őszinte kifejezésével maradok Nagyméltóságodnak Schioppa Lőrinc sk., justinianopolisi érsek, pápai nuncius.« (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Ezen bejelentés örvendetes tudomásul vétetik. Természetesen ez nem prejudikál annak, hogy az a határozat, amelyet a Nemzetgyűlés hozott, t. i., hogy őszentsége a Nemzetgyűlés részéről külön is felkéressék a közbenjárásra, végre ne hajtassék. (Helyeslés.) Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Prőhle Vilmos képviselő ur levelét, amelyben háromheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A Nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bejelentem at. Nemzetgyűlésnek, hogy Kutkafalvy Miklós képviselő ur sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt s én az engedélyt neki megadtam. Ha a Nemzetgyűlésnek nincs ellene kifogása, akkor fél kettőkor térünk át az interpelláció meghallgatására, amely a csehmagyar tárgyalásokra vonatkozik. (Helyeslés.) Az interpellációra tehát fél kettőkor fogunk áttérni. Napirend szerint következik az őrlési forgalmi adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, mindenekelőtt a javaslat címe. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan valaki szólni ? Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy a címnél Rupert Rezső igen tisztelt képviselőtársam megemlítette azt, hogy a pénzügyi bizottságnak azt a határozatát, hogy a címből maradjon ki »az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló« kitétel, ő azért tartotta helytelennek, mert fél, hogyha ez nincsen benne a címben, akkor a pénzügyminister ur nem fordítja a befolyó összegeket és anyagokat az ellátatlanok ellátására, kénytelen vagyok vlee szemben leszegezni azt, hogy ez lehetetlen álláspont, mert hiszen a pénzügyminister urnák nemcsak ezeket az összegeket és az itt bejött anyagokat, hanem azonkívül sokkal nagyobb összegeket, sokkal több gabonát és őrleményt kell az ellátatlanokra fordítani, ugy hogy azért tartottam szükségesnek ezt megemlíteni, hogy Rupert képviselő urnák itt elhangzott kijelentései ne maradjanak megjegyzés nélkül. Elnök ; Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat és a minister urat illeti a szó. Minthogy nem kivannak szólani, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat címét elfogadni, igen vagy nem, ? (Igen!) Igen, A cím elfogadtatik. Következik az 1. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 1. %-t). Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vitánál megemlitettem, hogy tekintettel arra, hogy ebben a törvényjavaslatban nagyon sok olyan elvi hiba van, melyet még az utolsó pillanatban reparálnunk kell, bejelentem, hogy nagyon sok szakaszhoz fogok hozzászólani és módosító javaslatokat fogok benyújtani. Az általános szabályokban az 1. §-ban azt mondja a törvényjavaslat, hogy »minden malom« és »minden gabonanemü«. A definícióban minden malomhoz azután hozzászámít olyan dolgokat is, amelyek pl. kizárólag kézierővel hajtható legkisebb készülékek. A pénzügyminister ur az indokolásban megmondja, hogy ezt azért teszi, mert a háború alatt legalább százezer ilyen apróbb kézidaráló, illetőleg őrlő jött forgalomba és került ki az ország különböző falvaiba ugy, hogy a gabonanemüeknek nagy része kikerülne az őrlési adót, ha ezek a kis őrlők nem lennének felvéve mint malmok az általános szabályok között. Természetes dolog, hogy ebben semmi esetre sem akarok a pénzügyminister urnák nehézséget okozni, de ellenmondást látok az 1. §-ban, miután a »minden malom«-ba beleveszi az apró kézimalmokat is és mégis az 5. §-ban azt mondja : »búzát, rozsot és kétszerest akár kézidarálón, akár más kézi vagy erőművi hasonló készüléken ugy a saját, mint más részére megőrölni, megdarálni vagy megzúzni tilos.« Én ugy látom, hogy ez nagyon erősen belenyúlik a gazdák szabadságába, hogy ne őrölhessen saját maga részére, ha vett magának őrlőkészüléket, de tekintettel arra a magasabb célra, amelyet a pénzügyminister ur maga elé tűz, csak leszögezem a t. Nemzetgyűlés előtt, hogy ez a gazdatársadalom részéről ismét nagy koncesszió. Nem akarok azonban nehézséget okozni, tehát ebben a tekintetben nem adok be módosító javaslatot. A 2. bekezdés 2. sorában malomnak van minősítve a gabonanemüeknek bármilyen feldolgozá- * sara szolgáló készülék, tehát a csávázókészülék is, mellyel a búzát előkészítik. Csupán stiláris szempontból azt ajánlom tehát, hogy a »bármilyen feldolgozása« helyett a »gabonanemüek aprítását« tegyük, mert hiszen végre is nem lehet malomnak venni mindazokat a készülékeket, amelyek a mezőgazdaságban a gabonanemüekkel foglalkoznak. Módosításom tehát az, hogy a 2. bekezdés 2. sorában »bármilyen feldolgozása« szavak helyébe az »apritására« szó tétessék. Egyébként a szakaszt a többi szövegében elfogadom. Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kíván szólni ! Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés S Azt hiszem, hogy Ereky t. barátom nem egészen helyesen értelmezi a javaslatnak szerintem világos szavait, amennyiben én semmiféle nehézséget nem látok fenforogni. A csávázást senkisem tekinti feldolgozásnak, ennélfogva azt hiszem, hogy a szöveg világos. Ugy gondolom, hogy az ő szövege nem volna világosabb, ennélfogva tisztelettel kérem, hogy a szakaszt az
