Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-246

384 A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921. jainak véres terhét, megint csak ezek a szegény emberek fizetik, ezek a kisbirtokosok fcgják az adót fizetni, mert a minister irr adópolitikája a fogyasztásra van épitve. Ezek fizetik tehát megint a nagy százalékot. Ez igazságtalanság és velük szemben mi viselkedjünk ugy, hogy vissza tudjuk nekik adii, amit elvettünk tőlük. A következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A Nemzetgyűlés kimondja, hogy az ingatlan vagyon váltsa g teljes egészében is fizethető nosztrifikált hadikölcsönben, valamint az 1920. évi kényszerkölcsön pénztárjegyeiben.« T. Nemzetgyűlés ! A 65. § foglalkozik a vagy on váltsa g címén elvett földekkel. Itt épen azt kifogásoltam az előbb, hogy a törvényben vagylagos megnevezés van és nem határozott. Nincs leszegezve berne, hogy ennyi mennyiségtől felfelé pedig csak földben fizetődik a vagyon váltság. Azt hiszem, sokkal jobban járna a pénzügyminister ur, ha többen fizetnének földben mint pénzben. Sokkal jobban járna az állam is, mert a föld arany, a föld jó pénz. Egyúttal a földreformnak tekintélyes részét oldanánk meg ezzel. Kérem a pénzügymin ister urat, sziveskedjék elfogadni, hogy 500 holdon felül csak földben legyen fizethető a vagyon váltság. Igaz, hogy kevesebb pérzt kap momentán a kezébe, de igy biztosabb bázison áll pénzügyi rendszere, mert a föld aranyat ér. A törvényben biztositott járadékbirtokként való kezelés, vagy akár az eladás is nehezen fog menni, mert a faluban pénz nincs. A földbirtokreform végrehajtásával pedig addig vártak, amíg kifogyott a pénz, mig lement az állat ára és nem fog tudni a falusi ember földet vásárolni. (Igaz ! ügy van ! Zajos helyeslés balfelől.) Tisztán és kizárólag még csak egy kérdést akarok itt pertraktálni és pedig azt, hogy a javaslat a 78. §-ban az 1921. évi április 1-i állapotot jelöli meg a vagyonváltság alapjául. Kevés ideje van az embernek keresztülmenni a javaslatokon, olyan sok törvényt tárgyalunk le, és igy lehet, hogy elkerülte a figyelmemet — hiszen a minister ur minden esetre meg fogja adni rá a feleletet illetve meg fcg nyugtatni, — de én nem látom, hogy gondoskodás történnék arról, hogy azon esetben, ha valakinek 1921. évi április l-e óta eldöglött a marhája, vagy más állapot áll be, mint volt akkor, t. i. 1921 április 1-én, hogy akkor ezt meg lehessen fellebbezni a pénzügyigazgatósághoz. T. Nemzetgyűlés 1 Mi történik azzal, akinek marhája megdöglött vagy akit más veszély ért időközben. Ez csak nem fog vagyonváltságot fizetni az 1921. április 1-ei állapot után! Ez igazságtalanság. (Felkiáltások: Le van zárva!) Le van zárva. Hát ha le van zárva, akkor nincs más mód hátra, mint a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál megfelelő módosítást benyújtani. Én erre határozati javaslatot nem csináltam, mert nem tudtam ezt és azt hittem, hogy csak én nem találtam meg a törvény szövevényében adott évi augusztus hó 10-én, szerdán. esetben az orvoslást azzal szemben, hogy ennek a törvénynek visszamenő hatálya lesz április 1-ére. T. Nemzetgyűlés ! Én ezt igazságtalannak tartom,. Drozdy GyŐZŐ: Ha valaki eladta a vagyonát és a pénzt elköltötte, miből fizesse a vagyonváltságot ? Kerekes Mihály: A törvényt igy felruházni visszamenő hatállyal, hogy csak énrám legyen kötelező s nekem orvoslást jogaim érvényesítésére ne nyújtson, nem lehet. T. Nemzetgyűlés ! Rettenetes sok csapás érte az elmúlt nyáron az állattartó embereket. Eldöglöttek a sertései és itt a pénzügyminister urnák a számitása nehezen fog vágni. Igen sok sertés, igen sok marha el pergett. Most pedig abban a helyzetben lesznek, hogy 1921. április elsejétől kell fizetniök a vagyonváltságot. Ez igazságtalanság ; tessék egy törvényt hozni, mely kimondja azt, hogy amikor életbe lép, akkor van hatálya. Hiszen olyan dolgok történhetnek, hogy egy birtok átment a másik kézbe. Akkor ez fizeti a vagyonváltságot. Nagyon kérem a pénzügyminister urat, ha ebben a kérdésben lehet valamit csinálni, akkor állapittassék meg egy határidő, amelytől a törvény hatálya ilyen esetekben számit. Csináljunk egy uj statisztikát ! Hisz annyi emberünk van ! Semmi mást nem kell csinálni, mint megállapitani azt, hogy milyen változások történtek ennél vagy annál a gazdánál, mert tudom, hogy vannak emberek, vannak gazdák, akiknek négyöt darab marhája eldöglött. Már most nem tudom,, miért fizessen ez ezek után is vagyonváltságot. Pár szóval szeretnék még megemlékezni arról is, ami nem lesz megadóztatva. Helyeslem, hogy a házak vagy on váltságát a minister ur kivette ebből a javaslatból, mert ez csakugyan olyan komplikált valami, aminek csak valamennyire igazságos megoldásához — mert egészen igazságos megoldásról szó sem lehet — hosszú idő szükséges. Hiszen másként kell elbírálni a munkásházakat, amelyek jövedelmet abszolúte nem hajtanak és másként a 20 milliókat érő házakat, vagy az olyanok házait, akiknek 20 bérpalota is van a tulajdonukban és akik igy nagy hasznot húznak azokból a házakból. Egy szóval : rettenetesen komplikált dolog ez, ami még sok gondot fog okozni a pénzügyminister urnák s ezért — ismétlem — helyeslem, hogy ezt a kérdést kivette ebből a ja\aslabtól. Nem helyeselhetem azonban, hogy kimaradt a parádés- és hátaslovak megadóztatása is, mert ezt, igenis, meg lehetett volna oldani ebben a keretben. Nem tudom, milyen irányból, esetleg melyik érdekelt féltől jött ez a módosítás . . . Ernszt Sándor: Kihagytuk, mert nehéz a megoldása. Kerekes Mihály: ...de az bizonyos, hogy nagy megnyugvást keltett volna a falun, ha látta volna az a szegény ember, hogy a földbirtokos az ő parádés lovai után még többet fizet. Most azonban, hogy ezeknek a lovaknak megadóztatása kimaradt, azt fogja mondani, hogy az urakat