Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-246

382 A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921. Kerekes Mihály : Még maximumnak is igazságtalannak tartom. Mert akkor, amikor a t. pártértekezlet ezzel a kérdéssel foglalkozott, feltétlenül figyelembe kellett volna vennie azt, hogy ha az állam maga váltságfizetési alapul elfogad ezerkoronás árat, akkor az állam maga áll be az árdrágitók sorába és maga áll be azok közé, akik maűimálják bizonyos fokig Magyarországon a búzát. Mert mindenkinek meggyőződése, hogy amikor a konjunktúra-vásárlás el fog múlni Magyarországon, amikor azt látják a vásárlók, hogy nekik nem érdemes búzát 1400 koronáért venni, akkor majd lesz 800 koronás búzaár. Igaz, hogy erre megállapított a kisgazdapárt 1000 koronás búzaárat. Ugron Gábor: Adót sohasem szállítottak le ! Kerekes Mihály : Az adó leszállítása nagyon kényes dolog. Hogy a pénzügyigazgatóság vagy a pénzügyministerium adót visszaadjon valakinek, erre nem igen van eset. DrOzdy GyŐZŐ : Láttuk a boradónál ! Kerekes Mihály: Itt egy rettenetes sérelem érte a pénzügyi politika szempontjából a termelőosztályt. Amint tudjuk, a pénzügyminíster ur többször leszögezte, hogy augusztusban 5 centimes lesz a korona. Drozdy Győző: Tagadja ! Kerekes Mihály : A pénzügyminíster ur leBzogezvéïïazt, hogy augusztusban 5 centimes lesz a korona, a gazdálkodó ahhoz tartván magát, hogy öt centimes koronával fogja a búzát értékesíteni, megcsinálja a kötést előzőleg a nagytőkével, a bankokkal, nem tudom, 7—800 koronában. És a számítása kvadrál, mert a pénzügyminíster ur pénzügyi politikája következtében elkezdett felfelé menni a korona árfolyama. Akkor tehát, amikor a minister ur kiállott ide és azt mondta, hogy augusztusra öt centimes lesz a korona, de 4 centimes számítás mellett is kifutja majd a 7—800 koronás búzaár. Már most rettenetes veszteséget szenvedett a gazdáknak az a része, amely eladta a búzáját, a pénzügyminíster ur biztos pénzügyi bázisaira, a pénz stabilizációjára számítva. Most ezek a szerencsétlenek rettenetes helyzetbe kerültek azáltal, hogy amíg mások eladják a búzát 1400—1600 koronáért, tőlük elszállítják 7—800 koronáért. A kormány itt megint nagy szolgálatokat tett az árfelhajtásnak azzal, hogy nyilvánosságra hozta, hogy egymillió métermázsa lisztnek, illetve búzának a kivitelét megengedi, (ügy van! balfelol.) Amikor ezt csinálja, megvallom őszintén, nekem, a kisembernek, a parasztnak tetszik ez, mert ez felhajtotta a búzának az árát. Azonban végeredményben ezzel nem jó szolgálatot tett, mert a földbirtokos nálunk vesztett, mivel arra számítván, hogy a korona stabilizálódik, hogy a koronát Hegedüs pénzügyminíster ur biztosan felhajtja öt centimre, ennélfogva ő négy koronában számítva az alapot, eladta a búzáját 800 koronáért, A kormány pedig oda megy a háta mögé ezeknek az árfelhajtóknak, bankoknak, malomén augusztus hó 10-én, szerdán. tulajdonosoknak. A malomtulajdonosok ugyanis el kezdték a búzát vásárolni, hogy a kontingenst odaadhassák az államnak. Most mi történik % Az, hogy a kormány még ezeknek a szolgálatába áll és. nem tudom, hatezer koronáért vagy menynyiért, —nem emlékszem, mennyinek a lefizetése mellett — kienged egy millió métermázsa lisztet Magyarországból. S amikor ezzel felhajtja a búzának az árát 1500 koronára, nem gondoskodik munkaalkalmakról a munkások részére. Az élelem pedig bent az országban megdrágul azért, mert a kormány pár milliárd vagy pár százmillió koronát zsebre vág — bocsánat a kifejezésért — az állampénztár bezsebel. S ha az országban felmegy a búzának és az élelmicikkeknek az ára, a ruházati cikkek ára is ezután megy. S a kormány mindezek tetejébe nem gondoskodik arról, hogy munkaalkalom legyen, hogy a mezőgazdasági és ipari munkásság meg tudja keresni a kenyerét. (Egy hang jobbfelől : Jó ellenzéknek lenni, igaz-e ?) Szilágyi Lajos : Csak legyen szerencsénk ! Drozdy GyŐZŐ : A szive itt van mindegyiteknek ! Szilágyi Lajos: Ezekben együtt vagyunk, csak a szavazásnál nem ! (Zaj.) Kerekes Mihály: Egy határozati javaslatot terjesztek a Nemzetgyűlés elé, amely odatendál, hogy 500 holdon felül köteles legyen az illető földbirtoktulajdonos természetben, földben leadni a vagyonváltságot. A Nemzetgyűlés kimondja, hogy 500 holdon felül a vagyonváltság csak természetben, illetve földben adandó le. T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat szerint a világháborúban egy évet eltöltött frontszolgálat után a vagyonváltság a birtok kétharmadát veszi vagyonváltság alá. Én teljesen helyeslem a kormány intencióját, hogy ez bizonyos mennyiséget mentesítsen azokból a vagyonokból, amelyeknek tulajdonosai a világháborúban résztvettek. Azonban itt ugy, ahogy a törvényben magában, a 6. §-ban ki akarják mondani, hogy csak azok, akik egy évig voltak a fronton részesüljenek ebben a kedvezményben, ez nem teljesen helyes, mert van olyan is, aki egy hónapig volt a fronton és elvesztette a féllábát és van olyan hadiözvegy, aki két hónap után vesztette el a kenyérkeresőjét. Nem akarok túlságba menni ezen a téren, de feltétlenül jogosnak tartom, hogy ezeket a kategóriákat ép olyan elbánásban részesítsük, mint azokat, akik egy évig voltak a fronton. Epen azért a következő határozati javaslatot terjesztem elő (Olvassa) : »A Nemzetgyűlés kimondja, hogy a hadiözvegyeket és hadiárvákat, az egyéves frontszolgálatot nem teljesítő rokkant katonákat a 6. §-ban megállapított kedvezmény illeti meg a vagyonváltságot illetőleg.« T. Nemzetgyűlés S A 17. § ismét foglalkoz k a községeknek, ^törvényhatóságoknak, városoknak kérdésével. Én nem terjesztek be határozati javaslatot, mert egyet már beterjesztettem és azt I hiszem, ha ez el lesz fogadva

} akkor azt keresztül-