Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-245
A Nemzetgyűlés MŐ. ülése 1921. mindeníéle vonatkozásban terhes, nehéz és igazságtalan volt, ezt én mir. dig vallottam, vallom most is, s azért nem is fejtettünk ki semminő ellenállást a gazdaközönségnek azzal a kívánságával szemben, hogy a szabadforgalom minél több vonatkozásban álljon helyre. Nem fejtettünk ki ellenállást, mert vártuk, vájjon tényleg ugy szabályozza-e a szabadforgalom a keresletet és a kínálatot, hegy abból türnető árak álljanak elő. amelyek megfelelnek a kereseti viszonyoknak, vártuk, hogy ez meg feg-e törtéimi és bíztunk abban, hogy ha nem ez feg megtörténni, akkor a kormány és a Nemzetgyűlés meg fogja találni a módját annak, hogy azt a hatájst, amelyet vártunk, más úton-módon valahogy előállítsa. Mi nem kívánunk államszocializmust, mi nem, azt akarjuk, hogy a kormány gondoskodjék mindenről és mindenkinek szájába adja a kenyeret, hanem nép védelmet akarunk. Be kell vallanunk magunknak, hogy az ország többsége a gyengékhez tartozik, akiket nem lehet segély nélkül hagyni, akiket nem lehet a lét mai küzdelmeibe beledobni, mert a hullámok elsodorják őket. Mi azt akarjuk, hogy nemzet és kormány egyaránt megértse, hogy T egy keresztény kormányzat nem helyezkedhetik arra a liberális álláspontra, amely azt mondja a gazdagnak: te gazdag, eredj ésgazdagodj, és azt mondja a szegénynek ; te pedig eredj és pusztulj el ! Drozdy GyŐZŐ : Miféle liberális álláspont ez ? Haller István : Ha Drozdy képviselő ur ezt nem tudja, igen szívesen szolgálok azokkal a tudományos könyvekkel, amelyekből meggyőződhetik arról, hogy a gazdasági liberalizmusnak gazdasági tanítása egyenesen az volt, — és ez idézte elő a mai állapotokat — hogy mindenki használja szabadon minden erejét, az államnak nem hivatása, hogy a gyengéket megvédelmezze. Ettől az állásponttól eltért már a liberalizmus is és kell, hogy teljesen és tökéletesen szakítson vele egy ország. amely keresztény alapelvek szerint akarja jövendőjét felépíteni. T. Nemzetgyűlés 1 Én ezzel a felszólalásommal egyáltalában nem céloztam azt, — azt hiszem, nem is tettem meg, hogy szenvedélyét fokozzam, keserűségét növeljem azoknak a tömegeknek, amelyek aggodalommal néznek a jövőbe. Egyáltalában nem szándékozom semmiféle témát azért kezelni, mert az népszerű, vagy népszerűtlen. En ugy érzem, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek minden pártja kivétel nélkül egyformán közre akar és közre feg működni abban, hogy olyan szocialista megnyugvást teremtsünk, amely nélkül erőgyűjtésre ez az ország képtelen. Itt pedig erőt kell gyűjteni óriási nagy és nehéz jövendőre, itt erőt kell gyűjteni, amely fel kell hogy öleljen minden embert ebben az országban. Én nem tudok semmiféle kategóriából embert, akire azt mondhatnám ab invisis : nem akarom, hogy résztvegyen a nemzetépítés mun. kajában. Kivétel nélkül mindenkinek, aki meg tud győzni bennünket arról, hogy komolyan épitő cs .erősítő szándéka van és lelkének minden megrezNEMZETGYÜLESI NAPLÓ, 1920—1921, — XII. KÖTET. évi augusztus hő 9-én, kedden. 361 dülésével csakugyan ezért az országért aggódik és ezen az országon akar segíteni, nemcsak lielye van ebben a munkában, hanem annak itt kell lennie és akárhol van és akárhol tévelyeg még az az ember, el kell érte menni és el kell ide hozni azoknak a táborába, akik a nemzetépítés munkájára vállalkoznak. Én azt kérem a kormánytól, lenne szíves bennünket — ha abban a helyzetben van ma, vagy ha ma nincs, a jövőben —tájékoztatni arról, ugy látja-e ő is, mint ahogy mi látjuk, azt a kötelezettséget, olyan élesen, ahogy mi látjuk és érezzük, hogy itt az iparosoknak, tisztviselőknek, mezőgazdasági és ipari munkásoknak száz- és százezrei vannak, akik ma a legnagyobb aggodalomban és legnagyobb kétségbeesésben élnek, akik azt várják, hogy ez a Nemzetgyűlés végre ne személyi dolgokkal, (Élénk helyeslés.) ne személyes kérdésekkel, hanem velük foglalkozzék, a kenyérrel, a szociális kérdéssel, a pénzügyi helyzet megjavításával és kössön alá minden mozgalmat, minden törekvést, amely nem- szolgálja ezt a célt, és döntsön le minden válaszfalat, amely bárkit is megakadályozna abban, hogy a nemzetnek emez egyöntetű törekvésében résztvogyen. A következő interpellációt intézem a kormányhoz (olvassa) ; »Van-e a kormánynak kidolgozott terve az egyre fenyegetőbben emelkedő drágaság veszedelmes hatásának leküzdésére, illetőleg enyhítésére \ Van-e megállapodott programro.ja a közellátás biztosítására ? Szándékozik-e terveit a Házzal közölni'?« T. Nemzetgyűlés 1 Propoziciókat én nem kívánok tenni. Ha a ministerelnök ur abban a helyzetben lesz, hogy pro pozícióját vagy tervezetét a Házzal ismertetni fogja, akkor én is hiszem, hogy még számosan ebből a Házból elő fognak állani azokkal a konkrét prepozíciókkal, amelyekről azt hisszük, hogy hozzá fognak majd járulni a köznyugalomnak és közbékének megteremtéséhez. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A-z interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök; T. Nemzetgyűlés ! En köszönettel tartozom a t. képviselő urnák, hogy az után a sivár kép után, amelyet ez a Nemzetgyűlés nyújtott, (Ugy van ! jobb felől.) olyan kérdést hozott a Nemzetgyűlés elé, amely igazán az országot érdekli és nemcsak a politikusokat. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Egy oázis volt az ő beszéde ebben a képben és ha nem is vagyok momentán abban a helyzetben, hogy részletes választ adhassak kérdéseire, mégis pár megjegyzést kívánok tenni és kilátásba helyezem, hogy alkalomadtán részletessbben fogom ebben a tekintetben a választ megadni. A t. képviselő a jelentkező drágulást három faktorra vezeti vissza. A,z egyik az a luxus, amely a gazdagabb néposztályoknál, ebben az országban 46