Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-245

A Nemzetgyűlés 245. ülése 1921. Huszár Károly : : t. ugy a felső, mint az alsó régiókban és tudom, hogy valamennyien elitélik ezeket az injúriakat. (Felkiáltások baifelől : Ugy van ! Megtagadják !) Ök ezt veszedelmes példának tartják és saját legénységüket és alantasaikat féltik ezen példa ragadó hatásától. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Súly ősit ja Prónay alezredes ur eljárását az, hogy ő nem elégedett meg azzal, hogy konstruált magának egy affért a Ház elnökével, hanem bele­vonta ebbe az afférba az ő alárendeltjeit és az ő legénységét is. Tisztelt Ház ! Ez olyan veszedel­mes tér, amelyre lépni rettenetes konzekvenciák­kal járhat. (Ügy van ! baifelől.) Egyetlenegy szóval akarok kitérni gyanusitó kitételre, amellyel a levél Rakovszky Istvánt a cseh politika exponensének mondja. (Felkiáltások a középen és baifelől : Hallatlan !) T. Ház Î Csak abnormis észjárással lehet ilyen feltevésre jutni és aki ennyire elfogult és gyenge itéletü, az nem alkalmas arra, hegy egy magasabb katonai parancsnokságot betöltsön. (Zaj. Fel­kiáltások jobbfelől : Ez szintén sértés !) Ez nem sér­tés. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) A kisebbségi vélemény előadója enyhítő kö­rülménynek mondotta Prónay ellenforradalmi sze­replését. Kérem, én az ellenforradalmi érdemeket is elismerem, tudom, hegy számosan vcltak az el­lenforradalmárok között, akik az életükkel fizet­tek azért a munkáért. A hálát a nemzet ezektől meg nem tagadhatja. De ellenforradalmi érdemek­kel senki sem szerezhetett még jogcímet arra, hogy magának szent és sérthetetlen jelleget arro­gáljon. (Ugy van! Ugy van! baifelől.) Az lett volna a rendje és a módja, hogyha Prónay alezre­des sértve érezte magát, fordult volna felettes hatóságához és keresett volna elégtételt annak az utján. (Ugy van ! baifelől.) Ha látta volna a hon­védelmi minister ur vagy a belügymin ister ur, — nem tudom e pillanatban, hogy kettőjük közül melyikhez tartozik — hogy neki igaza van, akkor, ha tudták volna, vagy akarták volna, a szükséges elégtételt neki megszerezték volna. (Ugy van! baifelől.) Az önkényes eljárás azonban teljesen jogtalan, annak semmiféle alapja nincs. (Ugy van ! baifelől.) A parlamentnek megvan az a joga és ezt senki kedvéért a parlamenttől el­disputálni vagy erőszakkal elvenni nem engedjük, hogy akár Prónay Pált, akár az ő tiszthelyetteseit, vagy akárki mást itt a parlamentben megkritizál­janak. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nyil­vános bírálatot minden állami funkcionáriusnak kötelessége tűrni ; önmagáról állítja ki a szegény­ségi bizonyítványt az, aki ezt a bírálatot nem tudja vagy nem akarja elviselni. A nemzet feladata megvédeni a maga szuvere­nitását és biztosítani a mentelmi jogot. Az elkö­vetett vétséget tehát szigorúan kell megítélni és a kormányt utasítani kell arra, hogy a megtorlás záros határidőn belül bekövetkezzék. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) A mentelmi bizottság, t. Nemzetgyűlés, túl­évi augusztus hó 9-én, kedden. 347 lőtt a célon. Az én véleményem szerint nincs arra szükség, hogy Prónay Pált ide citáljuk e terembe .. í (Ugy van ! a bal- és a jobboldalon.) Orbók Attila : Nem lovagias ügy ! (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Huszár Károly: Mikor ezt a bizarr tervet meghallottam, azt inkább humorosnak, mint ko­molynak tekintettem. Ez egy precedens nélkül való eset. Az angol példára való hivatkozás tel­jesen hibás, századokkal ezelőtt történt dologról van szó. Éz a mód csak arra volna alkalmas, hogy ujabb komplikációkat idézne föl és tenne lehetővé. Mi elimmálni akarjuk ezt a dolgot, nem pedig na­gyobbítani azokat a lehetőségeket, amelyek foly­tán ebből az ügyből még egy nagyobb eset kon­struálódhatik. (Ugy van! a bal-és a jobboldalon.) Csukás Endre : A lelkünkből beszél ! (De­rültség baifelől.) Huszár Károly: Teljesen lehetetlennek tar­tom, hogy egyszerre követeljük a Nemzetgyűlés­től és a kormánytól : tessék megbüntetni Prónay Pált és ugyanakkor arra is kényszeríteni, hogy bocsánatot kérjen. Ha én valakit megbüntetek, akkor nem kényszerithetem arra, hogy bocsánatot kérjen (Ugy van ! jobbfelől.) és aki bocsánatot kért, azt az én erkölcsi felfogásom szerint nem le­het megbüntetni. (Ugy van ! a bal- és a jobboldalon.) Miután pedig én ebben az esetben csak azt tartom igazságosnak, ha Prónay Pál az ő vétségéért meg­kapja méltó büntetését. (Ugy van ! a szélsőbal­oldalon.) teljesen lehetetlennek tartom, hogy mi kényszeritsük őt arra, hogy bocsánatot kérjen akár a Ház üléstermében, akár ezen kivül. (He­lyeslés jobbfelől.) De nincs is semmi értéke egy olyan bocsánat kérésnek, amelyet ráerőszakoltak vala­kire. (Ugy van ! jobbfelől.) Patacsi Dénes : Ez az, hogy megaláztatás volna ! (Zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) Huszár Károly: A bocsánatkérésnek olyan erkölcsi előfeltételei vannak, amelyekből a kény­szer elemeit teljesen ki kell zárni. (Ugy van! jobb­felől.) és az erőszakolt bocsánatkérés nevetséges komédia és erkölcsileg teljesen értéktelen. (Ugy van! jobbfelől.) De, t. Ház, nem is lehet mindenkit idecitálni a parlament elé. (Ugy van! baifelől.) Hiszen ha mi megadjuk azt a lehetőséget valakinek, aki megsérti a mi elnökségünket vagy a Nemzet­gyűlést, hogy annak itt egy parlamenti fórumot nyújtunk, hogy itt a nagy nyilvánosság előtt teátrális scénák közt jöjjön bocsánatot kérni, akkor ez iskolát fog csinálni (Zaj.) és a háznagy ur nem tud majd elég jegyet rendelkezésre bo­csátani. T. Ház 1 Az én álláspontom az, hogy ennek a teremnek küszöbét, a törvényhozás szentélyét, a mandátummal biró képviselőkön és a kormány tagjain kivül senki se léphesse át, ennélfogva a fegyveres hatalomnak e teremben semmi körül­mények közt helye nem lehet. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) Kérem tehát a t. Házat, hogy a parlament 44*

Next

/
Thumbnails
Contents