Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-245

348 À Nemzetgyűlés 245. ülésé 1921 elé idézést és a bocsánatkérést a határozatából ejtse el. Meg is mondom nyíltan, bogy miért, és ez talán a főargumentumom : én ezáltal nem enyhíteni akarom Prónay Pá] büntetését, hanem e kérdésben kimondom bátran és nyíltan, én nem tartom őt méltónak arra, hogy ide jöjjön. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) - A kisebbség véleménye nézetem szerint hibás. MeskÓ Zoltán : Módosította ! Huszár Károly: Én a kisebbség véleményé­ről beszélek. A kisebbség véleménye hibás, mert mellékvágányra akarja vinni az ügyet. Itt nem a szolgálati szabályzat megsértéséről, hanem a Nemzetgyűlés szuverenitásának és a mentelmi jognak megsértéséről van szó. A bírói eljárásra való utalás is teljesen hely­telen a kormányra való hivatkozással, mert nagyra­becsülöm én a jogi tudását annak a törvényhozó­nak, aki a kormányra akarja bízni, hogy azt a bírót utasítsa, hogy milyen ítéletet hozzon. Itt egy .fegyelmi ügyről van szó és a honvédelmi mi­nister illetékes arra, hogy ebben az ügyben intéz­kedjék, még pedig záros határidőben. T. Ház ! Mi nem tudjuk ebben a pillanatban, hogy a Nem­zetgyűlés hány napig lesz együtt és mikor kezdődik a nyári szünet. Ugron Gábor : Ös?i szünet ! Huszár Károly: Én nem szeretném, hogy ez a gyujtó-anyag ez a nyugtalanságot szító elem a magyar közéletben és a magyar közvéleményben hosszabb ideig, tartósan benmaradjon. Meg van állapítva a mentelmi bizottság által, meg van álla­pítva a ministerelnök ur által, meg van állapítva ínég a kisebbségi vélemény előadója által is feltét­lenül és kétségbevonhatatlanul, hogy Rakovszky István mentelmi joga súlyosan megsértetett. Itt semmiféle más hosszadalmas eljárásra nincs szük­ség, kell, hogy a megállapított vétséget záros határ­időn belül kövesse a megtorlás. (Ugy van/ bal­felől és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Keressük ebben a kétdés­ben a közmegegyezést. Viszály ko dásunk, látszóla­gos ellentétünk csak felháboríthatna olyan eleme­ket, akikben nincs kellő törvénytisztelet és alkot­mányos érzék. Megértésünk, összetartásunk, egy­séges állásfoglalásunk az alkotmánynak olyan erős bástyája lehet, amely nélkül ma a kormány ezekkel az atrocitásokkal leszámolni nem tud. (Ugy van! bal felől.) Nyilatkozzék meg ugy a mi ítéletünk, hogy az mentes legyen — amint beszé­dem elején mondottam — minden bosszútól, minden pártos szenvedélytől. Nyilatkozzék meg benne a nemzeti szuverenitás mindenek fölött való erkölcsi hatalma. Győzze meg határozatunk a külföldi és a belföldi közvéleményt', hogy Magyar­országon ismét úrrá lett a jog, törvény és az igaz­ság, és hogy a_ nemzeti hadsereg minden egyes tagjának nemcsak kötelessége, hanem büszke di­csősége az alkotmány tisztelete. Indítványozom : mondja ki a Nemzetgyűlés, (HaUjukl Halljuk!) hogy a mentelmi bizottság évi augusztics- hó 9-én, kedden. határozatának csak első bekezdését fogadja el, amely igy szól (olvassa) : »Méltóztassék kimon­dani, hogy ugy a Nemzetgyűlés, mint Rakovszky István volt házelnök mentelmi joga Prónay Pál alezredes T észéről súlyosan megsértetett. Utasit­tatik ennélfogva az összkormány és különösen a honvédelmi minister a szigorú megtorló eljárás lefolytatására és záros — nyolc napi —• határidőn belül való jelentéstételre. A bizottság azon hatá­rozatát, mely bocsánatkérésre és ennek a Ház szine előtt való elmondására akarja kényszeríteni Prónay Pál alezredest, a Nemzetgyűlés nem fo­gadja el.« Kérem., méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés és taps balfélől és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Dinich Vidor! Dinich Vidor: T. Nemzetgyűlési Huszár Károly igen t. képviselőtársam felszólalása után igen rövid leszek. Mindjárt azzal kezdem, beszé­demet, hogy észrevételeim megtétele alkalmával engem nem vezet sem gyűlölet, sem animozitás. Én gyűlölni nem tudok, ez ellenkezik keresztény felfogásommal, gyűlölni legfeljebb az ellensége­met tudom, de ezt is csak addig, amig ki nem takarodott az országból. Báró Prónay Pál alezre­des urat, (Felkiáltások; Nem báró!) Prónay Pál alezredes urat én személyesen nem, csak par re­nommée ismerem. Sokat hallottam róla ugy pro, mint kontra, hallottam többek közt azt is, hogy ki­váló érdemeket szerzett a nemzeti hadsereg meg­szervezése és a bolsevisták letörése körül. Ha ez áll, akkor érdemei előtt én is meghajtom az elis­merés zászlóját. De ez még nem. lehet jogcím arra, hogy olyan allűröket arrogáljon magának, ame­lyek homlokegyenest ellenkeznek ugy a katonai törvényekkel, mint a katonai fegyelmi szabály­zattal, ez nem lehet jogcím arra, hogy diktáljon, politizáljon, hadat üzenjen és a Nemzetgyűlés egy illusztris tagjának mentelmi jogát durván meg­sértse, nem, megsértse az egész Nemzetgyűlést, Sokat hallottam itt beszélni a mentelmi jog­ról, ami nem, is annyira a képviselőké, mint inkább a Nemzetgyűlésé. Aki nincs tisztában a mentelmi joggal, az vegyen magának annyi fáradságot és magyaráztassa meg. Aki pedig nem akar tisztá­ban lenni azzal, hogy milyen fontos . . . (Zaj, Fel­kiáltások jobbról : Ismerjük az előzményeket !) hogy milyen fontos egy alkotmányos életben a kép­viselői immunitás, az nem méltó arra, hogy kép­viselő legyen. Mert hova jutunk akkor, t. Nemzet­gyűlés, ha jogos és köteles kritikánk gyakorlásá­ban a Nemzetgyűlésen kivül álló személyek és külö­nösen katonai személyek leterrorizálhatnak ben» minket ? Akkor leghelyesebb, ha letesszük mandá­tumunkat, hazamegyünk és régi polgári foglalko­zásunkat folytatjuk. T. Nemzetgyűlés ! Sok szó esett már. itt a jogrendről is, (Zaj.) de egyes képviselők felszóla­lásai ugy állíttattak be, hogy roppant sokat ártot­tak az országnak. A mentelmi jognak ilyen meg­sértése, koncedálom, nagyon sokát árt a jogrend-

Next

/
Thumbnails
Contents