Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

A Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. s annak megtörténtéről és eredményéről a Nemzetgyűlésnek tegyen jelentést. Nyéki József: Kíváncsiak vagyunk az eredményre ! Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senkisem kivan hozzászólni, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést ; elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a mentelmi bizottságnak az előadó ur által ismertetett javaslatát, igen vagy nem, ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a javaslatot elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése Pallavicini György őrgróf képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség megkereste a Nemzetgyűlés elnökségét, hogy gróf Batthyány Tivadar budapesti lakos által rágalmazás vétsége miatt vádolt őrgróf Pallavicini György képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt az eljárás lefolytattassék. A megkereséshez másolatban csatolt feljelentés szerint gróf Batthyány Tivadar rágalmazás vétsége miatt feljelentette a budapesti kir. járásbíróságnál nevezett képviselőt azon a címen, hogy ez Budapesten 1921. február 15-ét megelőző napokban a Nemzeti Koszinó igazgatóságához egy beadványt intézett, melyben azt állította gróf Battyhány Tivadarról, hogy többrendbeli esküjét megszegte és hogy hazánkat ellenségeink kezére juttatta. Tasnádi Kovács József: Éljen Pallavicini S Mikovínyi Jenő előadó: Elmondja a feljelentés azt is, hogy ennek a beadványnak következtében az igazgatóság az alapszabályok értelmében a kaszinó választmányához fordult acélból, hogy Batthyány Tivadar gróf kirekesztése tárgyában a választmány határozzon, vagyis hogy ez a beadvány a kaszinó többi tagjával közöltessék, ami meg is tötént. A bizottság a másolatban benyújtott feljelentés tartalmára vonatkozólag kihallgatta őrgróf Pallavicini György képviselőt, aki előadta, miszerint megfelel a valóságnak, hogy ő ezt a beadványt a kaszinó igazgatóságához intézte és pedig azért, mert erre neki nemcsak jogot adnak az egyesület alapszabályai, hanem kötelességévé teszik minden tagnak, hogyha az egyesület valamelyik tagja ellen olyan körülmények merülnének fel, melyek méltatlanná teszik arra, hogy továbbra is az egyesület tagja legyen, ezt be kell jelenteni. Miután legjobb meggyőződése és hazafiúi lelkiismerete szerint ő kötelességét teljesítette gróf Batthyány Tivadarra vonatkozólag és mert a beadványt nem a nyilvánosságnak szánta, hanem egy zárt jellegű egyesületnek igazgatóságához intézte, ez a bizalmi testület pedig az ügyekre vonatkozó titoktartási kötelezettségénél fogva nyilvánosnak egyáltalán nem tekinthető, és hogy ez NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920- -1921. — XIT. KÖTET évi augusztus hő 3-án, szerdán. 305 az ügy a nyilvánosság előtt napvilágot látott, nem az ő eljárásának, hanem épen gróf Batthyány Tivadarnak tulajdonítható, a nyilvánosság előtt nem akarta gróf Batthyány Tivadart megsérteni. A bizottság helyesnek fogadta el az őrgróf Pallavicini György előadásában foglaltakat és a maga részéről még megállapította azt is, hogy a jelen esetben közismert dolog ennek a két szereplő egyénnek egymás közötti politikai ellentéte, tehát zaklatás esetét látja fenforogni (Zaj jobbfélől.) és javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy őrgróf Pallavicini György mentelmi jogát ne függessze JsL (Zaj jobbfélől és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? Rassay képviselő urat illeti a szó Rassay Károly : T Nemzetgyűlés ! Őszintén megvallva, végtelen meglepetéssel hallottam, hogy ugyanaz a mentelmi bizottság ugyanazon az ülésén két jelentést terjeszt elénk, amelyben két ilyen homlokegyenest ellenkező elvi álláspontot foglal el (Ügy van! Ugy van! jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) Ernst t. képviselőtársam az előbb kijelentette, hogy nekünk nincs módunk vizsgálni azt, Túri Béla: Ki is adjuk Pallavicinit ! Rassay Károly : . . . hogy az a cselekmény elkövettetett-e vagy sem, hanem mi csak alaki szempontból nézzük, hogy az a megkeresés helyes-e és forog-c fenn politikai zaklatás. Bocsánatot kérek, én nem tudom megérteni, a mentelmi bizottság jelentésének utolsó paszszusát. Én. elolvastam ezt háromszor is, de képtelen vagyok megérteni. Méltóztassék megengedni, hegy negyedszer hangosan próbáljam elolvasni, talán meg lehet érteni. (Olvassa) : »A bizottság helyesnek fogadta el az őrgróf Pallavicini György előadásában foglaltakat és a maga részéről még megállapította azt, hogy mivel közismert dolog a két szereplő egyén közt lévő'politikai ellentét, . ..« (Derültség jobbfélől.) Orbók Attila: Ezért nem lehet kiadni. Ha valaki egy politikai ellenfelet fejbeüt, nem lehet kiadni. (Derültség.) Rassay Károly : . . . »amelyet őrgróf Pallavicini Györgyön, kivül a feljelentővel szemben a nemzet állam polgárainak igen nagy tömege együtt érez« — nem tudom mit, a politikai ellentétet, vagy a vádakat érzi-e . . . Mikovínyi Jenő előadó : A politikai ellentétet. Csak a politikai ellentétről van szó. Rassay Károly : . . . »és igy jelen esetben a politikai zaklatás a feljelentő részéről kétséget kizáróan megállapítható.«, Szóval tbből az következik logice, hogyha valakivel szemben valaki éles politikai ellentétet érez és ha azt a nagy tömeg is osztja, akkor annak jegában áll bűntelenül rágalmazni is, mert ha feljelentést tesz a megrágalmazott, akkor kétségen. kivül politikai zaklatás esete forog fenn. Azt hiszem, ez a mentelmi bizottsági jelentés önmagáért elég szépen beszél. Én csak azt akarom leszögezni, hogy maga őrgróf Pallavicini György 39