Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

270 A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921 legalább a biróság részéről kirendelhető]* legyenek szakértőkként, már az általános vitánál jeleztem, hogy ehhez a módosításhoz hozzájárulok. Ebből kifolyólag tehát elfogadom azt a módosítást, amelyet Haypál képviselő ur beterjesztett, hogy a 18. § utolsó sorában ezek a szavak : »sem a biróság részéről szakértőkként ki nem rendelhetők,« kihagyassanak. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a szakaszt ebben az értelemben fogadja el. Elnök." A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 18. §-hoz Haypál nemzetgyűlési képviselő ur módosítást nyújtott be, amely a 18. § utolsó mondatának elhagyását célozza. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a javaslat eredeti szövegét szembeállítom a Haypál képviselő ur által módosított szöveggel . Amennyiben a t. Nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadná el, akkor érvényre emelkedik a Haypál képviselő ur módosításával ellátott szöveg. Méltóztassék a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.f) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 18. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés tehát a 18. §-t Haypál képviselő ur módosításával fogadta el. Következik a 19. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 19—21. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvényjavaslat ugy általánosságban mint részleteiben letárgyaltatott s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Mielőtt a tárgyaláshoz hozzáfognánk, van szerencsém bemutatni a pénzügyminister ur levelét, melyben bejelenti, hogy a házszabályok 214. §-a alapján a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára dr. Molnár Imre helyettes államtitkár és dr. Pollermann Pá] ministeri tanácsos a Nemzetgyűlés ülésein mint megbízottak fognak részt venni. Méltóztatnak a bejelentést tudomásul venni % (Igen!) A bejelentés tudomásul vétetik. i Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Szesztermelésünk az utolsó időkben súlyos válságba jutott. Ha kutatjuk azokat a körülményeket, melyek ezt a válságot előidézték, ugy találjuk, hogy bár jelentékeny része van abban annak a gazdasági depressziónak, mely közgazdasági életünk egész vonalán éreztette romboló hatását, mégis tulajdonképeni oka abban a nagymérvű túltermelésben mutatkozik, mely semmiképen sincs arányban a fogyasztással. Az az egyensúly, évi augusztus hó 2-án, kedden, melyet az 1888: XX. te. alapján rendszeresített kontingentálás statuált, felborult abban a pillanatban, amint a termelés és a fogyasztás között nagy eltérések mutatkoztak. Ezeknek az eltéréseknek kettős oka van. Az egyik az, hogy mig egyrészről az ez idő szerint magyar közigazgatás alatt álló területek termelése az egész ország termelésének mintegy 50%-a, addig másrészről ezen területek fogyasztása jelentékenyen kisebb, mint a megszállott területek fogyasztása és igy a nagy mérvben megnövekedett termeléssel szembenáll egy jelentékenyen csökkent fogyasztás, ami szükségszerűen tfiltermeléshez kellett hogy vezessen, mely túltermelés később előidézte a szeszipar válságát. A szesztermeléshez azonban annyira fontos és nagyjelentőségű közgazdasági, főként mezőgazdasági érdekek és ami még ennél is fontosabb, állampénzügyi érdekek fűződnek, hogy az állam nak eminens kötelessége a szesztermelés szabályozásával a szeszipar helyzetén segiteni. Messze vezetne, ha azokat az elveket ismertetném, melyeknek alapján a kormány a szesztermelést évtizedeken keresztül szabályozta, de erre ez alkalommal nincs is szükség. Csak két körülményre akarok rámutatni. Az egyik az, hogy a termelés szabályozása évtizedeken keresztül a kontingentálás alapján történt, a másik körülmény, amely az összes idevonatkozó törvényekben kifejezésre jutott, a mezőgazdasági szesztermelés védelme, mely végső célul azt tűzte ki magának, hogy a belföldi fogyasztásra szánt szesz lehetőleg a mezőgazdasági szesztermelőipar által allittassék elő. Ez a törvényjavaslat az idevonatkozó törvényekben lefektetett elvek alapján áll és mindazokat az érdekeket, melyeket azok a mezőgazdasági szesziparral szemben képviselnek, legnagyobb mértékben magáévá teszi és tovább fejleszti. Erre vonatkozólag elegendő lesz csak annyit megjegyeznem, hogy azokat a kereteket, melyek a szesztermelést szabályozzák, a mezőgazdasági és ipari érdekeltek közt történt megbeszélések alapján azoknak teljes megegyezésével állapították meg. Ez a törvényjavaslat a kontingentálás megszüntetésével, tekintettel a bizonytalan és még ki nem alakult helyzetre, egyelőre csak a termelési kereteket állapítja meg. és figyelemmel az adott viszonyokra, felhatalmazást ad a pénzügyministemek, hogy ezeket a kereteket az érdekeltek meghallgatásával szűkítse, vagy amennyiben szükségessé válik, kiterjessze. Ebben a keretben a mezőgazdasági szeszfőzdék kétharmadrészben, az ipari szeszfőzdék egyharmadrészben részeltetnek, ami megfelel azon érdekeknek, melyek hozzájuk ebben az iparban fűződnek. A szesztermelés biztosítására szolgál az érdekeltek köréből szervezendő szeszértékesitő szövetkezet, mely a kormány fenhatóságával és irányításával lesz hivatva egyrészről megszüntetni azokat a visszaéléseket, melyek a szesz értékesítése körül az utóbbi időben felmerültek, másrészről hivatva lesz az ár szabályozásával biztosítani a mezőgazdasági szeszipart arról a védelemről,