Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-240

A Nemzetgyűlés 240. ülése 1921. venni a törvényjavaslatot s mindenekelőtt azt a kérelmet intézem a földmivelésügyi minister úrhoz, hogy a kinevezéseknél legyen tekintettel arra, hogy ezekbe az uj és fontos állásokba csak megbizható, kellő tudással, hazafias és keresztény érzéssel felfegyverzett emberek kerüljenek, s a nagy magyar betegségnek, a protekciónak, ezen állások betöltésénél igyekezzék a minister ur mindenáron gátat szabni. Ez az egyik kérésem. (Helyeslés.) A másik, amit kérek minister úrtól, hogy amikor ezt a törvényt meghozzuk, amikor a gazl dasági felügyelői állásokat nagy részletességgemegszervezzük, amikor olyan törvényt hozunk, amelynek értelmében nemcsak a vármegyék központjában, de lehetőleg minden járásban is gazdasági felügyelői állások kreáltatnak, hogy akkor legyen szives a minister ur a végrehajtási rendeletben nemcsak arról intézkedni, hogy ezeknek az állásoknak betöltői hivatalos szaktanácsadói legyenek akár a megyének, akár a főbírónak, akár a minister urnák, jelentést tegyenek a termés állapotáról, az időjárásról és hasonló dolgokról, hanem gondoskodjék a minister ur arról is, hogy ezek a gazdasági felügyelők valahogyan tapadjanak oda ahhoz a faluhoz, és necsak felfelé, hanem lefelé, a falu népe irányában is gazdasági tanácsadók legyenek, (Helyeslés.) ugy legyenek megszervezve, hogy a falu is valahogyan kapcsolódjék bele ezekbe a gazdasági felügyelőségekbe, hogy ezek a gazdasági felügyelők legyenek utasitva arra, hogy a falvakban lehetőleg tartsanak előadásokat a termelési módokról s egyéb gazdasági kérdésekről és bizonyos tekintetben vándortanári szerepeket töltsenek be. Ha ez a végrehajtási rendelet ilyen lesz és a földmivelésügyi minister ur ilyen értelemben adja ki, akkor azt hiszem, hogy ezeknek a gazdasági felügyelői állásoknak megszervezése és betöltése igen fontos ültetés lesz a nemzet életében, és ezek a gazdasági felügyelők igen fontos tényezők lesznek abban a tekintetben, hogy a magyar falunak lelki világát, azt a nagy magyar tengert, megnyugtassák felvilágosításaikkal és tanácsaikkal tehát ezeknek nem csupán gazdasági és gazdaságkulturai munkát kell teljesiteniök, hanem,, felfogásunk szerint, lehetőleg a falu közéletébe is bele kell nyulniok. (Ugy van! balfelől.) ! Ezenfelül a gyakorlatban látjuk azt, hogy ezek a gazdasági felügyelők sok helyen politizálnak, sok helyen olyan dolgokat végeznek, amelyek nem tartoznak a feladataik közé. Felügyelni kell tehát arra, hogy ezek hivatalnokok legyenek, csak hivatalnoki munkát végezzenek és ne álljanak sem a nagybirtoknak, sem másnak szolgálatában, mert hiszen úgyis bőségesen lesz más feladatuk. Ezért fontosnak tartom azt, hogy a kinevezéseknél vizsgáltassék meg az is, hogy ezek az emberek gondolkozásmód tekintetében át tudják-e érezni, hogy mi a magyar falu, hogy a magyar falu a magyar életnek milyen fontos tényezője, hogy annak a magyar falunak mekkora sebei vannak, meg évi július hó 30-án, szombaton. 251 tudják-e érteni a falu kívánságait. Ezt én igen fontos kérdésnek tartom. Itt még csak egy kis részletre akarok rámutatni, tudniillik a függőség kérdésére. A javaslat az 1. §-ban azt mondja, hogy a gazdasági felügyelők a földmivelésügyi minister urnák fenhatósága alá tartoznak. A 7., 9., 16., 17. §-ok mind azt mondják, s a gazdasági felügyelői állás megszervezése is ugy történik, hogy a járási gazdasági felügyelő függ a megyeitől, a megyei pedig függ a ministertől. A 17. §-nak egyik bekezdése azonban azt mondja, hogy azokban az ügyekben, melyeket a vármegyei törvényhatóság felhivására végez, fegyelmi tekintetben a vármegyei törvényhatóságnak van alárendelve. Én rendkívül veszedelmesnek tartom azt, hogy két felügyeleti hatósága legyen annak a gazdasági felügyelőnek, mert igen könnyen összeütközésbe kerülhet a saját ministerével, tekintve a magyar politikai életet. A minister adhat nekik egy utasítást s megtörténhetik. hogy annak a megyének nem tetszik a minister — mert Magyarországon megtörténhetik — és ellenkező utasítást ad ki a gazdasági felügyelőnek. Lehet, hogy a gazdasági felügyelő igen komoly ember, aki nagyon fontos munkát végez, de valamiért nem tetszik a megye központjában és egyszerűen ki fogják onnan piszkálni. Aki ismeri a magyar megyei életet s a megyei központokban virágzó politikai felfogást, amely nagyon messze van a falutól, az — azt hiszem — mind arra az álláspontra helyezkedik, hogy a gazdasági felügyelőknek a közigazgatási bizottságtól való függését minden áron meg kell akadályozni, mert egy enxber nem függhet külön a ministerétől és a megyei közigazgatási bizottságtól. (Ugy van! jobbfelől.) Hiszen mindkettő más szerv és más hivatást tölt be. Ami pedig az ujabb 18. §-t illeti, amely eltiltja a gazdasági felügyelőket a magánfoglalkozástól, tanácsadástól, esetleg attól is, hogy a bíróságnál mint szakértők szerepeljenek, ebben a tekintetben teljesen egyetértek az előttem szóló t. barátommal. Hiszen lehetetlen dolog az, hogy akármelyik mérnök, aki a városban letelepedik, akár kommunista, akár nem megbizható, akár idegen, szabadon lehet a magyar királyi bíróságnak tanácsadója, akkor is, ha talán nincs megfelelő gyakorlata és szaktudása, ellenben egy fontos állami hivatalnok, aki óriási ügykört tölt be, akihez az a bíróság sokkal szivesebben is fordul, mert tudja, hogy esküt tett ember, végzett ember, külön vizsgázott ember, a biróságnak ne adhasson szakvéleményt. Tudjuk, hogy ez rendkivül fontos anyagilag is. Ma az a szakértő mérnök, ha kimegy, akárcsak egy mesgyeigazitási perben, 1500 koronát állapítanak meg neki a bíróságok. Miért legyen az a bíróság, esetleg az ügyvéd kar is arra szorítva, hogy olyan embereket alkalmazzon egyes helyeken szakértőül, akiket bizony nem szívesen lát a maga közelében ? Ezért a magam részéről annak idején, ha valamely más képviselőtársam nem teszi meg, módosítást fogok benyújtani, hogy 32*