Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

A Nemzetgyűlés 23Ö. ülése 1921. évi július hó 29-én, pénteken. 235 Következik a 12. §. Birtha József jegyző (olvassa a 12. és 13. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a lé. %-t). Szólásra jelentkezett Ereky Károly. Ereky Károly: Kérem törölni. Elnök : Kivan még valaki szólni a 14. §-hoz % (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bere­kesztem. A 14. § változatlanul elfogadtatik. Következik a 15. §. Birtha József jegyző (olvassa a 15. %-t). Szólásra jelentkezett Tasnádi Kovács József. Tasnádi Kovács József : T. Nemzetgyűlés ! Nemi ég a pénz iigyministêrium ban két napon ke­resztül az összes érdekeltség bevonásával ankét tartatott és ennek eredményeképen megállapodás­szerű valami létesült, amelynél fogva a pénzügy ­minister ur a főzőkészülékek használatára nézve rendeletet ki is bocsátott, amely valami kis javí­tást eredményezett ugyan, azonban törvényesen az ezekre vonatkozó intézkedések kezdete most kezdődnék meg. Azért mondom igy, hogy a kezdete kezdődnék, mert hiszen még tulaj don képsn semmi sincs, csak valami halvány kis világosság deieng. A városban, akik hallanak a kisüstökről, mindig azt szokták mondani, micsoda apró dolog ez. Én nem is részletezem, mert az idő rövid, csak azt jegyzem meg, hogy óriási jövedelmet vagy kárt jelenthet ennek helyes vagy helytelen használata, és óriási jövedelmet vagy kárt jelent a gazdaközön ­ségre nézve is az, hogy az miképen kezeltetik. (Az elnöki székel Rakovszky István taglalja el.) A régi időben szabadjára volt hagyva a kis­üst és egész helyesen ma is ezt a rendszert kellene behozni. (Helyeslés.) Közben azonban, miután a háború alatt mindent megkötöttek, vagyis meg­kötötték azt, amit nem kellett volna megkötni és szabadjára hagyták azt, amit szabadjára nem kellett volna hagyni, vagyis a geseftelést, ennek lett az áldozata a kisüst. Mindenütt szeszfőzdék alakultak, amelyeket a hatóságok mindenütt, ahol a gazdák nem rendelkeztek elég erővel, a gseftelő zsidók kezébe adták. Az én kerületemben Gold­stein volt a város megbízottja, pedig ott van Török Sándor, azután száz és száz gazda, akik alkalmasak erre és akik ezt a mesterséget eddig is gyakorolták. Korányi pénzügyminister urat hiába nógat­tuk, ő nem ment bele semmiképen a változtatásba és szerelmes volt ezekbe a zsidó szeszfőzdékbe, azonban Hegedüs minister ur, ezt ki kell emel­nem, az első szóra kijelentette, hogy segiteni fog a dolgon, amennyiben az ország pénzügyi álla­pota megengedi. Es fokozatosan segit. összehivta rövidesen az ankétet, amely elhatározta először, hogy a gazdákat akadályozó, zavaró, gyötrő in­tézkedéseket megszünteti, — ezt a rendeletet már ki is adta — másodszor megengedi azt, hogy a gazdák maguk alakitsaimk ilyen, szövetkezete­ket, amelyek termelő- és szeszfőző- szövetkezetek legyenek és szeszfőzdét ihaguk tarthassanak fenn. Ilyenek ma már sorra alakulnak az országban és igy az a haszon, amit a hatóságok átgeseftéltek a zsidóságnak, most már a gazdaközönség körében fog megmaradni és nem történik meg az a helyte­len és elitélendő eljárás, hogy a gazdák jó pálin­kának való anyagot adjanak be és kapjanak az­után valami kifőzött, cefrének előállított kozmás pálinkát, amit nem tudnak a napszámosaiknak adni. Gondoljunk csak az aratásra, ez a pá­linka nagyon szükséges. Egyetértek az antialko­holistákkal abban, hogy a pálinkát nem kell liter­számra inni, ne méltóztassék literszámra inni az alkoholistáknak sem — én magam semmiféle szeszt nem iszom —- de tudom, hogy az én parasz­tomnak, amikor hajnalban felkel — mert az nem kilenc órakor kel — igen is kell egy kis erősitő és izgató szer és az igen mérsékelten él vele. Ebben a szakaszban több hiba van. Egyik hiba, hogy nagyon szűkre szabja, birtokosnak veszi a termelőket. Ez az első hiba, mert a terme­lők vannak jogositva a régi törvények és rendele­tek szerint is ezeknek a szeszfőzőknek felállítására, illetve a kisüstön való főzésre. Hiba az is, hogy rendkivül megköti a társulatok alakulását, mert szervezeteket létesit, már pedig tudjuk, hogy egy szervezetnek alapszabály kell és mindenféle ható­sági eljárás, ellenőrzés, mert az mindenütt kell, igy tehát helyesebb volna az alkalmi egyesülés. Hiba azután, hogy ebből a szövegből teljesen ki­maradt, illetve elveszett benne .a kisüst, mert azt mondja, hogy : (olvassa) .*»... az ezen szeszfőz­dékben gyakorlandó szeszfőzés módját, illetve a szeszfőzdéikben felállított főzőkészülékek hasz­nálatát . . .« Azt a kisüstöt, amely a szeszfőző üze­mekben van felállítva, mett az egy mozgó valami, azt lehet ide-oda vinni s igy tartozhat és kell is tartoznia a szeszfőzdékhez és most is oda fog tar­tozni. Azonban ezek nem ugy lesznek beállitva, mert ez a szeszfőző készülék olyan, amely be van épitve oda, tehát ez alatt nem lehet a kisüstöket érteni. Én amikor észrevettem ezt, (Halljuk! Hall­juk! jobbfelől.) közöltem a képviselőtársaimmal, akik állandóan igen helyesen azt tartották, — és én is velük tartok ebben a tekintetben és más te­kintetben is — hogy a kisüstöknek a régi gyakor­latukba való visszaállítása szükséges és hasznos az államra és a termelőkre is, valamint egyesekre nézve" is. Akkor érintkezésbe léptem a kisgazda képviselőtársaimmal, (Halljuk! Halljuk! jobb­felől.) és azután együtt egy szöveget meg is csinál­tunk. Ezt tegnap átadtam a minister urnák és itt kiemelem a minister ur igen helyes eljárását, ő szakszerüleg elbíráltatta ezt a szöveget, és ezt a szöveget gondolom, valamelyik kisgazdapárti képviselőtársam lesz szives majd előterjeszteni. Én azonban, tekintettel arra, hogy nem tudom egész biztosan, hogy ez a szöveg mit tartalmaz, bár egyszer már átfutottam, rajta, azonban majd meg fogom hallani az indokolásával együtt, mégis beterjesztem a módositast a 15. §-hoz. A 15. § első bekezdése helyett méltóztassék a következő­30*

Next

/
Thumbnails
Contents