Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

A Nemmfgijülés 239. ülése 1921. évi július hó 29-én, pêntehen. 227 is hogy az itélőbirói és ügyészi I. fizetési csoportba tartozó itélőbirák és ügyészek 25 százalékát a II. fizetési csoportba, a II. fizetési csoportba tartozó itélőbirák és ügyészek 10 százalékát pedig a III. fizetési csoportba előléptethesse.« (Helyeslések bal felöl) Elnök: Szólásra következik? Birtha József jegyző : Temesváry Imre ! (Felkiáltások: Nincs itt!) Magyar Kázmér! Magyar Kázmér: T. Nemzetgyűlés! Az 1920. évi VII. tcikk tiltó rendelkezést tartalmaz. Nevezetesen megtiltja, hogy törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban a megüresedett tisztviselői állásokat betölthessék. (Egy hang jobbfelől: Elég helytelen!) Rendkívüli és halasztást nem tűrő esetekben azonban megengedi a törvény, hogy ezen állások helyettesítés utján töltessenek be. Az 1920. évi XI. tcikk a vármegyei tisztviselői állásokban történő megüresedéseknél azonban felhatalmazást ad a ministertanácsnak, hogy itt a betöltést szabályszerű választások mellett hajtassa végre és ezt az engedélyt a ministertanács természetesen meg is adja. A helyzet ennélfogva az, hogy mig a vármegyékben szabályszerű választások történhetnek a helyek betöltésére, a városoknál ez lehetetlen. (Ügy van! Balfelöl.) Ebből mi következik? Helyettesítés. Es mi a helyettesítés a városok életében ? Hogy egy egyszerű és nagyon közeli példát hozzak fel, az, ami a gazdasági és háztartási életben a rendes munkás és rendes cseledi teendőknek napszámosok által való ellátása, a tehenész helyett napszámos bejáró, a kocsis helyett napszámos. Ez roppant hátrányos a gazdákra és ezért elkerülik, amikor csak lehet. Epen igy hátrányos pénzügyileg is, de különösen a közigazgatás érdekei szempontjából a városi adminisztrációra az, ha megfelelő, véglegesen beválasztott tisztviselőkkel nem rendelkeznek. Ha ezt az anomáliát be akarjuk szüntetni, egy egyszerű rövid törvényhozási elhatározásra van szükség, amely pénzbe nem kerülne, de óriási eredménnyel járna. Egyszerűen felhatalmazás adatnék a belügyminister urnák arra nézve, hogy — amint a ministertanács elrendelheti a vármegyei választásokat, — rendelhesse el és engedélyezhesse a városokban a választásokat. Ez fillérnyi költségtöbbletet sem idéz elő, de eredményére nézve nem is hasonlítható előnyöket biztositana. (Felkiáltások balfelöl : Ugy van ! Egész más kedvvél dolgoznának !) Nem akarom a Nemzetgyűlés idejét igénybe venni, a hosszabb indokolástól a Nemzetgyűlés bölcsesége természetesen felment, ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy a 3. § végére toldassák be a következő szöveg (olvassa) : »A belügyminister felhatalmazást nyer arra, hogy a törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban megüresedett és időközben megüresedő szabályr^ndeletiieg szervezett állások betöltését engedélyezhesse azzal a megszorítással, hogy az igy megválasztott tisztviselők megbízatása az általános tisztújítással véget ér. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki se kíván, a vitát berekesztem, A belügyminister ur kivan szólni. Gr. Ráday Gedeon belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék a benyújtott indítványnak tartalmát és lényegét elfogadni. Én részemről tisztán csak azt kérném, hogy a szövegen csekély módosítás eszközöltessék, nevezetesen nem a belügyminister felhatalmazását kérem, hanem méltóztassék olyképen elfogadni a javaslatot, hogy az 1920: XI. te. 2. §-ának utolsó bekezdése terjesztessék ki a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra is. Ez lényegében teljesen ugyanaz, csak miután az 1920 : XI. te. esetrőlesetre a ministertanácsot hatalmazza fel, hogy az engedélyt megadja, a rendezett tanácsú városoknál is ugyanezt az eljárást kérném (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni, Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mólyen t. Nemzetgyűlés! Gerencsér István t. barátomnak az A) és B) tabellára vonatkozó határozati javaslatát elfogadom, ha lesz szives az utolsó mondatot elejteni, ^.z első mondatban ugyanis az van, hogy az A) és B) tabellát, amely NagyMagyarországnak egyelőre a csonka magyarországi státusra való összezsugorodását jelenti, terjesszük a parlament elé. Ez helyes. Természetesen alávetjük magunkat a parlamenti ellenőrzésnek, de hogy előre kimondassák, hogy parlamenti bizottság küldessék ki, ezt nem fogadhatom el, mert hiszen ez oly bizalmatlanság a kormány iránt, amelyet a kormány nem érdemel meg. Ha felmerül a szüksége a parlamenti bizottság kiküldésének, a bizottság úgyis bármikor kiküldhető lesz. Arra kérem t. barátomat, hogy módosítsa a határozati javaslatát. Ezenkívül panaszt tett aziránt is, hogy állítólag különösen kegyelem a bírákat. Ezt nem tettem. Az, amit itt felvettem, az ő státusuknak megfelel; viszont ezen túlmenni nem tudok. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy Tasnádi Kovács József képviselő ur indítványát ne fogadja el. Tisztelettel kérem tehát a szakasznak eredetiben való elfogadását s amennyiben Grerencsér t. barátom módosítaná a határozati javaslatát, ehhez a magam részéről hozzájárulok. Gerencsér István: T. Nemzetgyűlés! Indítványomat módosítom abban az irányban, ahogyan az igen t. pénzügyminister ur óhajt.ja, annáj is inkább, mert a célt ezzel elértem. En azt akartam, hogy az A) és B) listába sorolt tisztviselők idekerüljenek és névszerint ellenőrizhesse őket a parlament. Elnök : Kérem, képviselő ur, méltóztassék módosítani indítványát, mert addig nem tehetem 29*