Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

228 A Nemzetgyűlés 239. ülése 1921 fel szavazásra. Magyar Kázmér képviselő urat is kérem, hogy módosítását Írásban adja be. Méltóztassanak egy percig türelemmel lenni, amig a képviselő urak módosítják indítványaikat. Következik a határozathozatal. A beadott módosítások nincsenek ellentét­ben a szakasszal, miután pótlást kívánnak. Első­sorban tehát az eredeti szakaszt fogom szava­zásra feltenni. Amennyiben ezt el méltóztatnak fogadni, azután fogom szavazásra feltenni a pót­lásokat. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy igy tegyem fel a kérdést? (Igen!) Tehát felteszem a kérdést: Móltóztatnak-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Most következik Tasnádi Kovács József képviselő ur módosítása, amely pótolni kívánja a szakaszt. A szakaszt ő is változatlanul el­fogadja, de pótlást javasol hozzá. Méltóztatnak kívánni, hogy felolvassam? (Nem!) Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. Nemzet­gyűlés Tasnádi Kovács József képviselő ur módo­sítását, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A módo­sítás nem fogadtatott el. Következik Magyar Kázmér képvivelő ur módosítása. Magyar Kázmér képviselő ur a módosítását pótolta a belügyminister ur által kí­vántakkal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak elfogadni Magyar Kázmér képviselő urnák a 3. §-hoz beadott módosítását, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják ezt a módosító pótlást, szíveskedjenek helyeik­ről felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj és felkiáltások. Kisebbség! Még egyszer! A kérdés nem volt világos!) Kérem, szíveskedjenek fel­állani. (Zaj.) Kérem azokat, akik elfogadják a módosítást, szíveskedjenek felállani ! B. Szterényi József : Nem lehet kétszer sza­vazni. Tiltakozunk ez ellen ! A házszabályok értelmében csak egyszer lehet szavazni. (Zaj és felkiáltások : Ellenpróbát kérünk !) Elnök : Bocsánatot kérek, egészen felesleges a képviselő ur tiltakozása. En nem szavaztatok újból, hanem csak megszámláltatom azokat a képviselő urakat, akik a módosítást elfogadják. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Magyar Kázmér képviselő ur módosítását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A módosítás elfogadtatott. Következik a határozathozatal Gerencsér Tstván képviselő ur határozati javaslatára. Mél­tóztatnak a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Halljuk ! Hogy szól ? Halljak a mMositást! Olvassa): »Utasítja a Nemzetgyűlés a kormányzatot, hogy az 1920. évi XI. te. 2. §-ának első bekezdésében meg­állapított tisztviselői létszámra vonatkozó hivata­los eljárás eredményét, nevezetesen a tisztvise­lőknek A. és B. csoportokba való sorolását felül­vizsgálat, ellenőrzés és véglegesítés céljából a Nemzetgyűlés elé köteles beterjeszteni!« Méltőz­évi július hó 29-én, pénteken. tatnak elfogadni ezt a határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) Ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot. Következik a 4. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4. §-át). Milosevics János! (Felkiál­lások: Nincs jelen!) Tasnádi Kovács József! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! A 4. § felhatalmazást ad a ministernek arra, hogy a kommunizmusban, vagy egyébként haza­fiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsító hivatalnokok ellen eljárjanak akkor is, ha ezek bűnügyi utón bű­nösöknek nem bizonyultak. Ez helyes. Az utolsó sorban azonban bizonyos kedvezményt szúr be, amennyiben az egyházi főhatóságoknak kezde­ményezési jogot biztosit. Ez nem vág az auto­nómia jogkörébe és nem sérti azt, mert a kez­deményezést megteheti az egyházi főhatóság akkor is, ha semmiféle felhatalmazás a törvény­ben nincs, mert a maga törvényében megvan a felhatalmazása. Ebben a rendelkezésben azon­ban az a veszedelem rejlik, hogy azt fogják belemagyarázni a törvénybe, hogy a kezdemé­nyezést be kell várnia a ministernek. Már pedig tudok egyházi főhatóságokat, amelyek igenis, ezen társadalomellenes és más itt megjelölt irányban működnek. Az ilyenektől tehát nem várhatom azt, hogy majd kezdeményezni fogják a velük egy húron pendülőknek megbüntetését. (ügy van!) Feleslegesnek tartom tehát ezt a rendelkezést azért, mert az egyházi főhatóságok kezdeményezési joga ugy is megvan. Felesleges­nek tartom továbbá azért, mert félreértésre ad okot. Elég is az, ha a minister az egyházi főhatóságot szokásszerüleg meghallgatja, ez pedig ebben a szakaszban anélkül is benne van. Ezért a szakasz utolsóelőtti sorában a »csak« szónak, az utolsó sorban pedig a »kezdeményezésére vagy annak« szavak kihagyását célzó módosítást terjesztem elő, ugy hogy a szöveg illető része igy hangzanék (olvassa) : »tanügyi alkalmazot­taknál az illetékes egyházi főhatóságnak meg­hallgatásával történhetik«. Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Birtha József jegyző: Senki sincs felírva. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Ugy a magam, mint a vallás- és közoktatásügyi minis­ter ur nevében elfogadom Tasnádi Kovács Jó­zsef képviselő ur módosítását. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdést akkép kívánom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembeállítom a Tasnádi Kovács József képviselő ur által módosított szöveggel. Amennyi­ben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, akkor elesik a módosítás, viszont, ha a módosí­tás fogadtatik el, ugy az eredeti szöveg mellőz­tetik. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen,

Next

/
Thumbnails
Contents