Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-238

214 A Nemzetgyűlés 238, ülése 1921. urnák, hogyha mindezt, vagy ennek legalább egy részét a ministerelnök ur megvalósítja, én nemcsak hogy elhallgatok minden időkre, hanem tekintetbe véve, hogy mentelmi bejelentésemet az engem ért sérelem pillanatnyi hatása alatt tettem meg ugy, amint megtettem, kötelezem, magamat, hogy itt a Nemzetgyűlésen önként felállók és a kormányzó ur őfőméltóságának ünnepélyes, szolemnis elégtételt adok. (Zaj a jobboldalon.) Gál Endre; Nincs szüksége rá ! BeniCZky Ödön : Sajnos, azóta minden máskép történt, mint gondoltam. Egyebet nem említve a katonai bíráskodás megszüntetése kérdésében, bár gróf Ándrássy Gyula, a keresztény párt vezére, osztotta felfogásomat és ilyen értelemben nyilatkozott, a keresztény párt itt leszavazta. A ministerelnök ur velem szemben ép oly indokolatlan, mint engem teljesen meglepő és sértő, lekicsinylő hangnemet honosított meg. Sokat gondolkoztam annak idején a felett, hogy mit érthet a ministerelnök ur azon, hogy további akciómban megvonja tőlem a menlevelet. Bírósági eljárást akar talán ellenem indítani azért, amit én itt a képviselőházban mondtam ? Vagy internáltatni fog megint, lakat mögé tesz, mint húsvétkor ? (Zaj a jobboldalon.) Rájöttem azóta arra, hogy a ministerelnök ur velem szemben nem politikai, hanem egy egészen más fegyverrel él, mely eljárás azonban, mint méltóztatik látni, belőlem más választ soha nem vált ki és teljes közömbösségemmel találkozik. (Zaj a jobboldalon.) Még nagyon, sok mondanivalóm volna s alkalmat fogok keresni, hogy elmondanivalóim hátralévő részét (Felkiáltások a jobboldalon : Elolvasni valóit !) más alkalommal mordjain el. Beszédemet a mai napon egyelőre befejezem s ismétlem, hogy az indemnitási javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon és a szélsöbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon és a középen.) A t. képviselő ur mániájához méltóan megint... (Taps a jobboldalon és a középen. Felkiáltások a jobboldalon : Beniozky kimegy ! Ez a legokosabb ! Zaj a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Friedrich István ; Ilyen hangon nem lehet beszélni ! Kerekes Mihály: Hát lehet igy beszélni ! L'jhet ennek tapsolni ? Elnök : Csendet kérek ! MeskÓ Zoltán : A válasz nincs leírva, nem tud majd válaszolni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... ugyanazokkal az ügyekkel foglalkozik, melyekről már annyiszor beszélt itt a Házban. Azt liiszem, hogy a töltött káposzta felmelegítve igen jő . . . (Derültség.) Meskó Zoltán ; Csak kétszer ! Gr. Bethlen István ministerelnök; De nem értem, miért vélt a t. képviselő ur indokot találni arra, hogy múltkor elmondott interpellációját mégegyszer elmondja. (Felkiáltások a jobboldalon: Felolvassa !) Hiszen én nem tapasztaltam interpellációjának olyan politikai sikerét, hogy annak évi julms hó 26-án, csütörtökön, megismétlését feltétlenül szükségesnek gondolhatná. De foglalkozott ő a múltkor előhozott ügyeken kívül egy pár más ügy gyei is. Előhozta mentelmi ügyét és ismét elmondta, hogy a kormányzó ur volt az, aM az ő mentelmi jogát megsértette. Hát én a t. képviselő mnak, bár nem vagyok hivatva neki tanácsot adni, mégis köteles vagyok egy tanácsot adni és ez az, hogy ha valaki kényes kérdésekkel foglalkozik és felelősségteljes helyről beszél, mert hiszen minden nemzetgyűlési képviselő felelősséggel tartozik azért, amit mond, (Ugy van!_ Ugy van!) akkor legalább is legyen precíz a kijelentéseiben. Mert engedelmet kérek, az a vizsgálat, amely a mentelmi bizottságban lefolyt, bebizonyította, hogy mindenki lehetett az, aki megsértette az ő mentelmi jogát, csak épen a kormányzó őfőméltósága nem, (Ugy van! Ugy van!) mert bebizonyítást nyert, hogy akkor, amikor azok a rendeletek, amelyeket ő sérelmeseknek tartott, kiadattak, a kormányzó ur aludt az ágyában ; és nem tudott az egész dologról semmit. Bocsánatot kérek, de előhozakodni újból ilyen inpreciz dolgokkal és megrágalmazni az államfőt itt nyilvános helyről, ez a képviselői felelősségérzettel nézetem szerint nem fér össze. .(Élénk helyeslés. Taps jobbfelöl.) Előhozakodott ismételten a fővezérség pénzével. Nem tudom, miért követel elszámolást a íővezérségtől, hiszen a kormánynak a maga felelősségével fednie kell minden elszámolást, és a pénzügyminister, valamint a hadügyminister igenis fedi a maga felelősségével a fővezérség összes elszámolásait. De ha ezt akarja ezzel mondani . . . Usetty Ferenc : Botrányt akart ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... hogy a fővezérség elszámolásánál oly tételek vannak, amelyek a nyilvánosságot nem tűrik, ugy ezt a magam részéről a leghatározottabban visszautasítom, mert ez ismételten csak gyanúsítás, (Igaz ! Ugy vanl Hosszantartó zajos taps a jobb- és baloldalon.) megengedhetetlen eljárás oly személyiséggel szemben, akit mindannyian a legnagyobb mértékben tisztelünk. Usetty Ferenc: Már kezdjük unni! Gr. Bethlen István ministerelnök: A t. képviselő ur a pénzpazarlásról is beszélt és ezt is ugy tüntette fel, mintha a pénzügyminister ur azt mondta volna, hogy ma folyik ez a pénzpazarlás. Pedig határozottan emlékszem és emlékezhetik a t. képviselő ur is arra, hogy igenis a pénzügyminisetr ur azt mondta, hogy volt idő, amikor az egész országban, tehát azon a helyen is talán túlköltekezések folytak, de éppen a kormányzó ur őfőméltósága volt az első, aki ezeknek véget vetett és ezzel példát adott. (Igaz ! Ugy van! Felkiáltások a jobboldalon: Ezt irják meg az újságok!) Budaváry László : De ezt nem írják meg az újságok 1 Gr. Bethlen István ministerelnök : Ha tehát a t. képviselő ur ma visszatér erre és ismételten ugy akarja feltüntetni a dolgot, mintha ma is túlköltekezés volna a kormányzóság körében, ezt