Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-235
A Nemzetgyűlés 235. ülése 1921, évi július hó 22-én, pénteken. 133 eltologatni, (Igaz ! Vgy van !) s azt is mondották és megírták már, hogy a Tiszát és a Dunába ömlő folyókat nem lebet visszafelé forditani, bogy Prága felé folyjanak. Mindezek alapján arra konkludálok, bogy a cseb tárgyalások alkalmával a megbeszéléseknek nem lebet egyedüli tárgya a kereskedelem, hanem gondoskodni kell a mi legfájóbb sebeink, nemzeti sérelmeink orvoslásáról és lehetőleg a területi kérdések rendezéséről is. Ha figyelemmel vagyunk arra, hogy miféle hireket hallunk Felső-Magyarországból, az ott uralkodó cseh állapotokról, akkor fájdalommal kell megállapítanunk, hogy a csibék uralma ott valóságos felfordulást teremtett. (Igaz ! Vgy van !) A gazdasági állapotok olyanok, hogy teljes csőd előtt áll. A gyáraknak nem 50, hanem állítólag 70%-a áll. Megszűnt munkálkodni a hires rózsahegyi cellulozegyár, a liptószentmiklósi bőrgyár, a máriavölgyi cukorgyár és számos más gvár is, főképen pedig a fűrésztelepek teljesen megállottak s oly rengeteg mennyiségü gyáripari termék van felhalmozva, hogy például csak egy cikkből, — amelyre vonatkozólag adatot kaptam, de nem tudom, hiteles-e — a cipőből akkora mennyiség áll rendelkezésre, hogvhn, kiosztanák a Csehországban felhalmozott cipőket, mir den c°eh-szlovák állampolgárra 25 pár jutna belőlük. (Zaj.) A füré^ztelpp^k gyártmányai — miliárdokra merő értékű puha termény, deszkák, lécek, rönkök és más egvéb anyagok — egvmásra halmozva rothadnak. Ezzel szemb a n az élelmezés meglehetős nehézségekkel jár. Lisztjük nincs, a határon csempészettel szerezrek valamennyit, az amerikai lisztet nem tudják elég jól használni s hatósági lisztet már nem kapjak, hetek óta éheznek és igazán jellemzően mondja egy szlovák nóta, hogy : »Amíg ugv köszöntünk, hogy »kezét csókolom,« Keryenrk bőven volt kamrában., asztalon, Most hogy a »ma úszta« cseh köszöntés járja, Kenyértől elszokott a szegény tót szája.« Amilyenek a gazdasági viszonyok, körülbelül olyanok a művelődési, bírósági és közigazgatási viszonyok is. Az iskolai állapotokról pl. azt hallottam, hegy nemcsak a kassai jogakadémiát zárták be, hanem feloszlatták a hires kassai gazdasági akadémiát is és cseh m irtára rendezték be. öt-hat cseh légionáriust tettek oda tanárnak s már a harmadik igazgatót csapták el, a legutóbbit azért, mert a magyar világban, szépen berendezett vegytani laboratórium értékes platin.acsészéit eladogatta Prágában, amiért feleségével együtt becsukták. Ilyen igazgató áll ott az akadémia élén. A premontrei főgimnáziumot úgynevezett reálgimnáziummá alakították át. Ennek élén áll egy Murgács nevű tar férfiú, aki a magyar világban H g düs révre hallgatott; olyan tanár, aki arról volt hires, hogy jobban szerette a tudománymái a bort s mikor ennek következtében a katedrán elaludt, tanítványai lefotografalták. E^ért kellett elmennie a magyar világból s igen kapóra jött neki a cseh világ, ahol ilyen pozíciót kaphatott. A tar ügy élén egy Simicsek János nevű tanfelügyelő áll, aki a magyar világban Gara révre hallgatott, kereskedelmi akadémiai tar ár volt és mint ilyen, a magvar kormány által fegyelmi vizsgálat alá vonatott kiskora leánytar itvánvok ellen elkövetett erkölcstelen merényletekért. (Zaj.) K°ki is nagyon kapóra jött a cseh uralom, felcsapott cseh-szlovákrak és most Kassán tanfelügyelő. Ilyenek, a tarügvi állapotok. A kassai reláiskolában felvételi vizsgát kell tenniök a fiuknak. Érdekes volt, hogy amidőn az egyik kis gverektől megkérdezték, mióta laknak a csehszlovákok Kassán és vidéké", a magyar fiu azt felelte, hogy három esztendő óta. A tanár megbotránkozva magvarázta neki, hogy ezer esztendő óta. Mire a kis fiu azzal vágott vissza : kérem, láttam, mikor b°iöttek ! A kisleágvokat arra tanítják, hogy nem Kassát, hanem KoSicét kell monda.ni. így van ez a közigazgatás terén is, cseh nyelvű rendeleteket függesztenek ki a tiszta magyar falvakban, és ezeket még a tótok sem értik meg. így megy ez a bíráskodás terén is, ahol a vádlottak — mert többnyire magyarok a vádlottak — beszélhetnek magyarul is, de a védő már nem b°szélhet magyarul, minthogy azonban, csehül nem tud, megengedik neki, hogy németül beszéljen. A biró azorb^n köteles csehül beszélni, ha tud. A magyar biró, aki még köztük van, általában nem érti ezt a nyelvet, az ügyész cseh nyelven, beszél, és igy az egész tárgyalás a Felvidéken három-négy nyelven folyik. Az igazságügy, valóban, csehül áll ! A hargulata ott a népiek a cseh uralommal szemben elkeseredett. A vallási sérelmek is bántják őket, mert a tót vallásos r ép lévén, ragaszkodik régi hitéhez, de most a vallásos érzületében háborgatják, erőszakkal terjesztik köztük a hussitismust, falragaszokon, hívják fel őket régi hitük elhagyására és a hussita vallás elfogadására. így akarnak köztük nemzeti vallást alapítani. Szóval, a tótok annyira el vannak keseredve, hogy ha népszavazás lenne, bizonyára szívesen szavaznák meg a régi magyar anyaországhoz való visszacsatolást. Általában a csehekben teljesen csalódtak a tótok, mert bár ir.ternacior.álisokr.ak hirdették magukat, azért sovinista nemzetiek, ar.timilitaristákx.ak mondták magukat, de militarista állam igyekeznek lenni, a bolsevizmust terjesztik a magyar munkások között, és teljesen kommunista érzelmekkel van telítve az állam. Mindezek arra intenek bennünket és a közhangulat arra figyelmeztet, hogy ne adjunk túlságos nagy eng dmér.yeket a cseheknek, mert ezzel csak a jelenlegi állapot fenmaradását erősítené: k. Mii.él kevesebb engedményt kapnak, annál hamarább mennek töj kre. Mi nem lehetü k kevésbé jó hazafiak, mint ottlévő elszakított véreink. Ha ők hajlandók szenvedni és tovább tűrni csak azért.
