Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

70 A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. évi június hó 15-én, szerdán. kijátszható. Hogyha valaki — zaklatásokat el­kerülendő — alá is veti magát ennek a rende­letnek pro forma és látszat szerint, de azért a rendeletet ki akarja játszani, ennél semmisem könnyebb, mert nem kell egyebet tennie, mint öt mázsára váltania egy őrlési igazolványt, napról-napra öt mázsát bevinni a daráló helyi­ségébe és szépen ledarálni és igy azzal az egyet­lenegy igazolvánnyal mindennap ujabb öt-öt mázsát őrölhet meg, amig egy ellenőr nem jön, aki konstatálja, hogy ennek az igazolványnak megfelelő öt mázsa gabonát a malomban találta. Addig akár öt vagont megdarálhatott, amig ez egy ellenőr által hivatalosan konstatáltatik. Akkor vált szépen egy másik ötmázsás igazol­ványt és megint egy-két hónapig, amig ellen­őrizni nem jönnek, vigan darálhat tovább és az állam tekintélye meg van óva, mert a gazda megváltotta az őrlési tamisitványt, ellenben csak egy tizedrészét szolgáltatja be annak, amit, ha szószerint venné a rendeletet és minden egyes őrleményére megváltaná az őrlési igazolványt, be kellett volna szolgáltatnia. Szóval ez a ren­delet — ebben a részében — először törvény­telen, másodszor érthetetlen, harmadszor végre­hajthatatlan, negyedszer egyáltalán nem ellen­őrizhető, ötödször olyan szekatúrával jár a tisz­tességes, becsületes, jóravaló emberre, aki nem akar huncutkodni, hanem egyenes utón jár, amely szekatúrának ennek az országnak becsületes és a kötelességét teljesitő gazdaközönségét továbbra kitenni nem lehet és nem szabad. Hencz Károly: Es rengeteg pénzbe kerüli Gaal Gaszton : S ha valaki, mint én is tet­tem, és itt bátor vagyok egy sajnálatosan ma­gammal történt esetre áttérni, (Hallj uh ! Hall­juk !) nem igy teszi, mint ahogy az előbb lefes­tettem, hogy öt mázsás igazolvánnyal egész évben gyönyörűen darál, hanem becsületesen és nyiltan azt mondja : ez a rendelet törvénytelen, ennek magamat alávetni nem tartozom, ennél­fogva kérem az illető hatóságot, hozza tisztába a felettes hatóságánál azt, hogy tartozom-e én, akinek nincs másom, mint egy gazdasági kis darálóm a takarmánykamarában, nyilt helyen, s aki csak a hatósági leszámoltatás után nekem visszahagyott takarmányt darálom meg, tarto­zom-e én az ekként értelmezett rendeletnek ele­get tenni. Akkor ebből nem az következik, hogy ezt a felettes hatóságukkal tisztába hozzák? Hiszen a rendelet 14. §-a világosan meg­mondja azt, hogy abban az esetben, ha az el­járó közeg »súlyosabb természetű szabálytalan­ságot állapit meg«, — már pedig súlyosabb alig lehet, mint ha valaki egyszerűen megtagadja a rendelet végrehajtását — akkor a GOK. köteles a darálót azonnal beszüntetni, azt lezárni, ennek megtörténtéről a közélelmezési ministernek hala­déktalanul jelentést tenni, a kihágási eljárást a fél ellen azonnal megindítani, 14 nap alatt le­folytatni és az elsőfokú Ítéletet 24 órán belül a közélelmezési ministerhez felterjeszteni. Én azok közé a gazdák közé tartoztam tavaly, akiket sajnos, jégverés ért. A szomszéd községben 100%-os, az én községemben 60%-os jégkárt állapítottak meg s a társaság ki is fizette a biztosítási összegeket. Ennélfogva nekünk nem­hogy annyink nem termett, hogy bármit is nélkülözhettünk volna, hanem drága pénzen kellett suba alatt itt is, ott is megvásárolni mindennemű gabona- és takarmányszükségletün­ket, amelyekre cselédségünk, munkásaink és állatainknak eltartására volt nélkülözhetetlen szükségünk. Engem a GOK. kirendeltsége megszámol­tatván a gazdaságomban, konstatálta, hogy erő­takarmány-szükségletemből — ha jól emléke­zem ? — ca. 2 és fél vagon hiányom van. Ennek természetes és józan folyománya volt persze az, hogy abból a meglévő kevésből, ami még van, magamtól vámot szedjek, azért, mert megdará­lom a saját darálómon, holott ha szemesen etet­tem volna meg abrakterményeimet, akkor semmi vámot sem kell szednem ; de ha megdaráltatom a gabonát és józan gazdasági elvek szerint, jó­zanul etetek, és nem pazarolok, akkor köteles vagyok magamtól 12% vámot szedni és beszol­gáltatni a GOK. által kijelölt körleti malomba. (Mozgás.) Dömötör Mihály: Ezek a jogos panaszok! Szabó József (budapesti) : Csak ezek ? Miért ? Csak az a rendelet rossz ? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék a szónokot csendben meghallgatni. Gaal Gaszton : Amikor ezt először követelték tőlem s először jelent meg nálam az u. n. malom­ellenőr és figyelmeztette a tisztemet, — mert nem is voltam odahaza — hogy itt szabálytalanság tör­ténik, mert a 40.000 sz. rendelet értelmében erre meg erre van kötelezve a gazdaság, jegyzőkönyvet is vett fel erről s a GOK-nál, Kaposvárott be is jelentette, a GOK. pedig követelte a vámot. Erre irtam a GOK-nak levelet, amelyben /ryiltan és becsületesen bejelentettem, hogy a rendeletet törvénytelennek tartom, a rendelet nem vonat­kozhatik az én gazdaságomra, amely ilyen és ilyen körülmények közt van s vámot önmagamtól eddig sem szedtem, ezután sem szedek. Engem erre csak törvény kötelezhet, de nem rendelet, amelynek törvényes bázisa nincs, én tehát vámot nem szolgáltatok be. Ekkor az előbb felolvasott 14. § szerint a GOK-nak azonnal el kellett volna velem szemben járnia, — ez még múlt évi szeptember folyamán történt — azonnal le kellett volna a darálómat zárni, haladéktalanul jelentést tenni a közélel­mezési ministernek, a kihágási eljárást azonnal meginditani és 14 nap alatt lefolytatni stb. Ehelyett mi történt ? A GOK. kaposvári ki­rendeltsége hagyott tovább dolgozni minden to­vábbi nélkül. S jó ideig nem csinált semmit. (Moz­gás a jobboldalon. Egy hang : Az ökör csak eszik !)

Next

/
Thumbnails
Contents