Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-229
578 A Nemzetgyűlés 229. ülése 1921. évi Julius hő 15-én, pénteken. Elnök (csenget) : Kérem Drozdy és Meskó képviselő urakat, ne szóljanak állandóan közbe és ne diskuráljanak egymással. (Helyeslés.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés nem várja tőlem, hogy e pereben arra az egész adathalmazra, amit első hallásra figyelemmel sem lehet végigkisérni, rögtön megadjam a választ, . , . (Helyeslés.) Rupert Rezső : Ez természetes ! Patacsi Dénes: Tessék megadni ! Rubinek Gyula : Tudomásul vesszük, csak adja meg a választ ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső ; Jellemző Rubinek Gyulára ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Bethlen István ministerelnök :... azt az egyet azonban kijelenthetem, hogy a t. képviselő ur által felhozott adatokat vizsgálat tárgyává fogjuk tenni . . . (Élénk helyeslés.) Rupert ReZSŐ : Ez az okos beszéd 1 Gr. Bethlen István ministerelnök :... és pártatlanul fogunk az egész vonalon eljárni. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Beniczky Ödön : T. Nemzetgyűlés ! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől : Menjünk ki / Nem hallgatjuk meg ! Meggyalázta az országot !) Rupert ReZSŐ : Ëp olyan képviselő, mint ti ! Tessék a gyilkos uraknak kezdeni az ország tekin-,, télyének megvédését ! (Folyton tartó nagy zaj a Ház minden oldalán.) Meskó Zoltán : Sokat használt az országnak ! Elnök (csenget) : Méltóztassanak csendben lenni. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj. Halljuk ! Halljuk /) Beniczky Ödön : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj.) Tény az, hogy a ministerelnök urnák és nekem ebben az ügyben volt egy találkozásunk és beszélgetésünk. (Zaj. Halljuk/ Halljuk/) Erről a találkozásról és beszélgetésről mindketten ugy váltunk el, hogy egyikünkre nézve sem állapíttatott meg semmiféle irányban és semmiféle tekintetben kötelezettség. (Zaj.) Én kijelentettem a keresztény nemzeti párt értekezletén, amelyen a ministerelnök ur bemutatkozott . . . Patacsy Dénes : Hangosabban ! Nem halljuk ! Beniczky Ödön : . . . hogy a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetem, a kormányt támogatni nem fogom. (Folytonos zaj.) Alapítottam ezt az én állásfoglalásomat arra, . . . Pákozdi András : Mert nem lehetett minister ! (Zaj.) . _ . Beniczky Ödön : . . . hogy a t. ministerelnök ur azzal a monstruózus ideával jött, (Halljuk ! Halljuk/) hogy Prónayékat betette csendőröknek a belügyministeriumba és Gömbös Gyulát óhajtotta megtenni belügyi államtitkárnak. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Ezen oknál fogva én a ministerelnök ur iránt bizalommal nem viseltetvén, (Felkiáltások jobbfelől : Hála Istennek í) miután két izben felszólítottak arra, hogy menjek fel a Várba, mert a ministerelnök ur vár reám és szolgáltassam ki adataimat, válaszom egyszerűen az volt, hogy bolond ember vetkőződik pőrére, mikor jégeső esik. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől : Hát az ország érdeke semmi ? Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk /) Rupert Rezső : Most védjétek meg az ország érdekét ! Az most következik ! (Nagy zaj). Drozdy Győző: De hány feljelentést tettem már én ! (Folytonos zaj.) Beniczky Ödön : A kecskeméti és egyéb dolgokat illetőleg emiitettem interpellációm folyamán, hogy nemcsak én, hanem utódaim is, gróf Apponyi Albert közbenjárására elkövettek mindent, hogy ezeket a lehetetlen állapotokat megszüntessék. Most azért fordultam a nyilvánossághoz, mert ezeket a gazságokat egyedül a nyilvánosság taglóütéseivel lehet lehetetlenné tenni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A t. ministerelnök ur szeret nagyhangon beszélni. (Zaj a jobboldalon és a középen. Halljuk/ Halljuk!) A t. ministerelnök ur ma is, mint a minap, nagy hangon beszélt. (Zaj és felkiáltások a középen : Meg van hozzá a jogosultsága !) Meskó Zoltán : Joga van ! (Zaj.) Kerekes Mihály: Az érdekeltek ne kiabáljanak ! (Nagy zaj.) Drozdy Győző : Az érdekelt államtitkárok ne szóljanak bele ! Meskó Zoltán : Te is ültél ! (Derültség.) Beniczky Ödön : Az ilyen nagy hanghoz való jogosultságát a ministerelnök urnák azonnal el fogom ismerni, mihelyt az interpellációmban előterjesztett követeléseket, különösen a Héjjas Ivánra vonatkozó követelésemet teljesiti. (Élénk felkiáltások jobbfelől : Ez fáj neki ! Zaj.) Elnök (csenget) : A belügyminister ur kivan szólni. (Zaj. Halljuk/ Halljuk/) Gr. Ráday Gedeon belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden bátor vagyok csak a következőket megjegyezni. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy a múltban hogy és mint történt, arra nézve nem vagyok hivatva birálatot mondani, csak azt az egyet konstatálom, hogy abban az időben, amidőn én épen az itt sokat hangoztatott Duna-Tisza közének kormánybiztosa voltam, nem emlékezem arra, hogy egyetlen egy esetben is valami utasítást vagy sürgetést kaptam volna felülről arra nézve, hogy ebben*avagy abban az ügyben járjak el. (Élénk derültség a jobbóldalon és a középen.) Rupert Rezső : Nem kellett utasitás ! Megvolt a saját hatalma ! (Zaj.) Gr. Ráday Gedeon belügyminister : Nem áll az, mintha a mostani kormány behunyná a szemét és egyáltalában nem törődnék az ilyen dolgokkal. (Zaj.) ' < A Balogh nevet ismételten hallottam. Van szerencsém bemutatni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy
