Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

"Ä Nemzetgyűlés 229. ülése 1921. evi július hó 15~én, pénteken. 575 Megemlítem még a lajosmizsei vonaton tör­tént gyilkosságokat, melyek szintén ki vannak nyomozva. Pataki Nándor — bátorkodom inter­pellációm elején őt megemlíteni, ez az, aki Neu­bauert leszállította a vonatról — jelenleg Budapes­ten a Baross-utcában lakó épitésvállalkozó, nagy vagyont gyűjtött, azóta saját autója van. Otium cum dignitate. A felsorolt atrocitások következtében tör­tént egy-két letartóztatás, de a nemzeti hadsereg fővezérének utasítására az elfogottak szabadon lettek bocsátva. A nagykőrösi és ceglédi határ­ban történt események miatt letartóztatott Vel­czer Lászlót pedig ahelyett, hogy a többi tettes elfogatását is elrendelték volna és az ügy statáriális utón nyert volna elintézést, a vezető ügyész sza­badlábra helyezte. Más hasonló ügyekben és fel­jelentések kapcsán semminemű intézkedés nem történt, hanem az akták vagy el lettek tüntetve, vagy félre lettek téve. Történtek pedig ezek akkor, amikor a csendőri jelentések nyomatékosan rá­mutatnak a bandák tervszerű és sürün előforduló garázdálkodásaira és kérik az ügyészséget, hasson oda, hogy ezek ellen a legerélyesebb eljárás tétes­sék folyamatba, mert különben képtelenség a közbiztonságot helyreállítani és fentartani. Mindezek az eddig előadott cselekmények nem hazafias felbuzdulás következményei voltak, nem a kommunizmus által megsértett jogrend helyre­állítását célozták, hanem a kommunizmus elnyo­másának hangzatos ürügye alatt egy maffia közönsé­ges rablási szándékából származtak, párosulva később azzal az intencióval, hogy a kifejtett ter­rorral hatalmukat és így büntetlenségüket biztosít­sák. Ez alapmotívumokba belefonódik a szemé­lyes bosszú kielégítése iránti vágy és egyesek sza­dísztikus hajlama. A lefolyt hónapok alatt a Duna­Tisza közében történt atrocitásokból a legalja­sabb emberi motívumok orgiás kakofónia ja csen­dül ki, dirigálva attól a kéztől, amely a Britannia szállóban székel. Kert minden szál ide fut ősszel Akik a kecskeméti eseményeket intézték 1919 novemberében, ugyanazok intézték a többi he­lyen is, a többi hónapokban is . . . (Állandó zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Beniczky Ödön : . . . csak a székhely helyező­dött át Kecskemétről Budapestre a Britannia­szállóba és most újból vissza Kecskemétre. Megint itt és a környéken veszélyeztetik a közbiztonságot. A csendőrség pedig tehetetlen velük szemben, mert ők egy külön államhatalmat képeznek az államban. A számuk egyébként csekély, 70—80 egyénre tehető. Egymással a legszorosabb láncolat fűzi' őket össze a számtalan gyilkosság és rablás révén, amiket sorozatosan immár több mint egy éve elkövetnek. Ezidei büntetlenségük ujabb gazságok el­követésére sarkalja őket. Kecskemét keresztény társadalma a szabadon garázdálkodó gyilkosoktól megborzadva, de utálattal fordul el, velük semmi eszmei közösséget nem vállal és nem érez. Várja a kormányhatóságoktól, mikor fognak lecsapn az igazságszolgáltatás sújtó kezével.« Ennek a most felolvasott beadványnak meg­értésére, minthogy azt állítottam egy helyen, hogy a fővezérség utasítására helyeztettek szabadlábra, a félreértések elkerülése végett még a következő és utolsó okmányt kell felolvasnom. (Nagy zaj. Felkiáltások : Végre az utolsó I) Rupert Rezső : Igazatok van, nehéz az ilyet meghallgatni ! Beniczky Ödön (olvassa) : »A fővezérségnek tudomására jutott, hogy a kecskeméti és lajos­mizsei incidensek ügyében mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről megindított nyomozás — a destruktív elemek örömére — a leghelytele­nebb irányban folyik. Jóllehet a bűnösök súlyos bűncselekményeket követtek el, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a kommün, illetve az azóta a megszállás rémségei alóli felszabadulás­nak természetes következményei. (Derültség bal­felöl.) Ha méltányosan tekintetbe vesszük igaz magyar testvéreink szenvedéseit a kommunista uralom ideje alatt, melynek következményeiképen még az oláh megszállás keserűségeit is el kellett szenkedniök, mely megszállás meghosszabbításán bizonyos radikális körök különféle célokból vezetve a legagilisabban fáradoztak, s más elbírálással kell vennünk ezeknek cselekedeteit, de más bánás­módot is kell velük zsemben tanúsítanunk. Itt felemlítem azt is, hogy az utóbbiakkal szemben eddig tanúsított eljárás a legnagyobb elke­seredést váltotta ki, mely messzemenő következmé­nyekkel járhat. A fennálló káros állapotok gyökeres rendezése céljából elrendelem, hogy Curi őrnagy, kecskeméti járásparanesixok, kinek helyes politikai felfogása sok kívánnivalót hagy maga után, ezen beosztásából felváltandó és tisztán katonai alaku­latoknál használandó. A tárgybeli nyomozás kato­nai részről összpontosítandó. A csendőrségnek a nyomozásnál tanúsított brutális viselkedése a ma­gyar polgársággal szemben a legszigorúbb rend­szabályok alkalmazása mellett azonnal beszün­tetendő.« (Zaj.) Rupert Rezső: Kik voltak azok a polgárok ? Beniczky Ödön : »A főkormánybiztos őméltó­ságát viszont felkérem a kecskeméti rendőrség, valamint az államügyészség (Karácsonyi állam­ügyész) ténykedésére a legmesszebbmenő figyelmet fordítani, mivel e két hatóság ellen ugy a kecske­méti, mint a környékbeli lakosság a legkülönfélébb gyanúsításokkal él, melyeket megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket foganatosítani, elhalaszt­hatatlanul szükséges. Figyelmeztetem ama tényre is, hogy egy izsáki zsidó a tárgybeli nyomozóknak 50.000 korona jutalmat már felajánlott, amely »jutalomdíj« talán már fel is vétetett. Egyedül a lel­kiismeretes és legerélyesebb együttműködés, meg­értés és méltánylás fog kellemetlen és kompli­kált ügyet az igazság és a becsületes magyarság megelégedésére tisztázni.« T. Nemzetgyűlés ! Ezekből az általam elő­adottakból nyilvánvaló, hogy milyen súlyos fele

Next

/
Thumbnails
Contents