Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

574 'À Nemzetgyűlés 229. ülése 1921. cvi július hó 15-én, pénteken. katonai személy igazoltatására és letartóztatá­sára. Bárkinél bármikor házkutatást tarthat.« Rupert Rezső : A polgári szabadság földjén ! (Felkiáltások a jobboldalon : Ki van aláírva ?) Meskó Zoltán: Drozdy feljelentette? Drozdy Győző: Én igenis feljelentettem ezt az embert! Meskó Zoltán: En is feljelentettem. Vizs­gálat van ellene! Drozdy Győző : De még ma is működik ! Semmi baja! Beniczky Ödön : Kérdeznem kell, kinek ada­tott ebben az országban akkora hatalom, mint amilyennel ezen igazolvány alapján Balogh Ferenc ur rendelkezik. Egészen kétségtelen, hogy ezen igazolvány alapján mi valamennyien, a legutolsó polgártól fel a kormányzó ő főmél­tóságáig, védtelenül és tehetetlenül ki vagyunk szolgáltatva Balogh Ferenc urnák és társainak. 1920 tavaszán a belügyminister megint megpróbált nekimenni ezeknek a dolgoknak. Kern kisebb egyéniség, mint gróf Apponyi Albert lépett közbe és egy napon reggel 9 óra­kor megjelent a belügyministeriumban és a meg­érkező belügyministertől természetesen a rend legerélyesebb helyreállítását követelte. Ismét Gábor Béla budapesti-vidéki főkapitány bízatott meg a rendcsinálással, aki természetesen nem­csak Izsák pestmegyei községben, hanem a be­érkező panaszok szerint Kecskemét. Keczel, Soltvadkert, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Fegyvernek községekben is teljesített nyomozást. Nagy kar­hatalmat küldött ki a Duna-Tisza közére s pár napi munka után az egyik detektív, aki a nyomozást folytatta, a nyomozás színhelyéről telefonon értesítette a Pesten tartózkodó izsáki lakosokat, hogy a tettesek le vannak tartóztatva, bátran haza utazhatnak. Másnap, amikor a bát­rabbak beültek a vasúti kocsikba, Gábor fő­kapitány megbízásából egy detektív közvetlenül a vonat indulása előtt figyelmeztette őket, hogy hogy mégis jó lesz egy kicsit várni. E sokat jelentő kijelentés folytán Székely Ferenc, a pesti izraelita hitközség elnöke felkereste Grábor fő­kapitányt, aki bizalmasan arról értetitette őket, hogy, a tettesek nincsenek letartóztatva, a nyomozók bevonultak hirtelen Budapestre. Más­nap a zsidóknak sikerült megtudniok, hogy a tettesek tényleg le voltak tartóztatva és nagyobb fiatalomnak engedve engedték ki őket. Gábor főkapitány a fönnebb jelzett alkalommal Székely és Dombóvári előtt kijelentette, hogy a nyomo­zók éjszaka hanyatt-homlok menekültek Pestre. Névszerint nem nevezte meg azon egyéne­ket, akik a rendőrséget a tettesek elbocsátására kényszeritették, annyit azonban kijelentett, hogy a nyomozás sikertelenségének fő oka az, hogy a rendőrség nincs berendezkedve ütközetekre. Gábor főkapitány kétségtelenül akart intézkedni, de valamely más hatalom gátolta meg a törvény alkalmazásában. Ugyanakkor volt az a nagy­szabású razzia a Duna-Tisza közén 3 melynek eredményéről annak idején Soós honvédelemügyi minister itt a Nemzetgyűlésen jelentést tett. A hadügyministeriumnak és a belügyministerium­nak egy vegyes bizottsága szállt itt ki. Ennek a vegyes bizottságnak egyik vezéralakja — való­színűleg a varjú nem vájja ki a varjú szemét elve alapján — Prónay Pál, épen a szóbanforgó igazolványt kiállító első számú szegedi vadász­zászlóalj parancsnoka volt. A bizottság elnöke hihallgatta Héjjas Ivánt per kedves Ivánkám, felvett egy kacagtató jegyzőkönyvet és a dolgot így elvégezve a bizottság visszatért Budapestre. A Soós-féle razzián elfogtak egy csomó cigányt, azóta pedig mind a mai napig nem történt semmi. Rupert Rezső: Tragédia bohózat formá­jában! Beniczky Ödön : A kormány egy tagjának kezei között levő iratból, mely hivatalos közeg­től származik, idézem a következőket (olvassa) : »Mindezekhez a dolgokhoz kezdve Orgoványtól az u. n. népharagnak semmi köze nem volt. Az összes ténykörülmények tisztázva vannak, mégis a jelenlegi vezető ügyész rendeletére minden eljárás be lett szüntetve. A kecskeméti gyilkos­ságokkal párhuzamosan és részben utána egyéb helyeken is folytak atrocitások, melyek ugyan­azon kezek által intéztettek. E célból különféle különítmény név alatt szereplő bandák szervez­tettek. Gr. Bethlen István ministerelnök : Kitől származik ez a jelentés? Beniczky Ödön : Méltóztassék Hegedüs pénz­ügyminister úrtól megkérdezni. A pénzügyinmis­ter ur nagyon szívesen fog felvilágosítást adni. Gr. Bethlen István ministerelnök: A pénz­ügyminister ur nem tud erről. Beniczky Ödön : Dehogynem, ez nála van, amit most felolvasok (olvassa) : E különítmé­nyeknél uzus volt, hogy annak tagjai álnévre szóló fényképes igazolvánnyal láttattak el. Az igazolvány szerint nevezettek Héjjas Iván nyo­mozó különítményének a tagjai, fegyverviselésre jogosultak, Magyarország egész területén bárkit, akár polgári, akár katonai egyént letartóztat­hatnak, fegyvereket és kincstári tárgyakat el­kobozhatnak és házkutatásokat eszközölhetnek. Ilyen igazolványokkal láttattak el a Nagykőrös és Cegléd határában működő Velczer-fóle osztag tagjai, melynek megszervezése Somogyi Andor iniciativájára történt. Ezek a ceglédi, nagykőrösi és törteli határban Gárdos Józsefnét meggyilkolták, többrendbeli lopást, rablást, sze­mélyes szabadság megsértését követték el. A Héjjas-különitménynek egy másik csoportja Kiskőrösön Schvarcz József földbirtokost akarta letartóztatni, amit én akadályoztam meg, mert nemcsak hogy nem volt kommunista, hanem ellenforradalmár volt. Mégis utóbb Kiskun­halason letartóztattak egy embert abban a hiszemben, hogy az Schvarcz József és ki is végezték«

Next

/
Thumbnails
Contents