Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-229
558 r A Nemzetgyűlés 229. ülése 1921. evi július hó 15-én, pénteken. amelyről igazán nem tudom, hogy a t. képviselő ur honnan vette. Egyébként ennek a kérdésnek még bővebb megvilágítására legyen szabad egész röviden még a következőket bejelentenem. Ezt a főszolgabírót felfüggesztette az alispán, Péchy László főispán ur távolléte alatt. Mikor a főispán ur visszajött, akkor 6 ezt a felfüggesztést tudomásul vette. Azt már bátor voltam emilteni, hogy az iratok ezidőszerint már fenn vannak a belügyministeriumban és magam fogok meggyőződést szerezni arról, vájjon ez az 1000 K-s büntetés elegendő-e, vagy pedig még szigorúbb rendszabályokat kell-e nevezettel szemben foganatosítani. Most következnék a csengeri gyógyszerész kérdése. A t. képviselő ur hosszú előadása után a végén olyasmit mondott, — szó szerint nem tudom most idézni — hogy mégis furcsa dolog, h°gy e g y főszolgabíró egy gyógyszerészt azért, mert ő gyógyszereket nem ad, egész egyszerűen szuronyos csendőrökkel bevitet. En már akkor bátor voltam, anélkül, hogy az ügyet ismertem volna, azt mondani, hogy más háttere lesz ennek. Hát szolgálok ezzel a kérdéssel. Bátor leszek az erre vonatkozó jelentés egy részét felolvasni (olvassa) : »Csengeri Rezső csengeri gyógyszerész ügyében dr. Péchy Péter csengeri helyettes főszolgabírótól, a csengeri járási T-tiszttől, Csenger község főjegyzőjétől és a csendőrségtől beszerzett egyöntetű információ alapján jelentem, hogy Csengeri Rezső gyógyszerészt egy Kigli József nevezetű őrmester bántalmazta abbeli felháborodásában, amiket nevezett gyógyszerész hazafiatlan és kommunista viselkedéséről Csengerben hallott. Legérdekesebb ebben az ügyben, hogy Kigli József maga is zsidó, tehát ilyen körülmények között zsidóüldözésnek minősíteni ezen ügyet még sem lehet. (Derültség.) Csengeri Rezső gyógyszerész ellen a nemzetvédelmi osztály indított eljárást román barátkozás, kommunizmus, engedély nélküli fegyvertartásért, ami akkor lázadásnak volt minősítve és azért, mert nevezett Kölcsey százados ellen egyik katonáját engedetlenségre biztatta.« így néz ki ez az ártalan patikus. (Derültség.) Csengeri Rezső gyógyszerész ellen az ügy összes körülményeivel hadbírósági eljárás indult meg. Meg lett indítva az eljárás, az eljáró nemzetvédelmi tiszt ellen is. A közigazgatási tisztviselőknek ez ügyhöz abszolúte semmi közük nincs, Péchy Péter megvádolt főszolgabíró nevezett időben egyáltalán nem is volt ott, hanem szabadságon volt. Visszaérkezte után a gyógyszerész ő hozzá fordult védelemért és Péchy Péter főszolgabíró kijelentette neki, hogy arnig ő Csengerben főszolgabíró lesz, senkivel, és ő vele sem fog atrocitás történni. Az a megvádolt Péchy Péter főszolgabíró tehát még védelmébe vette, pedig igazán nem vettem volna rossz néven a főszolgabírónak, ha tudva az előzményeket, nem érdeklődött volna sorsa iránt. Ezzel a gyógyszerész kérdéssel összefüggésben van egy Poloviscsák nevű főhadnagy, akiről azt mondotta a t. képviselő ur, hogy az még mindig ott van. Nevezetesen ez a gyógyszerészt tényleg tettleg bántalmazta, még pedig a képviselő ur előadása szerint a fogát kiverte. A részleteket igazán nem tudom. Hogy mi történt vele, hogy ott van-e még, nem tudom, de igenis itt van a hodvédelmi ministeriumból beszerzett információ, mely szerint Poloviscsák Ödön főhadnagyra vonatkozólag megállapittatott, hogy nevezett ellen a bűnvádi eljárás folyamatban van. A debreceni körlet parancsnok mint illetékes parancsnok, jelentése szerint a főhadnagy a büntetőtörvénykönyvbe ütköző hivatalos hatalommal való visszaélés bűntette miatt —és jön egy egész sorozat, hogy miféle bűntettek miatt — jelentetett fel. Az a beállítás tehát, hogy megtorlatlanul lehet tettleg bántalmazni, hogy itt a hatóság ártatlan embereket meghurcol, világosan meg van döntve, ebből egy árva szó sem igaz. (Gaál Endre közbeszól. Nagy zaj és felkiáltások a középen : Tessék a másik oldalra ülni!) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Gr. Ráday Gedeon beiügyminister : A t. interpelláló képviselő ur panaszkodik egyrészt az interpellációjában azért, mert Szatmár megyében nem törődik a hatóság az egyes dolgokkal, ott történhetik akármi, nem járnak a hivatalba ; de ugyanazzal az erővel és mondattal arról panaszkodik, hogy dr. Péchy Péter főszolgabíró egyszerre négy jegyzőt felfüggesztett. Ha nem függeszt fel jegyzőt, akkor az a hiba, ha felfüggeszt jegyzőt, akkor hiba. Igazán nem tudom, hogyan viselkedjék a hatóság, hogy meg tudja állni a helyét a t. interpelláló képviselő ur kritikájával szemben. (Igaz ! ügy van I) Drozdy Győző : Ez a rész gyenge. Gr. Ráday Gedeon beiügyminister: Egyébként, hogy teljesen tiszta képet nyújtsak itt is, bátor leszek lehetőleg röviden az erre vonatkozó információmat is bemutatni. A csengeri járásban a vármegye harminchat jegyzője közül kommunizmus miatt hat jegyző függesztetett fel. Ezek közül kettő zsidó. Ez sem jelenti azt, hogy a zsidók más elbánásban részesülnének a csengeri járásban, mint másutt. Ennek oka egyedül az, hogy megválasztott zsidó jegyzők csak a csengeri járásban vannak, tehát másutt nem lehetett zsidó jegyzőt felfüggeszteni. (Derültség.) Hogy felfüggesztésük indokolt volt, mutatja épen a komlódtótfalusi jegyző fegyelmi ügye. Ez a jegyző körjegyzősége községeinek költségvetését és számadását 1913 óta össze nem állította, (Mozgás.) ellenben több száz hold földet bérel és a földjeivel igen szorgalmasan foglalkozik és jól gazdálkodik, hanem községeinek az érdekével per absolute gem foglalkozik és nem törődik. Gaál Endre : Nem lehet őket a hivatalukban megtalálni. Gr. Ráday Gedeon beiügyminister : Majd erre is rátéiek. A második a tyukodi körjegyző. (Halljuk! Halljuk!) Tyúkodon meg nem választott körjegyző volt. (Zaj.) A Károlyi-kormány alatt került
