Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

A Nemzetgyűlés 229. ülése 1921, évi július hó 15-én, pénteken. 541 által interpellációja kapcsán a világ parlamentjeihez intézett felhívást, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy egyrészt a válasz tudomásul vétetett, másrészt a Huszár Károly képviselő ur által előterjesztett kiáltványt az elnökség diplomáciai utón a világ minden parlamentjéhez el fogja juttatni. (Helyeslés.) Következik Budaváry László képviselő ur indítványa feletti határozathozatal. Budaváry László képviselő ur azt indítványozta, hogy az általa előterjesztett és a tárgyalás során előkészített, ugyancsak a hadifogoly üggyel kapcsolatos indítványa, amely szerint a lóversenyfogadások a hadifogoly hazaszállítása érdekében megadóztassanak, mielőbb^ a Nemzetgyűlés napirendjére tűzessék ki. En felfogom tenni az indítványt szavazásra. Miután azonba ez közelben érdekli az elnökséget is, miután —• mint tudni méltóztatnak — a napirendi indítványt az elnök teszi meg és az elnök előzőleg a kormánnyal állapodik meg arra nézve, hogy milyen napirendi indítványt tegyen, (Igaz ! ügy van 1) ennélfogva azt hiszem, elég lesz, ha az elnökség ezt tudomásul veszi s azt hiszem, hogy erre vonatkozólag külön határozathozatalnak nincs helye. Természetesen a kérdést felteszem, hogy elfogja-e a t. Nemztegyülés Budaváry László képviselő ur indítványát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik) Kisebbség ! Az indítvány nem fogadtatott el. Különben a képviselő ur indítványának ugy sem volt praktikus célja, mert ha Mis mondja a Ház, hogy az indítványt legközelebbi ülésén fogja tárgyalni, de a napirendi indítványnál valaki fel nem szólal s az a napirendet nem ilyen értelemben állapítják meg a következő ülésre, akkor ez a határozat úgyis illuzórius lett volna. (Helyeslés.) Következik napirend szerint az őrlési forgalmi adónak folytatólagos tárgyalása. Ki a következő szónok ? Vasadi Balogh György : Forgács Miklós ! Forgács Miklós: T. Nemzetgyűlés ! Amikor mindig azt szokták mondani, hogy ez a Nemzetgyűlés nem dolgozik, akkor feltűnik nekem, hogy a Nemzetgyűlés most már a 279-ik törvényjavaslatot tárgyalja. Ugron Gábor : Ez nem a törvényjavaslatnak a száma. Forgács Miklós : Mégis annyit tárgyaltunk. Ugron Gábor : Ez az irománynak a száma. Forgács MiklÓS : Ez a törvényjavaslat az idehozott törvényjavaslatok közül szerintem a legnehezebbek közé tartozik. Ennél a törvénynél csak a békeszerződés és még egy pár volt nehezebb. Ugy értem, hogy ennek nem az anyagi súlya nehéz, hanem az erkölcsi súlya. Azt hiszem, hogy ezt a véleményemet sok képviselőtársam osztja. Én nem a törvényjavaslatot magát és nem is a pénzügyminister urat fogom ennél a javaslatnál támadni, mert hiszen tudom, hogy a pénzügyminister nem csupa passzióból csinálta ezt a törvényjavaslatot, hanem a mai helyzet kényszeri tette arra, hogy ilyen törvényjavaslattal jöjjön a Ház elé. Itt a Nemzetgyűlésben egyes képviselők már minden osztály nyomorát felsorolták. Természetes, hogy ez a nyomor meg is van, és ez indította a Nemzetgyűlést arra, hogy a fennálló nyomoron a háborúból reánk maradt eszközökkel segítsen. Nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy talán én, vagy pártunk el akarnánk zárkózni annak elismerése elől, mintha Magyarországon nyomor vagy ellátatlanok volnának ; vannak igenis, mi csak azokat a módozatokat nem osztjuk mindenben, amelyekkel ezeket a kérdéseket meg akarjuk oldani. Nagy hibának tartom azt, hogy ezt a forgalmi adót, illetve az ellátatlanok kérdését ezzel a törvénnyel akarjuk megoldani, mert elsősorban azt találnám szükségesnek, hogy az ellátatlanok kataszterét is törvény utján állapítsuk meg. Hiszen tapasztaltuk a múltban, hogy annak a kataszternek az összeállításánál igen sok visszaélés történt. (Ugy van ! a jobboldalon.) A mai összeállítással kapcsolatban is kétségbe vonom azt, hogy Magyarországon a nyolc millió lakosból két millió lenne az, aki teljesen rászorul az ellátatlanság jogcímére. T. Nemzetgyűlés! Hogy tisztában legyünk az én érveimmel, amelyeket fel kell sorolnom, —• s ez szól különösen annak a két milliónak, aki követel az államtól, mert az a legkönnyebb, hogy követeljenek, az állam pedig nem adhat máskép Pálnak, csak akkor, ha Pétertől elveszi — el kell mondanom, hogy kik azok a Pálok és kik azok a Péterek, kik azok, akiktől el kell venni és kik azok, akinek oda kell adni. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy látom a plakátokon az utcasarkon, hogy a főváros már jelzi, hogy kik vannak felvéve az ellátatlanok névjegyzékébe. így, tisztviselők, katonatisztek, kisiparosok, stb. En kétségbevonom, hogy ez mind beleillik ebbe a keretbe, mert ott nagy különbség van, mint ahogy mondjuk a kisgazdák között, köztünk is van ötholdas, tizholdas, száz-, ezer- és tizezerholdas. (Egy hang a jobboldalon : Ez a bajunle !) Haller István : A tízezer hold az semmi esetre sem illik be kisgazdának! , Forgács Miklós: Ugye-e nem illik be ? Épen ugy nem illik be az ellátatlanok névjegyzékébe az az egyén, aki csak azért, mert ugyanolyan jogcímet visel, mint a másik, ezen a címen ellátatlannak véteti fel magát. Ha mást nem,^ legalább azt akarnám elérni felszólalásommal, hogy ezeknek a kövelelőknek követelési jogcímét valamennyire lecsökkentsük, hogy egyszer már értsék meg, hogy ez a földmivelő osztály sem bír el mindent, mert ugy látom, hogy vannak bizonyos egyének, akik egyenesen be akarják szuggerálni a tömegnek, hogy a parasztot az Isten arra teremtette, hogy a többi osztályt lássa el. Ez nem áll. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Hogy rámutassak tehát minderre, hogy