Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

A Nemzetgyűlés 229, ülése 1921, évi Julius hő 15-én, pénteken, 537 ket tegnap, amikor ez az ügy itt szóba került és pár órát áldozhattunk azoknak a nagy nemzeti hősöknek, akik hazájukért, nemzetükért, érettünk szenvedik el a poklok minden borzalmait. Ünnepi érzés töltött el bennünket, de ez az ünnepi érzés változzék át most tettekké, változzék át igaz aka­rássá és ne nyugodjunk addig, mig mindent el nem követtünk arra, hogy szerencsétlen véreink, \ kik ugy ványakoznak hozzánk, végre csakugyan visszajöhessenek erre az ősi földre, és szerető kar­karjainkba borulva, végre élvezhessék az igazi békének, boldogságnak és örömnek áldásait. Huszár Károly kiáltványát a legnagyobb örömmel elfogadom. (Éljenzés.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Szabó József ! Szabó József (budapesti) : T. Nemzetgyűlés ! Ha van kérdés, amelyben minden magyarnak egyet kell értenie, azt hiszem a hadifogoly-kérdés ilyen. Nem választhat el bennünket ebben a kér­désben sem párt, sem politikai, sem felekezeti, sem társadalmi különbség, mert egységesen kell ezen kérdés megoldására sietni. Az előttem fel­szólaltak nagyon nagy hozzáértéssel és szivhez szóló szavakkal foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hogy mégis hozzászólok és egy-két percig igénybe veszem a t. Nemzetgyűlés figyelmét, csak azért teszem, hogy rámutassak, mit tehet ezen a téren a társadalom és mit tesznek azok, akik ezt a kér­dést tényleg szivükön viselik. Felhívás intéztetett a hatóságok részéről, hogy azok a szervezetek, melyeknek nemzetközi összeköttetéseik vannak, érvényesitsék minden összeköttetéseiket a hadi­foglyok érdekében. Csupán arra akarok rámutatni, hogy mi, keresztényszocialisták e téren már eddig is megtettük kötelességünket. Méltóztassanak csak a Felvidékre tekinteni és látni fogják, hogy a keresztényszocialista képviselők azok, akik ott az irredenta eszmékért küzdenek, és méltóztassanak letekinteni Baranyába, ott a Pilch Andorok és Komócsi Istvánok azok, akik áldozatai lesznek nap-nap után a nemzeti eszmének. A keresztényszocialista szakszervezetek meg­tették kötelességüket a pünkösd napján tartott országos kongrosszus alkalmával is, amikor a kongresszuson tartózkodó külföldi vendégeket nem­zetközi értekezletre hivtuk meg és ezen az érte­kezleten "rámutattunk sérelemre, mely hadi­foglyaink sinylődésével az egész nemzetet éri. Ezen a nemzetközi értekezleten alakult ki felfogás, hogy a keresztényszocialista szakszervezetek átirat­tal forduljanak a külföld összes keresztényszocialista képviselőihez és szólítsák fel a keresztényszocialista szervezeteket, hogy azok képviselői szólaljanak fel parlamentjükben a magyar hadifoglyok érde­kében, s kormányaiknál interveniáljanak. E hatá­rozat alapján küldöttük szét már pünkösdi ülé­sünk alkalmával egy köriratot Franciaroszágba, Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Hollandiába, Németországba, Ausztriába, Lengyelországba és nemzetközi titkári irodánk révén az összes külföldi NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. államokhoz. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt, a körlevelet itt ez alkalommal felolvassam. (Olvassa) ; »A világháború befejezése után a magyar nemzet volt az első, amely a háború alatt fogságba jutott katonákat hazabocsátott a. A nyu­gati államokból, akikkel hadat viseltünk, hónapok és évek múlva jöttek haza a magyar hadifoglyok. Oroszországból a rend felbomlása miatt hadifog­lyaink egy része szökéssel tudott csak megszaba­dulni. Időközben kitört a forradalom nálunk is s a forradalmi kormányok nem tettek egy lépést sem az Oroszországban sínylődő hadifoglyainknak hazaszállítása érdekében. Innét van az, hogy a világháború befejezése után való harmadik esztendőben Oroszországban 60.000-nél több magyar katona van fogságban. Ezeknek a katonáknak nagy része 7—8 esztendeje szenvedi a fogság gyötrelmeit. A hazaérkező leve­lekből tudjuk, hogy a járványos betegségek és az éhség ezerszámra szedi közülök áldozatait. A szovjet-kormány a magyar hadifoglyoknak haza­bocsátását azért tagadja meg, hogy retorzióval élhessen velünk szemben, ha a népbiztosokon és egyéb kommunista bűnösökön az elkövetett gaz­ságokért a törvény betűje szerint kiszabott Ítéletet végrehajtjuk. Az orosz forradalmárok felforgató' törekvéseikhez eszközként használják fel a magyar hadifoglyokat, mert a kommunista üzelmek elkö­vetői büntetlenségük tudatában bátran szemben­helyezkednek az állammal és annak törvényeivel. Az egész kulturvilág érdeke tehát, hogy a fölfor­gatás és a világ forradalmositásának ez a módja megszüntettessék. Arra kérünk tehát benneteket, indítsatok akciót szervezeteitekben és azok kérjék fel a poli­tikai pártok képviselőit, hogy azok sürgessék a kormányt a magyar hadifoglyok hazaszállítása érdekében az orosz szovjet-kormánynál való közbe­lépésre. A világ békéjének és a kereszténység ügyé­nek tesznek szolgálatot a magyar hadifoglyoknak az orosz pokolból való kiszabadításával.« T. Nemzetgyűlés ! Mi keresztényszocialisták ezt a körlevelet szétküldtük nagyon-nagyon sok külföldi képviselőnek, azonkívül eddig is számos közvetlen érintkezéssel levélben küldtünk felhívást egyes képviselőkhöz : tegyék meg eziránt! köteles­ségüket. Én hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy ezen munka is hozzá fog járulni az akcióhoz, amelyet itt a Nemzetgjülésen Huszár Károly kép­viselőtársam megindított. Ezeknek a külföldi képviselőknek tudtára ad­tuk azt, vegyék tudomásul, hogy a művelt Nyugat nem szabadulhat a hadifoglyainkkal szemben telje­sítendő kötelességei alól ; Amerika nem kárpótolhat bennünket könyöradományaival a hadifoglyain­kért, mert azoknak a szegény gyermekeknek, akiket könyöradományokkal látnak el, ez nem kárpótlás az édesapjukért, s azoknak a hadiözvegyeknek ez nem kárpótlás kenyérkereső férjük helyett. Azért meg kell tenni mindenkinek ezirányu kötelességét. De amikor erről a kérdésről tárgyalunk, mél­tóztassanak megengedni, hogy felhívjam egyben a 68

Next

/
Thumbnails
Contents