Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

A Nemzetgyűlés 229, ülése 1921, évi Julius hő 15-én, pénteken, 537 ket tegnap, amikor ez az ügy itt szóba került és pár órát áldozhattunk azoknak a nagy nemzeti hősöknek, akik hazájukért, nemzetükért, érettünk szenvedik el a poklok minden borzalmait. Ünnepi érzés töltött el bennünket, de ez az ünnepi érzés változzék át most tettekké, változzék át igaz akarássá és ne nyugodjunk addig, mig mindent el nem követtünk arra, hogy szerencsétlen véreink, \ kik ugy ványakoznak hozzánk, végre csakugyan visszajöhessenek erre az ősi földre, és szerető karkarjainkba borulva, végre élvezhessék az igazi békének, boldogságnak és örömnek áldásait. Huszár Károly kiáltványát a legnagyobb örömmel elfogadom. (Éljenzés.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Szabó József ! Szabó József (budapesti) : T. Nemzetgyűlés ! Ha van kérdés, amelyben minden magyarnak egyet kell értenie, azt hiszem a hadifogoly-kérdés ilyen. Nem választhat el bennünket ebben a kérdésben sem párt, sem politikai, sem felekezeti, sem társadalmi különbség, mert egységesen kell ezen kérdés megoldására sietni. Az előttem felszólaltak nagyon nagy hozzáértéssel és szivhez szóló szavakkal foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hogy mégis hozzászólok és egy-két percig igénybe veszem a t. Nemzetgyűlés figyelmét, csak azért teszem, hogy rámutassak, mit tehet ezen a téren a társadalom és mit tesznek azok, akik ezt a kérdést tényleg szivükön viselik. Felhívás intéztetett a hatóságok részéről, hogy azok a szervezetek, melyeknek nemzetközi összeköttetéseik vannak, érvényesitsék minden összeköttetéseiket a hadifoglyok érdekében. Csupán arra akarok rámutatni, hogy mi, keresztényszocialisták e téren már eddig is megtettük kötelességünket. Méltóztassanak csak a Felvidékre tekinteni és látni fogják, hogy a keresztényszocialista képviselők azok, akik ott az irredenta eszmékért küzdenek, és méltóztassanak letekinteni Baranyába, ott a Pilch Andorok és Komócsi Istvánok azok, akik áldozatai lesznek nap-nap után a nemzeti eszmének. A keresztényszocialista szakszervezetek megtették kötelességüket a pünkösd napján tartott országos kongrosszus alkalmával is, amikor a kongresszuson tartózkodó külföldi vendégeket nemzetközi értekezletre hivtuk meg és ezen az értekezleten "rámutattunk sérelemre, mely hadifoglyaink sinylődésével az egész nemzetet éri. Ezen a nemzetközi értekezleten alakult ki felfogás, hogy a keresztényszocialista szakszervezetek átirattal forduljanak a külföld összes keresztényszocialista képviselőihez és szólítsák fel a keresztényszocialista szervezeteket, hogy azok képviselői szólaljanak fel parlamentjükben a magyar hadifoglyok érdekében, s kormányaiknál interveniáljanak. E határozat alapján küldöttük szét már pünkösdi ülésünk alkalmával egy köriratot Franciaroszágba, Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Hollandiába, Németországba, Ausztriába, Lengyelországba és nemzetközi titkári irodánk révén az összes külföldi NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. államokhoz. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt, a körlevelet itt ez alkalommal felolvassam. (Olvassa) ; »A világháború befejezése után a magyar nemzet volt az első, amely a háború alatt fogságba jutott katonákat hazabocsátott a. A nyugati államokból, akikkel hadat viseltünk, hónapok és évek múlva jöttek haza a magyar hadifoglyok. Oroszországból a rend felbomlása miatt hadifoglyaink egy része szökéssel tudott csak megszabadulni. Időközben kitört a forradalom nálunk is s a forradalmi kormányok nem tettek egy lépést sem az Oroszországban sínylődő hadifoglyainknak hazaszállítása érdekében. Innét van az, hogy a világháború befejezése után való harmadik esztendőben Oroszországban 60.000-nél több magyar katona van fogságban. Ezeknek a katonáknak nagy része 7—8 esztendeje szenvedi a fogság gyötrelmeit. A hazaérkező levelekből tudjuk, hogy a járványos betegségek és az éhség ezerszámra szedi közülök áldozatait. A szovjet-kormány a magyar hadifoglyoknak hazabocsátását azért tagadja meg, hogy retorzióval élhessen velünk szemben, ha a népbiztosokon és egyéb kommunista bűnösökön az elkövetett gazságokért a törvény betűje szerint kiszabott Ítéletet végrehajtjuk. Az orosz forradalmárok felforgató' törekvéseikhez eszközként használják fel a magyar hadifoglyokat, mert a kommunista üzelmek elkövetői büntetlenségük tudatában bátran szembenhelyezkednek az állammal és annak törvényeivel. Az egész kulturvilág érdeke tehát, hogy a fölforgatás és a világ forradalmositásának ez a módja megszüntettessék. Arra kérünk tehát benneteket, indítsatok akciót szervezeteitekben és azok kérjék fel a politikai pártok képviselőit, hogy azok sürgessék a kormányt a magyar hadifoglyok hazaszállítása érdekében az orosz szovjet-kormánynál való közbelépésre. A világ békéjének és a kereszténység ügyének tesznek szolgálatot a magyar hadifoglyoknak az orosz pokolból való kiszabadításával.« T. Nemzetgyűlés ! Mi keresztényszocialisták ezt a körlevelet szétküldtük nagyon-nagyon sok külföldi képviselőnek, azonkívül eddig is számos közvetlen érintkezéssel levélben küldtünk felhívást egyes képviselőkhöz : tegyék meg eziránt! kötelességüket. Én hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy ezen munka is hozzá fog járulni az akcióhoz, amelyet itt a Nemzetgjülésen Huszár Károly képviselőtársam megindított. Ezeknek a külföldi képviselőknek tudtára adtuk azt, vegyék tudomásul, hogy a művelt Nyugat nem szabadulhat a hadifoglyainkkal szemben teljesítendő kötelességei alól ; Amerika nem kárpótolhat bennünket könyöradományaival a hadifoglyainkért, mert azoknak a szegény gyermekeknek, akiket könyöradományokkal látnak el, ez nem kárpótlás az édesapjukért, s azoknak a hadiözvegyeknek ez nem kárpótlás kenyérkereső férjük helyett. Azért meg kell tenni mindenkinek ezirányu kötelességét. De amikor erről a kérdésről tárgyalunk, méltóztassanak megengedni, hogy felhívjam egyben a 68