Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-227

484 A Nemzetgyűlés 227. ülése 1921. evi július hó 13-án. szerdán. leadja. De azért nem bizonyos hogy eladja, mert hátha nem akad vevő. Hátha a hatósági közegtől sem veszik meg a marhát. Én itt egy kis megkötöttséget szeretnék az ország szempontjából azért, hogy a hatósági közeg felelőssé legyen téve azért, hogy ha a forgalmi becslésnél az állat árát túllépték, és az nem a megállapított forgalmi értékét képviseli, az illető legyen felelős a különbözetért az állammal szemben, hogy az államnak biztosittassék az az összeg, amit ő itt kifizetett. (As elnöki székei Rakovszky István foglalja el.) Felhívom a minister úr figyelmét erre a kérdésre, mert ha meglesz ez a megkötöttség, kevesebb zaklatásnak lesz kitéve a vásáron lévő polgár. Hiszen ha felelősség nélkül azt mondhatja valaki, hogy ez a marha nem ér annyit, — tisztelettel zászlót hajtok mindenki előtt, senkinek személyét nem akarom kritizálni — de ha ilyen megállapítás után elveszik valakitől a marháját, mert tudja azt, hogy felelősségre később nem vonják miatta, sokkal könnyebben teszik meg ezt az egyes emberek. Tisztelet a nagy kivételnek, de egyes emberek feltétlenül könnyebben fogják megtenni és az államnak végeredményben kára származik belőle. Se az állatorvos, se a szolgabíró, jegyző vagy segédjegyző, akik mint becslők fognak az állatvásáron szerepelni, nincsenek abban a helyzetben, hogy a forgalmi értéket meg tudják állapítani. Erre csak azok képesek, akik az országban vásárrólvásárra mennek, akik tudják, hogy mi az állatnak forgalmi értéke. De ahol egy községben egy esztendőben négyszer van vásár, és a jegyző a negyedesztendő alatt nem volt másik vásáron, ott nem tudja megállapítani még a szolgabíró sem a valóságos forgalmi értéket. Ha járnának vásárra, meg tudnák állapítani, mert látnák az árak alakulását, de igy erre nem képesek és végeredményben nemcsak egyeseket fognak zaklatni az elvétellel, hanem az is bekövetkezik, hogy az államnak kára származik belőle. Felhívom a minister ur figyelmét arra, hogy a végrehajtási utasításban gondoskodjék erről a bizonyos megkötöttségről, hogy az embereket oktalan szekatúráknak ne tegyék ki. Azt mondja a minister ur a javaslat indokolásában, hogy a vásáron lévő közönség akkor fizet a legjobban, amikor vette az állatot, mert akkor van pénze ós talán kedve is. Ez nincs mindig igy, mert ismerem a magyar paraszt jellemét, ha ez megszeret egy marhát, az utolsó forintját is odaadta érte, mindenáron megszerzi a passzust, hogy a marhát, amelyet megszeretett, megvehesse, de mindenesetre a leghelyesebbnek azt tartom, mert kevés eljárást involvál, ha ott állapítsák meg mindjárt a forgalmi adót. Ez kevesebb eljárást igényel, ha ott mindjárt behajtják, mintha később fizetnék meg. De a törvény módot ad arra is, hogy később fizethessenek, ha nem tudnak mindjárt fizetni, mert hiszen sokszor ugy áll a helyzet, hogy nem is tud valaki fizetni. Az általános forgalmi adóról szerettem volna még beszélni, de majd talán a részletes tárgyalás során fogok ezzel a kérdéssel hosszasabban foglalkozni. Azt tartom, hogy az 1"5 %-os általános forgalmi adó is, ami a minister ur eredeti javaslata volt, magas. Hogy ő bele megy abba, hogy az általános forgalmi adót 0*5 %-kal még felemelje, ezt meg tudom érteni még lélektanilag is, mert a minister ur biztosítani akarja az adó befolyását, hogy minél jobban legyen biztosítva az ország pénzügyi helyzete, de végeredményben ez a fogyasztókat agyon fogja sújtani. A kereskedelemben és az iparban nagyon sokat jelent ez a 0'5%, mert ez halmozódik és amikor már sok százfelé halmozódott, végeredményben a fogyasztót üti agyon. De ezzel a kérdéssel majd a részletes tárgyalásnál fogok foglalkozni, mert most nincs idő ahhoz, hogy mélyebben belehatolva foglalkozzam vele. Felhívom a minister ur figyelmét ismételten a lakásluxusadóra. Nem fog elmúlni egy parlamenti ülésszak sem, amikor fel ne szólalnék és fel ne hívnám erre a figyelmét, még pedig azért, mert fáj a szivünk, amikor látjuk, hogy ezer és ezer vagonban éveken keresztül laknak emberek, amikor pedig hatalmas kastélyok vannak, amelyekben csak egy-két családtag tartózkodik. Magyarország első férfiátől elhangzott a felszólítás ezekhez a magas körökhöz, hogy nyissák meg kastélyaik ajtaját, de nem tették meg. KeU tehát, hogy törvényt hozzunk velük szemben, törvénnyel kell biztosítani, hogy az épités meginduljon, és azt az összeget, ami ebből a törvényjavaslatból befolyik, semmi másra ne fordítsa a minister ur, mint lakásépítésre. T. Nemzetgyűlés! Miután a minister ur adórendszere fogyasztási adórendszeren épül fel, amit igazságtalannak tartok és ami ellen küzdök, miután továbbá a kormány programmjában nem látom azt a gazdasági irányzatot, amely Magyarországon biztosítaná az ezidőszerint még csak tízezrek, de a közel jövőben talán már százezreknek munkaalkalmát, miután nem tudom hová és milyen célra használják fel az állampolgároktól befolyó összegeket, olyan célra-e, amely megfelel annak az igazságos iránynakf hogy az országban a munkát megteremtsük és biztosítsuk, s ezzel az állampolgároknak kenyeret biztosítsunk, mivel mindezeket nem látom sem a minister urnák, sem a kormánynak a programmjában, ezt az általános forgalmiés őrlési adót még általánosságban, a részletes vita alapjául sem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsöialoldalon.) Hegedüs Loránt pénzügyminister (szólásra emelJcedik). Elnök : A minister ur bármikor szólhat. Csak arra kérem a minister urat, hogy méltóz-