Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-226
456 A Nemzetgyűlés 226. ülése 1921. évi július hó 12-én, kedden. Elnök : A képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassék mindig a parlamentáris formák keretén belül mozogni. Csizmadia Sándor ; Ne mondja nekem Rupert képviselő ur . . . Elnök : Ha a képviselő ur az elnöki figyelmeztetést nem venné figyelembe, kénytelen lennék tőle a szót megvonni. Csizmadia Sándor ; Az elnöki figyelmeztetést figyelembe veszem, de Rupert képviselő ur ne mondja nekem azt, bogy a kormánytól kapok fizetést. En kapok az Igazság kiadóhivatalától fizetést, ahhoz meg jogom van. (Derültség.) Gaal Gaszton : Ez az igazság ! Csizmadia Sándor: Már a múltkor is megmondtam, — mert én nem félek az igazságokat megmondani •— hogy én nem járok a mezőre legelni (Derültség.) én a munkámból élek, a fizetésből, de azt hiszem, hogy Rupert t. képviselőtársam sem jár legelni, ő is a munkájából él. (Derültség a középen.) Épen ezért nevetséges itt felemlíteni azt, hogy valaki valahol mennyi fizetést kap. Rassay Károly : Nem arról van szó, hanem arról, hogy honnan van a pénz ? Csizmadia Sándor : Én fizetést kapok. Hogv honnét van a pénz, azt Rassay t. képviselőtársam nagyon hamar meg fogja tudni. (Halljuk ! Halljuk !) De ez a része a dolognak nem én rám tartozik. Arra majd felelni fog a kormány, ami őreá tartozik ; de énreám ez nem tartozik. Rassay Károly : Lássuk a részvényesek névsorát ! Csizmadia Sándor : Határozottan kijelentettem már a múltkor is és nem tudom, hányszor kell még kijelentenem, hogy munkásember vagyok. Rassay Károly : Tudjuk ! Csizmadia Sándor : Ha nekem azt mondják, hogy gyere ide lapot szerkeszteni, akkor odamegyek. Rassay Károly : Ki mondta, hogy kell szerkeszteni ? Csizmadia Sándor : Neked nem mondhatják, mert irni is kell tudni. (Derültség.) Én Íróember vagyok és ugy élek meg, ha irok. Rassay Károly : Ki rendelte meg ? Csizmadia Sándor : Ha nekem biztosítva van az, hogy az a lap azt az irányt képviseli, amelyet a magam irányának tartok, akkor vállalom. Rassay Károly : Ki biztosította ? Csizmadia Sándor : Olvasd el a lapot ! Azonban tisztelt ellenzéki szaktársaim (Zajos derültség.) ezek a közbeszólások engem egyáltalában nem zavarnak. (Helyeslés a középen.) Nekem van bátorságom megmondani, . . . Rassay Károly : Azelőtt ti támadtátok mint népbiztost. Most már nem népbiztos ? (Zaj.) Fangler Béla : Szeretjük látni, ha ti veszekedtek egymással ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Tisztelt kép-viselő urak, kérem, méltóztassanak csendben lenni. Csizmadia Sándor : ... megmondtam a múltkor is, megmondom újra, megmondom ezerszer és százszor, hogy a magyarországi munkásságnak nemcsak a moszkvai kormányt van joga támogatni, hanem joga van támogatni a budait is. (Helyeslés a középen). Rassay Károly : Akkor ülj oda a kormány háta mögé ! Szilágyi Lajos : Szint kell vallani ! Csizmadia Sándor ; Én szint vallok, mert azt mondom., hogy a kormányt mindazon kérdésekben támogatom, amelyek a nép számára jók. (Helyeslés jobbfelől.) Rassay Károly: Nektek adjuk Csizmadiát] Csizmadia Sándor : Én elvből nem leszek ellenzéki, azon túl vagyok, ilyeneket nem csinálok. Van olyan ellenzék, amely minden kormányt meg akar buktatni, csak azért, mert kormány. (Derültség.) Nekem azért sem kell törekednem kormánybuktatásra, mert nem akarok kormányra jutni. Rassay Károly : Már voltál ! Elnök ". T. képviselő ur ! Hogy miért nem törekszik a képviselő ur kormánybuktatásra, ez nem személyes kérdés. Méltóztassék csakis azon támadás cáfolatába belemenni, amely a képviselő ur személyét érte. Az a személyes kérdés. Rassay Károly : Az Igazság tízmilliójáról van szó ! Csizmadia Sándor: Az Igazság tízmillióját nem láttam. Már a múltkor is kijelentettem, hogy nekem a kiadóhivatal dolgához semmi közöm. Engem az nem érdekelhet, (Zaj) aminthogy nem érdekelhet az, hogyha pl. elmegyek Gaal Gaszton barátomhoz kapálni, hogy azt a pénzt, amellyel engem fizet honnan veszi. (Derültség.) Gaal Gaszton : Nekem nem irók kellenek kapálni, én csak kapásokat alkalmazok. (Derültség). Rassay Károly : Sohasem tárgyaltál Eckhardtal ? Csizmadia Sándor : Én soha egy fillért fel nem vettem mástól, mint a kiadóhivataltól. Rassay Károly : Tárgyaltál-e velük, az a kérdés. Csizmadia Sándor : Aki mást mond, az — enyhén szólva — nem mond igazat. Rupert Rezső : A kiadóhivatal honnét vette a pénzt ? Csizmadia Sándor : Ahhoz semmi közöm. Rassay Károly : Azt keressük ! Csizmadia Sándor : Azt nem fogják megtalálni. (Zajos derültség.) Csizmadia Sándor : Ugy látom, hogy ez önöknek játék, amelyen mi olyan jókat nevetünk. Kerekes Mihály : A nemzet vagyonáról van szó ! Ez nem játék ! Szilágyi Lajos: Állami pénzekről van szó. Ez nem játék ! Csizmadia Sándor : Ez igy nem megy. Nagyon jól tudom, hogy honnét jönnek ezek. Rupert képviselőtársam itt nem Németh Istvánt védte. Rupert Rezső : Az országot, az ország pénzét. (Zaj a középen.) Csizmadia Sándor : Dehogy az országot. Megmondom bátran, hogy kit : a Conti-utcát ! (Mozgás a baloldalon.)
