Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-226

A Nemzetgyűlés 226. ülése 1921, évi július hő 12-én

3 kedden. 457 Rassay Károly : Mi az a Conti-utca ? Csizmadia Sándor : A Conti-utcát védte, semmi egyebet ! Rupert Rezső : Ostoba beszéd ! Csizmadia Sándor : Ostoba beszéd ? Gunda Jenő : Ez parlamentáris kifejezés ? (Felkiáltások half elől : J&endre ! Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Csizmadia Sándor : Ezt mondd meg nekem a folyosón ! Elnök (csenget) : Én Rupert Rezső képviselő urat nem hallottam, de jelentették nekem, hogy a képviselő ur azt mondotta : »Ostoba beszéd !« Mondotta ezt a képviselő ur ? Rupert Rezső : Igen, mondottam. Elnök : A képviselő urat ezért rendreutasítom. Csizmadia Sándor : Itt arról van szó, hogy én, mint azt bátran megmondtam, a szociáldemokratapártból, amely megint szociáldemokrata párt — mert az nem szociáldemokrata, hanem »megint szociáldemokrata« párt, mert négy hónapig nem az volt — kiléptem egész pártommal. Most a Contiutcának önkéntes védői akadnak, de legalább mondanák meg egyenesen, hogy ők odatartoznak. Rassay Károly : Okos beszéd ez Î (Derültség a szélsőbaloldalon.) Csizmadia Sándor : De viszont újra leszögezem százszor és ezerszer, hogy azok, akik a Magyarországi Munkáspártot csinálták, minden erővel meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar munkásságot még egyszer bele vigyék a bolsevizmusba. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Még akkor is, ha Rupert Rezső képviselőtársam szeretné, vagy támogatná, akkor is ellene leszünk. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez okos beszéd /) Minden erővel ellene fogok dolgozni és sikerrel, mert már eddig is sikerrel dolgoztam. Ilyen dolgokkal, hogy mi az »Igazság«-ban a kormányt támogatnók vagy akárkit, engem hiába vádolnak. Reám mindent lehet bionyitani, csak panamát nem. Ez hiábavaló fáradozás lesz. Rassay Károly : Nem terólad van szó ! Csizmadia Sándor: De arról van szó. Hiszen nagyon jól látom a dolgot. Én tudom., hogy a Népszava szeretne eltenni láb alól. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon, ügy van ! ügy van ! a középen.) MeskÓ Zoltán : Igaza van neki ! Csizmadia Sándor : De én a Népszavát jobban ismerem, mint ti, az bizonyos, mert én csináltam. Azt mindenesetre újból leszegezem, hogy t. képviselőtársaimnak nincs okuk minket támadni. Hiszen mi egy alapon vagyunk, egy célt követünk. Mi azt akarjuk, hogy ebben az országban teremtődjék egy nemzeti alapon álló hatalmas munkáspárt. Ezt csinálja az »Igazság» is. Nem tudom tehát megérteni, hogy hazafias alapon álló képviselők miért akarják ezt megakadályozni. Rassay Károly : Az ország pénzét nem adjuk oda ! Csizmadia Sándor : Hazafias alapon ... Rassay Károly : Akkor sem adjuk oda ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921, t- XI. KÖTET. Csizmadia Sándor : ... pénzt is kell áldozni. Nemcsak a Köztelekre kell áldozni, hanem a munkásoknak is. Rassay Károly : Mi van a Köztelekkel ? Azt nem tudjuk ! Csizmadia Sándor : Én nem akarok itt ellenzéki képviselőtársaimmal vitatkozni, hanem egyszerűen kijelentem, hogy akármit csinálnak ők, mi igenis hazafias alapon szervezzük a munkásokat. (Helyeslés a középen.) Rassay Károly : Jó, csak a ti pénzeteken csináljátok, ne az államén ! Csizmadia Sándor ; A te pénzeden is ! Rupert Rezső : Személyes megtámadtatás címén kérek szót ! Elnök : A házszabályok 115. §-a alapján a képviselő urat a szó megilleti. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Nem foglalkozom Csizmadia Sándor t. képviselőtársam egész felszólalásával, mert nem is szükséges foglalkoznom. Mindaz, amit ő itt előadott és ahogyan előadta, ugyebár, az én teljes igazságomat bebizonyította, (ügy van ! a szélsőbáloldalon. Ellenmondások a középen.) Taszler Béla : Rabulisztika ! Rupert Rezső : Mert ha valaki arra a cinikus álláspontra helyezkedik, hogy ő kapott ugyan pénzt, azonban nem közvetlenül a kormánytól, hanem a kiadóhivataltól kapta és nem érdeklődik aziránt, hogy ez honnan kapja, — nem is kell érdeklődnie, mert tudja, honnan kapja — akkor azzal kapcsolatban, ami ma a lapjában megjelent, ahol beismeri, hogy legalább átmenetileg kaptak pénzt, de visszafizették, gondolom, a dolog pénzügyi részével nem kell foglalkozni. Ami felszólalásának másik részét illeti, arra nem tudok szót találni, mert rendreutasitást kapok, ha kellőképen jellemezni akarom azt a vakmerő állítását, hogy én a Népszavát akarom védelmezni. (Nagy zaj és közbeszólások.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Itt igazán nincs senkinek privilégiuma, hogy folyton beszéljen, mikor a szónok beszél ! Rupert Rezső : Egész felszólalásomból kitűnt, hogy én az ország pénzének védelme érdekében emeltem szót. (TJgy van ! a szélsőbáloldalon.) Szóvátettem azt a hallatlan pocsékolást, amely az ország pénzével folyik, szóvátettem azt a pocsékolást, amelyre az ország súlyos adóteher alatt nyögő népének pénzét fordítják. Nagyon jól tudom, hogy a kormányok részéről szokásban vannak az efféle megvesztegetések, hogy egy-egy irányzat lapját, ahogyon nevezni szokták, szubvencionálják. Ezt tette a múlt Magyarországa is. Azonban a múlt Magyarország és a mai Magyarország között különbség van, mert a mai Magyarország koldus, teljesen szegény, nyomorult, ennek tiz fillérjét sem, szabad ilyen célokra elpocsékolni. Egyébként, amikor én ilyen súlyos kérdésben és fontos okból megindokoltan emelek szót, azzal előállani, hogy én ezzel a Népszavát akarom vé« 58