Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

A Nemzetgyűlés 223, ülése 1921. évi-juîius hó 7-én, esütörtöhon. 397 ban, amely megindíthassa a magántőkének az építkezését is. Rassay Károly : Hol az a magántőke ? FrÜhWirth Mátyás : Ez egy csepp a tengerben, mélyen t. Nemzetgyűlés. Nemcsak az előadó ur, de a bizottság minden tagja keveselte azt a háromszáz millió koronát, mert hisz annak az összegnek nemcsak az a célja, hogy kidobjuk az ablakon, hogy néhány embernek kellemes, tiszta, olcsó lakást adjunk, hanem az a célja, hogy a magántőkét akcióra inditsa, hogy kedvet öntsön a magántőkébe, hogy az is megkezdje az építkezést. A javaslat indokolása azt mondja, hogy körülbelül 3500 vagon van állandóan elfoglalva vagorlakók által. Ez a szám talán a legkevesebb, mert volt idő, amikor sokkal több volt elfoglalva, úgyhogy átlagban 4000 vagont számíthatunk, amelyek állandóan el voltak foglalva a vagonlakók által. Hr csak 100 koronát számitok egy napra, amelyet azáltal veszített az állam, hogy nem tudta forgalomba tartani ezeket a vagonokat, akkor feltéve, hogy 300 napot számithatok egy évben, ez az összeg felmegy egy évben 150 millió koronára. Ez mutatja legsúlyosabban, hogy mennyire fontos, hogy az állam áldozzon arra, hogy a vagonlakókat el tudja helyezni, mert sokkal többet vészit, ha a vagonokban hagyja őket, mint ha kitelepíti őket lakásokba ; hiszen sokkal kevesebbe kerül az államnak az építkezés, mint az, ha azokat az embereket bent hagyja a vagonlakásokban. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mivel tudomásom szerint ezt a 300 millió koronát nemcsak kislakások, egyszobás lakások építésére szánják, hanem bérházak épitésére is, arra szeretném felhívni az igen t. minister ur figyelmét, hogy szerény felfogásom szerint ennek az egész összegnek az volna a hivatása, hogy kislakásokat teremtsünk . . . Orbók Attila: Kertes házakat ! FrÜhWirth Mátyás: ...ne bérházakat, mert a bérházak építése eltart egy esztendeig vagy még tovább is, míg megindul, mig tető alá hozzák, úgyhogy nem leszünk képesek így felszívni azt a sok lakásnélkülit, akiknek elhelyezéséről okvetlenül gondoskodnunk kell. Arra kérem tehát az igen t. minister urat, hogy az egész 300 millió koronát juttassa olcsó, sürgősen felépítendő kislakások épitésére, hogy minél több embert, minél több családot tudjunk födél alá hozni, akik ma még rettenetes módon élnek a főváros mai lakás viszonyai között. Németországban — mert a német mindig praktikus, leginkább érzi a szükségleteit — közvetlenül a háború után egy lakásépítő társaság felhívta a német tudósokat, technikusokat, építészeket arra, hogy találjanak ki módokat, hogy miképen lehet a legkevesebb pénzen, a legkisebb tőkével, a legkevesebb anyag felhasználásával olcsó lakásokat építeni. A lipcsei kiállításra beérkezett valami 300 terv. Mind gyönyörű szépek voltak, és szeretném az igen t. minister ur figyelmét felhívni arra, hogy kitaláltak ott valami háromnégy lakásépítési módot, amelyeket a német városok mind alkalmasnak találtak arra, hogy igen sok tekintetben a lakásszükségletet kielégítsék, azokat akceptálták és az építésnél felhasználták, úgyhogy a lakásszükségletet sok tekintetben kielégítették azáltal, hogy megragadták az olcsó építkezésnek azon módozatait, amelyeket a kiállításon bemutattak. A munkanélküliség szempontjából rettenetes nagy jelentősége van annak, hogy olyan munkatömegeket halmozzunk fel a munkapiacon, amelyek gyorsan készülnek. Egy bérház épitése, amely nagy szaktudást és szaktudással rendelkező munkásokat igényel, lassan halad. így nem tudunk nagy munkanélküli tömegeket elhelyezni. Nekünk olyan módozatokat kell bele vinnünk ebbe az építkezési akcióba, amelyek segítségével a munkálatok gyorsan készülnek és amelyek segítségével gyorsan sok száz és ezer embert lehet munkához juttatni, mert el fog következni, mint minden államban, itt is — minden jel mutatja — az óriási munkanélküliség és ne akkor kapkodjunk majd segítségért, amikor már itt van a veszedelem, hanem most, amikor látjuk a szimptómákat, most lépjünk fel ellene és most kezdjük meg a munkát mindazon eszközöknek megragadásával, amelkeyre a lakásépítésnél szükség van. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt mondottam, hogy a magántőkét is be kell vonni az építkezésbe, De ezt másképen nem tudom elképzelni, csakúgy, ha a magántőkére nézve rentábilissá, hasznossá tudjuk tenni az építkezést, ha feltudjuk ébreszteni a magántőkében azt, hogy ebben a munkában profitot, hasznot lásson, Enélkül lehetetlen megnyerni a magántőkét az építkezések megindtiására. Vájjon melyek volnának azok a módok, amelyeknek segítségével fel lehetne használni, meg lehetne nyerni a magántőkét az építkezések megindítására ? En egypár módot ajánlok az igen t. minister urnák (Halljuk ! Halljuk ! a középen.) és kérem, hogy tegye azokat gondolkodás tárgyává, mert hiszem, hogy lesz közöttük egypár mód, amelyet meg lehet valósítani. Tisztelettel kérem csak még egy kis türelmét az igen t, Nemzetgyűlésnek, néhány perc múlva be is fogom fejezni beszédemet. (Halljuk ! Halljuk!) A lakásépítési akció megindítása tehát csak ugy lehetséges, ha mi a tőke rentabilitását biztosítjuk. Ennek első eszköze az, hogy minden építkezést a közterhek alól mentesítsünk, és pedig nemcsak az állami, hanem a községi közterhek alól is. Ez bevált Németországban, másutt is, nálunk is meg lehet csinálni. OrbÓk Attila: A vagyonváltság alól főként í Frühwirth Mátyás: A vagyonváltság alól és minden közteher alól fel kell menteni az uj építkezéseket, hogy a lakásépítés munkája itt az országban megindulhasson. Ez az egyik dolog, amit nekünk törvényhozásilag is rendeznünk kellene. A másik dolog az, hogy itt van a telkekkel és a házakkal való spekuláció kérdése.