Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

3§8 A Nemzetgyűlés 228. ülése 1921 Czettler Jenő : ügy van ! FrÜhwirth Mátyás : Ez akadályozza a munkát, mert lehetetlenség a lakásépítést megindítani anélkül, hogy a telekspekulációra is rá ne tegyük a kezünket. Az én kerületemben megindítottuk a tisztviselőkből és munkásokból álló lakásépítési egyesület akcióját. Ott a városon, Lórincen kivül kerestünk helyet, amelyet geológusokkal és mindenféle szakemberekkel megvizsgáltattunk, hogy alkalmas volna-e arra,*hogy ott munkás- és tiszt* viselőtelepet létesítsünk hatszáz négyszögöles telkekkel. Az elős akadály az volt, hogy a földbirtokos, akitől azt a 150 holdas területet megvehettük volna, azért, hogy ne kelljen áldoznia semmit, egy hold földért 80.000 koronát kért, holott ennek az értéke az ottani földviszonyok szerint alig 10.000 korona. (Felkiáltások : Hallatlan !) Lehetetlenség, hogy ezeket tűrjük, lehetetlenség, hogy ilyeneken múljék az egész akció, lehetetlenség, hogy azért, mert egy ember nyerészkedni akar, mert egy ember tisztán a konjunktúra alapján akarja ezt kihasználni, minden megakadjon. Lehetetlen tűrni ezt és a törvényhozásnak kell közbelépnie, hogy ilyesmi ne történhessék meg, intézkedni kell, hogy vegyes bizottság kiküldésével kisajátítás utján módot találjunk arra, hogy a kisemberek is hozzájuthassanak a földhöz, amelyen boldogulásukat meg akarják alapítani. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A házhelyekről szóló rendelet, amely a vidéken érvényes, Budapest környékére az igen t. kormány intézkedése folytán nem terjed ki. Rupert Rezső : Azon az alapon sem lehet építeni ! FrÜhwirth Mátyás: Csak azért akarok rámutatni, hogy mégis valami történjék. Azt mondja a házhelyekről szóló rendelet, hogy a földmivelésügyi és az igazságügyminister egyetértőleg állapítják meg azt, hogy a jelen rendelet 2—11. §-a menynyiben és milyen eltérésekkel nyerhet alkalmazást Budapest székesfőváros határában, továbbá a székesfővárosi magy. kir. államrendőrség hatósága alatt álló egyéb területen, végül a törvényhatósági joggal felruházott városok területén. Ez a rendelet még nem jelent meg. A földmivelésügyi kormányt és a földmivelésügyi minister urat felkérem arra, tegye lehetővé, hogy ez a rendelet minél előbb megjelenjék, mert lehetetlen Budapest környékén a legnagyobb nyomoron segíteni addig, amíg a földbirtok, a telek kérdését meg nem oldottuk Budapest környékén. Itt van pl. a lakásépítő szövetkezetek és lakásépítő egyesületek támogatása. Törvényes formában lehetne előírni, hogy milyen támogatást nyújtunk annak a szövetkezetnek. (Helyeslés.) Rassay Károly ; Mi van az Akarat szövetkezettel ? (Mozgás.) FrÜhwirth Mátyás: Kérem a t. kormányt, hozzon a Nemzetgyűlés elé a lakásépítésről törvényt, amely minden szövetkezetet, amely lakás. évi július hó 7-én, csütörtökön, építéssel foglalkozik, támogat s ezzel is a lakásépítési akció megindítható legyen. Rassay Károly: De a szövetkezetek autonómiáját elveszik ! Ott van az Akarat szövetkezet Î Orbók Attila ! A megindokolt indítványokat nem tárgyalják le. FrÜhwirth Mátyás: Azokat a kedvezményeket, amelyek rendelkezésünkre állanak, mind adjuk meg ezeknek az uj lakásépítő vállalkozásoknak, a községeket, a városokat pedig kötelezzük arra, hogy közműveiket ingyen vezessék be azokba az uj házakba. Mindenféle kedvezményt nyújtanunk kell, hogy a tőke lássa a rentabilitását, a profitját, nem a tőke kedvéért, hanem azért, hogy szociális szükségleteket elégítsünk ki. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hogy kívánhatjuk, hogy a tőke megmozduljon akkor, amikor pl. egy métermázsa cement békében 4 korona volt, ma padig 730 korona, s amikor ezer tégla békében 44 korona volt, legutóbb, tegnapelőtt pedig még 2400 korona volt ezer tégla. Most a téglagyárak leszálltak 1200 koronára, de ha nem fog megindulni az építkezés, kimondta a kartell, hogy akkor újra felszáll az ára arra a színvonalra, amelyen azelőtt volt. A fa, amely a legszükségesebb építkezési anyag, a békében köbméterenkint alig 550 koronába került, ma pedig 2500 és 3000 koronába. Ilyen körülmények között lehetetlenség, hogy az építkezés meginduljon. Nekünktörvényhozásilag kell bzitositanunk mindazt, mire szüksége van magántőkének, hogy hozzáfoghasson az építkezéshez. A beszédemet azzal akarom befejezni, hogy mindazokat a lakásépítési szabályokat, amelyek érvényben vannak, félre kell dobni s ujat kell alkotni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ez már megtörtént ! Ma jelent meg a rendelet ! FrÜhwirth Mátyás : Ez nem vonatkozik Budapestre, mert itt már megjelent a rendelet, de tudom, hogy egyes vidéki városokban meg van határozva, hogy milyen vastagságúak legyenek a falak, hogy két" lépcsőnek kell lenni, stb. Mindenesetre az egész országban utasítani kell a városokat arra, hogy a szabályzatot változtassák meg, mert ennek a generációnak nem szabad és nem kell olyan házakat építeni, amelyek kitartanak száz—kétszáz esztendeig. Ennek a generációnak, amely tele van mindenféle súllyal, teherrel, nincs szüksége arra, hogy a munkájával későbbi generációknak is lakást adjon. Nekünk oly építkezési módokat kell megragadni, amelyek mellett a munka gyorsan megy, mert két-három hónap alatt segíteni kell a bajon. Wekerletelep mellett volt egy épitkezés, ahol ugy, szólván a földből nőttek ki a barakklakások s az ember örömmel nézte, hogy napról-napra tető alá kerülnek épületek. Ilyen építkezési módokat kell megragadni, hogy a lakásszükségen segítsünk.