Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

3§8 A Nemzetgyűlés 228. ülése 1921 Czettler Jenő : ügy van ! FrÜhwirth Mátyás : Ez akadályozza a mun­kát, mert lehetetlenség a lakásépítést megindí­tani anélkül, hogy a telekspekulációra is rá ne tegyük a kezünket. Az én kerületemben megindítottuk a tiszt­viselőkből és munkásokból álló lakásépítési egye­sület akcióját. Ott a városon, Lórincen kivül ke­restünk helyet, amelyet geológusokkal és min­denféle szakemberekkel megvizsgáltattunk, hogy alkalmas volna-e arra,*hogy ott munkás- és tiszt* viselőtelepet létesítsünk hatszáz négyszögöles tel­kekkel. Az elős akadály az volt, hogy a földbirto­kos, akitől azt a 150 holdas területet megvehettük volna, azért, hogy ne kelljen áldoznia semmit, egy hold földért 80.000 koronát kért, holott ennek az értéke az ottani földviszonyok szerint alig 10.000 korona. (Felkiáltások : Hallatlan !) Lehetetlen­ség, hogy ezeket tűrjük, lehetetlenség, hogy ilye­neken múljék az egész akció, lehetetlenség, hogy azért, mert egy ember nyerészkedni akar, mert egy ember tisztán a konjunktúra alapján akarja ezt kihasználni, minden megakadjon. Lehetetlen tűrni ezt és a törvényhozásnak kell közbelépnie, hogy ilyesmi ne történhessék meg, intézkedni kell, hogy vegyes bizottság kiküldésével kisajátítás utján módot találjunk arra, hogy a kisemberek is hozzájuthassanak a földhöz, amelyen boldogulá­sukat meg akarják alapítani. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A házhelyekről szóló rendelet, amely a vidéken érvényes, Budapest kör­nyékére az igen t. kormány intézkedése folytán nem terjed ki. Rupert Rezső : Azon az alapon sem lehet épí­teni ! FrÜhwirth Mátyás: Csak azért akarok rá­mutatni, hogy mégis valami történjék. Azt mondja a házhelyekről szóló rendelet, hogy a földmivelés­ügyi és az igazságügyminister egyetértőleg állapít­ják meg azt, hogy a jelen rendelet 2—11. §-a meny­nyiben és milyen eltérésekkel nyerhet alkalmazást Budapest székesfőváros határában, továbbá a szé­kesfővárosi magy. kir. államrendőrség hatósága alatt álló egyéb területen, végül a törvényhatósági joggal felruházott városok területén. Ez a rendelet még nem jelent meg. A földmivelésügyi kormányt és a földmivelésügyi minister urat felkérem arra, tegye lehetővé, hogy ez a rendelet minél előbb meg­jelenjék, mert lehetetlen Budapest környékén a leg­nagyobb nyomoron segíteni addig, amíg a föld­birtok, a telek kérdését meg nem oldottuk Buda­pest környékén. Itt van pl. a lakásépítő szövetkezetek és lakás­építő egyesületek támogatása. Törvényes formában lehetne előírni, hogy milyen támogatást nyújtunk annak a szövetkezetnek. (Helyeslés.) Rassay Károly ; Mi van az Akarat szövetke­zettel ? (Mozgás.) FrÜhwirth Mátyás: Kérem a t. kormányt, hozzon a Nemzetgyűlés elé a lakásépítésről tör­vényt, amely minden szövetkezetet, amely lakás­. évi július hó 7-én, csütörtökön, építéssel foglalkozik, támogat s ezzel is a lakásépí­tési akció megindítható legyen. Rassay Károly: De a szövetkezetek autonó­miáját elveszik ! Ott van az Akarat szövetkezet Î Orbók Attila ! A megindokolt indítványokat nem tárgyalják le. FrÜhwirth Mátyás: Azokat a kedvezménye­ket, amelyek rendelkezésünkre állanak, mind adjuk meg ezeknek az uj lakásépítő vállalkozásoknak, a községeket, a városokat pedig kötelezzük arra, hogy közműveiket ingyen vezessék be azokba az uj há­zakba. Mindenféle kedvezményt nyújtanunk kell, hogy a tőke lássa a rentabilitását, a profitját, nem a tőke kedvéért, hanem azért, hogy szociális szük­ségleteket elégítsünk ki. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hogy kívánhatjuk, hogy a tőke megmozduljon akkor, amikor pl. egy métermázsa cement békében 4 korona volt, ma padig 730 korona, s amikor ezer tégla békében 44 korona volt, legutóbb, tegnapelőtt pedig még 2400 korona volt ezer tégla. Most a téglagyárak leszálltak 1200 koronára, de ha nem fog megindulni az építkezés, kimondta a kartell, hogy akkor újra felszáll az ára arra a színvonalra, amelyen azelőtt volt. A fa, amely a legszükségesebb építkezési anyag, a békében köb­méterenkint alig 550 koronába került, ma pedig 2500 és 3000 koronába. Ilyen körülmények között lehetetlenség, hogy az építkezés meginduljon. Nekünktörvényhozásilag kell bzitositanunk mindazt, mire szüksége van magántőkének, hogy hozzáfoghasson az építke­zéshez. A beszédemet azzal akarom befejezni, hogy mindazokat a lakásépítési szabályokat, amelyek érvényben vannak, félre kell dobni s ujat kell alkotni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Ez már megtörtént ! Ma jelent meg a ren­delet ! FrÜhwirth Mátyás : Ez nem vonatkozik Bu­dapestre, mert itt már megjelent a rendelet, de tudom, hogy egyes vidéki városokban meg van határozva, hogy milyen vastagságúak legyenek a falak, hogy két" lépcsőnek kell lenni, stb. Minden­esetre az egész országban utasítani kell a városo­kat arra, hogy a szabályzatot változtassák meg, mert ennek a generációnak nem szabad és nem kell olyan házakat építeni, amelyek kitartanak száz—kétszáz esztendeig. Ennek a generációnak, amely tele van min­denféle súllyal, teherrel, nincs szüksége arra, hogy a munkájával későbbi generációknak is lakást adjon. Nekünk oly építkezési módokat kell meg­ragadni, amelyek mellett a munka gyorsan megy, mert két-három hónap alatt segíteni kell a bajon. Wekerletelep mellett volt egy épitkezés, ahol ugy­, szólván a földből nőttek ki a barakklakások s az ember örömmel nézte, hogy napról-napra tető alá kerülnek épületek. Ilyen építkezési módokat kell megragadni, hogy a lakásszükségen segítsünk.

Next

/
Thumbnails
Contents