Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

'A Nemzetgyűlés 223, ülése 1921. évi július hé 7-én, csütörtökön. 379 Belitska Sándor honvédelmi minister: Igen t. Nemzetgyűlés! Szilágyi igen t. képviselő ur javaslata oda terjed, hogy 50 %-kal felemeltessék azoknak a nyugdíja, akiknek hozzátartozója a harctéren elesett. Ez kissé túlságosan kategorizálná a dolgot és azt hiszem, nem helyes mederbe terelné a megoldást. Hiszen nemcsak a harctéren elesettekről lehet szó, hanem azokról is, akik a harctéri fáradalmak következtében, félév, egy év, két év múlva elhalnak és akiknek természetesen igy olyan igényük lehet, mint a harctéren elesetteknek. Épen ezért van igy szövegezve ez a szakasz, és azt hiszem, nem jó dolgot csinálnánk, ha ezt olyan értelemben módositanók, amint az igen t. képviselő ur javasolja. Ami pedig az 50, 40, 30, 20%-os fokozatokat illeti, ennek az oka tulajdonképen ott keresendő, ezzel azt célozzuk, hogy az a hadnagy, főhadnagy, aki a lövészárokban a legelső vonalban volt, megkülönböztettessék attól a századostól, aki egy kicsit, száz vagy kétszáz méterrel hátrább volt. Elismerem azonban, hogy a százados olyan közel van az első vonalhoz, hogy ez a distinkció, amely a XII. és a IX. rangosztály között van, talán túlszigoru. Méltóztassék tehát talán ugy elfogadni a módositást, hogy az 50%-os felemelés ne csak a XII. — X. rangosztályokra vonatkozzék, hanem kiterjesztessék a XII—IX. rangosztályig, ellenben a YIII—

VI., valamint az Y. rangosztályra vonatkozó százalékok megtartassanak. Méltóztassék tehát a következő szövegezést tudomásul venni (olvassa) : »A hetedik sorban a »X.« törlendő, helyette írandó a »IX.«, ugy hogy a szöveg igy hangzik: a XII—

IX. rangosztályba tartozó havidíjasok hátramaradottainál 50%-ban.« A következő szavak: »a IX. rangosztályba tartozóknál 40°/o-ban« törlendők. A további szöveg,» a VIII—

VI. rangosztályba tartozóknál 30°/o-ban, az V. rangosztályba tartozóknál 25°/o-ban és a IV. vagy ennél magasabb rangosztályba tartozóknál 20%-ban kell megállapítani«, ez változatlanul megmarad. Kérem, méltóztassék a módositást ilyen értelemben elfogadni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! A 45. §-hoz kétrendbeli módosítás adatott be. Az egyik Szilágyi Lajos képviselő uré, a másik a minister uré. A kérdést akként fogom feltenni, hogy először felteszem a kérdést a 45. § változatlan elfogadására. Ha nem 'fogadtatik el változatlanul a 45. §, akkor felteszem a kérdést először a minister ur módosítására, amely legközelebb áll a 45. § eredeti szövegezéséhez. Ha ez elfogadtatik, elesik Szilágyi képviselő ur módosítása, ba pedig nem fogadtatik el, akkor felteszem a kérdést Szilágyi Lajos képviselő ur módosítására. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltóteléhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 45. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem, tehát a 45. § »em fogadtatott el változatlanul. Méltóztatik a 45. §-hóz azon módositást elfogadni, amelyet a minister ur terjesztett be, igen vagy nem? (Igen!) Igen, tehát a szakasz a minister ur módosításával fogadtatott el s igy Szilágyi Lajos képviselő ur módosítása elesik. Gerencsér képviselő ur a házszabályok 215, §-ára való hivatkozással szót kér. A szó megilleti. Gerencsér István : T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam felszólalásában hivatkozott tegnapi beszédemre, amely tulajdonképen az ő tegnapi fejtegetéseihez kapcsolódott. Eme hivatkozásában jelzi, bogy én az ő tegnapi felszólalását félreértettem. Anélkül, hogy vitatkozásba bocsátkoznék, az igazság megállapítása kötelez engem arra, hogy megállapítsam, hogy Szilágyi igen tisztelt képviselőtársam mit is mondott tegnap és az én tegnapi felszólalásom mire is vonatkozott tulajdonképen. A gyorsírói jegyzetekben a következő van (olvassa) : »Míg a polgári közszolgálati alkalmazott csupán tehetségét, tudását adja oda a köznek, addig a katona tehetségén, tudásán kívül legtöbb esetben egészségét, sőt háború esetén életét is kell hogy veszélyeztesse hazájáért.« Ez az egyik része. A másik része pedig ez (olvassa) : »Nem erről beszélek ón, hanem általában a katona özvegye és a polgári közszolgálati alkalmazott özvegye, a katona árvája és a polgári alkalmazott árvája közötti különbségről.« Tehát igenis, Szilágyi igen tisztelt képviselő ur különbséget tett e tekintetben a polgári alkalmazottak és a hivatásos katonai alkalmazottak között. Usetty Ferenc: Pedig nincs különbség! Szilágyi Lajos : A békeszolgálatban, az irodai szolgálatban ! Gerencsér István: Bocsánatot kérek, azt mondja a képviselő ur (olvassa) : »sőt háború esetén életét is kell, hogy veszélyeztesse«. Épen azért szólaltam fel, hogy az igen t. képviselő ur felszólalását ne ugy állítsák be, hogy ellenséges volna a polgári alkalmazottak érdekeivel. Nagyon jól tudom az ő parlamenti szerepléséből, hogy igazságosan és egyforma mértékkel mér minden tekintetben, de mégis kötelességem volt, hogy e tekintetben felszólaljak és megmondjam az igazságot. Elnök: Következik a 46. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 46—74. §-ohat, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 75. §-t). Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 75. §-a a földbirtokreformmal van kapcsolatban. Már a régi katonai ellátási törvényjavaslatban is .volt egy idevonatkozó szakasz, amelyben megszavaztuk azt, hogy a legénységi állományú egyének, ha földet vagy háztelket akarnak vásárolni, akkor erre a célra katonai ellátási illetményeiknek tizévi összegét előlegképen megkapják. A most itt tárgyalás alatt lévő javaslatban 48*