Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-219
288 A Nemzetgyűlés 219. ülése 192 B. Szterényi József: Es itt van a nők és gyermekek munkájának szabályozása. Nem sokkal fontosabb dolgok azok, mint kiragadni egy tárgykört : a szakszervezetek kérdését ? Oldjuk meg ezeket, t. Nemzetgyűlés, a szeretettől áthatottan, amellyel a munkásosztály iránt viseltetünk. (Ugy van! bal felöl.) Sokkal nagyobb munkát végeztünk politikai vonatkozásban is akkor, ha a munkásosztály meg fog győződni arról, hogy a Nemzetgyűlés, amelyből ő hiányzik, (Felkiáltások jobb felöl és a középen : Miért hiányzik !) áthatva a munkások iránti szeretettől, ezeket a kérdéseket megoldja. Barla-Szabó József: Rajta múlik, hogy hiányzik innen! (Zaj. Elnök csenget.) B. Szterényi József: Kérem, tisztelt képviselőtársaim, én nem szeretnék most politikai térre átkalandozni. Meskó Zoltán: Egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedő volt a választójog. Még általánosabb legyen ! B. Szterényi József : Én nem fogok amellett szavazni, hogy még általánosabb legyen, legyen nyugodt a t. képviselő ur, de azt a tényt elvitatni nem lehet, hogy a munkásság hiányzik ebből a Nemzetgyűlésből. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Nem áll, mi • is azért vagyunk itt!) Meskó Zoltán : A keresztényszocialisták itt vannak! (Frühwirth Mátyás közbeszól.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Frühwirth képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne szóljon közbe. (Zaj.) B. Szterényi József: Méltóztassanak megengedni egy kifejezésem korrigálását. (Halljuk! jobb felöl.) Ez az, hogy a munkásság tekintélyes részének képviselete hiányzik. (Zaj.) Fábián István: Hát kik küldtek be minket? (Zaj.) B. Szterényi József: Hogy kik küldték be a képviselő urat, nem tudom ; engem nem küldtek be a munkások, mert passzive viselkedtek a szavazásnál. Fábián István : Engem meg azok küldtek be 90 ü / 0-ban ! B. Szterényi József : Én nem firtatom most az okát, hogy miért voltak passzivitásban, én helytelenitettem akkor is, (Egy hang jobbfelöl: Bokányi nincs itt!) és helytelenitem most is a szociáldemokrata pártnak azt a magatartását, hogy az általános választások alkalmával passzivitásban volt. Azonban leszögezek egy tényt, azt, hogy a munkások a mai Nemzetgyűlésből hiányoznak. Frühwirth Mátyás : A Rendpárt is hiányzik ! B. Szterényi József: A Rendpártról talán méltóztatik tudni a t. képviselő ur, hogy az sokkal később alakult, mint a Nemzetgyűlés összeült. Frühwirth Mátyás: A nyakravaló más, a kutya ugyanaz! 1. évi július hó 2-án, szombaton. Meskó Zoltán : A szociáldemokraták is később alakultak; előbb kommunisták voltak. B. Szterényi József: Én igazán megható figyelemnek minősitem t. képviselőtársaim részéről, hogy velem szemben, aki talán többet szenvedtem a szociáldemokratapárttól és a szervezett munkásoktól, mint bárki e Nemzetgyűlésen, ... Meskó Zoltán: Elismerjük! B. Szterényi József : ... ugy méltóztatnak feltüntetni a dolgot, mint hogyha én a szociáldemokratapárt szónoka, védője, vagy képviselője gyanánt állanék itt. Meskó Zoltán: Dehogv! B. Szterényi József: Én egy tényt szegezek le és ebből a tényből vonom le azt a következtetést, hogy a Nemzetgyűlés a helyzet magaslatán akkor lesz ós a Nemzetgyűlés a munkásság széles rétegeit akkor fogja tudni meggyőzni a maga jóindulatáról, szeretetéről, igazságosságáról : ha ezeket a szociális alkotásokat létesíti és ezzel annak az igazságtalan izgatásnak anyagát küszöböli ki, (Általános, élénk helyeslés.) hogy a Nemzetgyűlés és a kormányzat a munkások jogos érdekeivel nem törődik. (Helyeslés.) Ilyen törvények egészen más helyzetet teremthetnek meg, mint kivételes törvények. Méltóztassanak visszaemlékezni Németország példájára, a hatalmas, nagy vaskancellár kivételes munkástörvényére. Mit eredményezett ez ? A német szociáldemokrácia megerősödését. A mai hatalmas német szociáldemokrácia eredete aBismarckféle kivételes törvény idejéből való. Es méltóztassanak megnézni az orosz példát. Az orosz szociáldemokrácia annak idején, kezdetben felekezeti alapon volt szervezve. Innen van a túlnyomó felekezeti karaktere az egész orosz munkásmozgalomnak, mert hiszen a múlt század első felétől kezdődőleg felekezeti alapon szervezkedett az elnyomás reakciójakópen. Az egész orosz szociáldemokrácia a cári uralom elnyomó hatalmának, elnyomásának a szüleménye. Minden ilyen elnyomás, minden ilyen akció reakciót szülvén, a kivételes orosz törvények a szociáli demokráciát növelték naggyá, i Ezt a jelenséget elvitatni, ^efölött észrevétlenül elsurranni nem lehet. En tudom, — és objektiv álláspontomban egy pillanatig sem fogom tagadni — bogy bizonyos jogos elkeseredés van a nemzetben azzal a jelenséggel szemben, hogy a munkásbiztositó pénztárak voltak melegágyai azoknak a törekvéseknek, amelyek végső eredményükben az októberi lázadásban jutottak kifejezésre. (Ugy van!) Utóbb a kommunista vezéreknek igen nagy része szintén a biztositó pénztárak tisztviselőiből került ki. Ez ismét egy tény, amelyet még vitatni sem lehet, mert igazság. De ha viszont kutatjuk ennek az igazságnak eredetét és visszavezetjük a maga okára, azt kell találnunk, — legalább én azt találom — hogy a munkásbiztositó pénztárak voltak azok a munkásszervezetek, amelyekben a
