Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-219

À Nemzetgyűlés 219. ütése 1921. munkások exponensei elhelyezkedést találtak. A koalició utáni kormányok ugyanis elmulasztották azon a nyomon tovább haladni, amelyet ebben a tekintetben mi követtünk, hogy t. i. a munkásbiztositó pénztárnak tisztviselője ne lehessen se munkaadó-, se munkásszervezetnek a tagja és ne vehessen részt semmi munkaadóvagy munkásszervezeti mozgalomban. E részben megegyezést létesítettem még államtitkár koromban a pénztárakkal és a szakszervezetekkel, ezt azonban felrúgták az utódok. (Felkiáltások : A munkapárt !) Ez volt az egyik ok. A másik a munkaadóknak az az indolenciája volt, hogy mig a munkásság a magáénak vallotta a pénztárt — jogosan, mert hiszen 50 %-ig ő tartotta fenn — addig a munkaadók a járulékokat fizették ugyan, de az igazgatásban való .részvétel tekintetében passzive viselkedtek. Önként érthető, hogy ilyen módon a túlsúly átbillent, dacára a paritásos autonómiának. így alakult ez a helyzet, amelyet mi találtunk. Nem a pénztár intézményében volt a hiba, hanem a végrehajtás rendjén követtek el hibákat. Barla-Szabó József: Felfogás dolga! B. Szterényi József: Én a magam felfogásomat adom elő. Hálás köszönettel veszem, ha majd a képviselő ur a saját felfogását előadja, és ha tanulhatok belőle, szivesen fogok tanulni. Barla-Szabó József: Nekem egészen más a felfogásom. B. Szterényi József: Itt jutok oda, hogy tegnap Tasnádi Kovács József t. képviselőtársam, szerintem, teljesen hibás megállapításba esett. A t. képviselő ur a szociális kérdésekkel foglalkozva, hibáztatta a társadalmat a múltból, hibáztatta a kormányokat a múltból, hogy nem állottak a munkásság élére és nem ragadták magukhoz a vezetést, mert más irányokba terelődött volna a munkáskérdés, ha a társadalom a maga kötelességét ebben a tekintetben teljesitette volna. A dolog ugy áll, hogy a mi szociáldemokrata irányzatú fejlődésünk csak egy tekintetben különbözik a nyugati fejlődéstől. Az itt is képtelenség lett volna, mint a külföldön, hogy oktrojált vezetők vegyék a munkásság irányítását a kezükbe. Hiszen a munkásság csak addig jelent erőt, amig saját vezetőivel rendelkezik, csak addig szervezett, amig önmaga épiti fel a maga szervezetét. Elképzelni is lehetetlen, hogy a munkásság magasabb társadalmi osztályok vezetését fogadta volna el. Hiszen akkor — amikép régebben a képviselőház egyik ellenzékére gúnyosan mondották — 0 Felsége engedelmes ellenzéke lett volna. A társadalmi evolúció ilyen mesterséges alakulatokat nem ismer. Miben különbözik hát a mi munkásmozgalmunk a nyugati államok munkásmozgalmától ? Abban, hogy amott az intellektuális osztályok képviselői is nagy számban tagjai voltak évtizedek óta a szociáldemokráciának. Hiszen látjuk, hogy ott NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. évi július hó 2-án, szombaton. 289 az államférfiak nagy része, pl. a francia köztársaság elnöke is, az angol ministerelnÖk is a szociáldemokráciából került ki. (Mozgás.) Barla-Szabó József : Nálunk is Kunfi ! (Zaj.) B. Szterényi József: Nálunk ellenben a munkásság túlnyomólag önmaga körében maradt és a szociáldemokrácia nem alakult ki a különböző társadalmi foglalkozások politikai alakulatává, hanem szigorúan véve egyesegyedül munkáspárt maradt, eltekintve attól a néhány ügyvédtől, néhány orvostól, aki azután odaállott a munkásság közé, de soha tulajdonképen olyan vezető nem volt, akit a munkásság ugy követett volna, mint a saját táborából, a saját foglalkozásából kiemelkedett munkásvezért. T. Nemzetgyűlés ! Ne akarjunk vegyes házasságot a proletár és a polgári társadalom közt teremtem. (Ugy van!) Ez az olaj és a viz, amely a természet törvényei szerint sohasem egyesül egymással. (Ugy van!) A polgári társadalom megmarad a maga polgári elvei, irányzata és alapja mellett, a munkástársadalom is a magáé mellett. Ezt a két elvet meggyőződésem szerint vegyes rendszerré összeegyeztetni nem lehet. A legnagyobb hibát ott követjük el a polgári társadalommal szemben, ha erre a térre akarunk átlépni. A harc elvi alapon áll. Elvi alapon áll ősidők óta. Folytatódni fog, amig egyáltalában lesz gazdasági élet, mert ez a harc kiegyenlitethetlen. Végső céljában a szociáldemokrácia a polgári társadalom ellen küzd és a polgári társadalom helyébe a proletár társadalmat kivánja állítani, mi pedig végső célban a polgári társadalom megerősítése, az államnak a polgári társadalom alapján való felépítése mellett állunk és kell, hogy álljunk. Csakhogy az elvi harcnak nem szabad elfajulnia és abban a nagy gazdasági harcban, amely folyt a múltban, amely folyni fog a jövőben, az államhatalomnak a maga pártatlanságával kell állnia a jogok egyenlősége alapján, (Helyeslés.) jobbra is, balra is óvni attól, hogy terrorisztikus irányzatba ne fejlődhessék a jog az egyik oldalon, falhoz szorítva avval a terrorisztikus akcióval a másik oldalon. Ha az államhatalom a maga feladatát pártatlansággal teljesiti ebben az irányban, megtett mindent, ami kötelessége, ami lehető, ami minimumra redukálja azt a súrlódási felületet, amely a tőke és munka között természetszerűleg fennáll. T. Nemzetgyűlés! Ez a probléma nem magyar probléma. Ez a világ problémája, amelyet megoldani nem tudott senki, nem fog tudni senki, meggyőződésem szerint mindaddig, amig az érdekek harca egymással küzdeni fog. Minimumra redukálni azonban csak a szeretettel lehet. Minimumra redukálni avval, hogy a polgári társadalom, a tőke, a munkaadó társadalom egyrészt megértést tanusit munkásainak erkölcsi és anyagi érdekei iránt és az államhatalom teljesiti azt a kötelességét, amellyel a védelemre utalt társadalmi osztályok tekínteté37