Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

2?2 A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi juhus íió 1-én, pénteken. fel s amelyek a munkásságnak legvitálisabb érde­kei, már az elsőfokon is, az elsőfolyamodásu bíró­ságoknál egységes gyakorlat fejlődhessék ki. Ugyancsak hosszas megvitatás tárgyát ké­pezte az együttes bizottságoknál az is, hogy vájjon nem volna-e helyesebb a második fokú bíróságot, az úgynevezett munkásbiztositási felsőbíróságot a rendes bíróságoknak hatáskörébe utalni és talán az ez ügyben való bíráskodást a királyi Ítélőtáb­lákra vagy a kir. Curiára ráruházni. Azonban épen azok a célok, amelyeket a törvényjavaslat elérni szándékozik, a gyorsaság és szakképzett­ség, tették szükségessé azt, hogy a munkásbizto­sitási kérdésekben másodfokulag a rendes bíró­ság hatáskörével biró és a rendes bíróság minden attribútumával felruházott bíróság ugyan, de külön ügybiróság foglalkozzék. Az ügyeknek gyor­sasága ugyanis szükségessé tette, hogy egy külön bíróság állíttassák fel, amely kizárólag ezekkel az ügyekkel foglalkozik és amelynek birái ennek kö­vetkeztében megfelelő szakképzettségre is tehes­senek szert. De szükségessé tette ezt a törvény­javaslatnak azon intézkedése is, amely a felső­bíróságoknál ülnökök és szakértők alkalmazását teszi kötelezővé, amely intézkedésnek a rendes bíróságoknál, a királyi Ítélőtábláknál vagy a kir. Curiánál való alkalmazása mindenesetre igen nagy nehézségekbe ütközött volna. Ettől eltekintve is, a királyi Ítélőtáblák és a királyi Curia annyira túl van halmozva ezidoszerint a rendes bíróságok hatáskörébe utalt ügyekkel, hogy ezeknek a min­denesetre igen nagy számú ügyelőnek eldöntésé­vel a királyi Ítélőtáblákat és a királyi Curiát meg­terhelni nem lehetett, anélkül, hogy ez a jogkereső közönségnek hátrányára ne ütött volna ki. Az együttes bizottság az eredeti törvényja­vaslaton többrendbeli módosításnak felvételét tar­totta szükségesnek. Elsősorban szövegtechnikai okokból szükségét látta annak, hogy a szakaszok számozása megváltoztattassék. A törvényjavaslat ugyanis négy címre oszlik : bírósági szervezet, hatáskör^ eljárás és vegyes rendelkezések. A régi törvényjavaslatoknak paragrafusok szerinti be­osztása ennek a négy cím szerinti beosztásnak nem felelt meg, miért is az együttes bizottság szükségét látta annak, hogy az egyes paragrafusokát meg­felelő módon számozva, a tartalmának megfelelő cím alá sorozza be. Ennek következtében az ere­deti törvényjavaslat és az együttes bizottság által elfogadásra ajánlott uj törvényjavaslat között különbség van az egyes szakaszoknak számozása tekintetében. Szükségét látta az együttes bizottság az 1. §. módosítását. Az együttes bizottságnak ez a mó­dosítása igen lényeges. A munkaügyi és népjóléti minister ur régi javaslatának első szakasza ugyanis a munkásbiztositási bíróság elsőfolyamodásu bíró­ságai gyanánt a királyi törvényszékeket állapí­totta meg. Az együttes bizottság ezzel szemben azt az álláspontot foglalta el, hogy sokkal helye­sebb a jogkereső közönség szempontjából, ha az elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt nem a királyi törvényszékek, hanem a munkásbiztositási pénz­tárak székhelye szerint illetékes királyi járásbíró­ságok állapittatnak meg. Szükségessé tette eme módosítást ama körülmény, hogy az egyes mun­kásbiztositási pénztárak székhelyétől a törvény­szék nagyon sok esetben távol fekszik, ami a jog­kereső közönségre nézve, eltekintve az idővesz­teségtől, igen nagy költségeket is hárított volna, tehát szociális szempontok tették szükségessé, hogy elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt a járás­bíróságokat állapítsuk meg, amelyek ezidoszerint minden egyes munkásbiztositási pénztár szék­helyén találhatók. Felmerült az a kérdés, vájjon ez a körülmény nem lesz-e hátrányára az Ítéleteknek, nem szál­lít] a-e majd le az Ítélkezés nívóját ? Tekintettel azonban arra, hogy ezekben az ügyekben az első­folyamodásu bíróságok gyanánt eljáró törvény­székeknél is egyesbirák Ítélkeztek volna ugyanúgy, mint a járásbíróságoknál, ez a kétség feltétlenül eliminálódik, mert nivó-különbség a törvény­székek, mint egyesbiróságok és a járásbíróságok között nincs. De szükségessé tette az első parag­rafusnak ilyen módosítását az a körülmény is, hogy az eredeti törvényjavaslat 1. §-ának utolsó bekezdése megadta a módot a minister urnák arra, hogy az elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt a megállapított királyi törvényszékek mellett egyes járásbíróságokat is felruházhasson ezzel a joggal, ami azzal a következménnyel járt volna, hogy elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt egyes helye­ken királyi törvényszékek, másutt királyi járás­bíróságok jártak volna el, ami szerény véleményem szerint ugyancsak növelte volna a jogbizonyta­lanságot. Lényeges módosítást eszközölt az együttes bizottság a törvényjavaslat 8. §-án, amely az ülnökök alkalmazási kötelezettségéről rendelke­zik. Itt tudniillik az együttes bizottság szükségét látta annak, hogy az ülnökségből kizáró okokat törvénybe iktassa, aminek következményeként egy uj paragrafusnak a megszövegezését tartotta szükségesnek, f amely a régi 8. § után 9. §-ként iktattatott a törvényjavaslatba. B. Szterényi József: Ez a régi törvényben is benne volt ! Rubinek István : Igen, ez a régi törvényben is benne volt és épen ennek következtében és evvel indokolva látta szükségét az együttes bizottság ezt a paragrafust ebbe a javaslatba is, amelyből hiányzott, beiktatni. (Helyeslés.) A többi paragrafuson és a címen az együttes bizottság csak lényegtelen módosítások keresztül­vitelét látta szükségesnek, amelyekkel e helyütt foglalkozni nem óhajtok. Csak arra óhajtom még a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni, hogy a tör­vényjavaslatba két sajtóhiba került bele, amelyek kijavítását talán minden indítvány nélkül ezúttal kérem. Az egyik sajtóhiba a törvényjavaslat 3. §-ába csúszott be, amelyben elsősorban hivatko­zás történik a törvény 17. §-ára. Itt azonban »17. §.« helyett »16. §.<< került a nyomtatott sző-

Next

/
Thumbnails
Contents