Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

2?2 A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi juhus íió 1-én, pénteken. fel s amelyek a munkásságnak legvitálisabb érdekei, már az elsőfokon is, az elsőfolyamodásu bíróságoknál egységes gyakorlat fejlődhessék ki. Ugyancsak hosszas megvitatás tárgyát képezte az együttes bizottságoknál az is, hogy vájjon nem volna-e helyesebb a második fokú bíróságot, az úgynevezett munkásbiztositási felsőbíróságot a rendes bíróságoknak hatáskörébe utalni és talán az ez ügyben való bíráskodást a királyi Ítélőtáblákra vagy a kir. Curiára ráruházni. Azonban épen azok a célok, amelyeket a törvényjavaslat elérni szándékozik, a gyorsaság és szakképzettség, tették szükségessé azt, hogy a munkásbiztositási kérdésekben másodfokulag a rendes bíróság hatáskörével biró és a rendes bíróság minden attribútumával felruházott bíróság ugyan, de külön ügybiróság foglalkozzék. Az ügyeknek gyorsasága ugyanis szükségessé tette, hogy egy külön bíróság állíttassák fel, amely kizárólag ezekkel az ügyekkel foglalkozik és amelynek birái ennek következtében megfelelő szakképzettségre is tehessenek szert. De szükségessé tette ezt a törvényjavaslatnak azon intézkedése is, amely a felsőbíróságoknál ülnökök és szakértők alkalmazását teszi kötelezővé, amely intézkedésnek a rendes bíróságoknál, a királyi Ítélőtábláknál vagy a kir. Curiánál való alkalmazása mindenesetre igen nagy nehézségekbe ütközött volna. Ettől eltekintve is, a királyi Ítélőtáblák és a királyi Curia annyira túl van halmozva ezidoszerint a rendes bíróságok hatáskörébe utalt ügyekkel, hogy ezeknek a mindenesetre igen nagy számú ügyelőnek eldöntésével a királyi Ítélőtáblákat és a királyi Curiát megterhelni nem lehetett, anélkül, hogy ez a jogkereső közönségnek hátrányára ne ütött volna ki. Az együttes bizottság az eredeti törvényjavaslaton többrendbeli módosításnak felvételét tartotta szükségesnek. Elsősorban szövegtechnikai okokból szükségét látta annak, hogy a szakaszok számozása megváltoztattassék. A törvényjavaslat ugyanis négy címre oszlik : bírósági szervezet, hatáskör^ eljárás és vegyes rendelkezések. A régi törvényjavaslatoknak paragrafusok szerinti beosztása ennek a négy cím szerinti beosztásnak nem felelt meg, miért is az együttes bizottság szükségét látta annak, hogy az egyes paragrafusokát megfelelő módon számozva, a tartalmának megfelelő cím alá sorozza be. Ennek következtében az eredeti törvényjavaslat és az együttes bizottság által elfogadásra ajánlott uj törvényjavaslat között különbség van az egyes szakaszoknak számozása tekintetében. Szükségét látta az együttes bizottság az 1. §. módosítását. Az együttes bizottságnak ez a módosítása igen lényeges. A munkaügyi és népjóléti minister ur régi javaslatának első szakasza ugyanis a munkásbiztositási bíróság elsőfolyamodásu bíróságai gyanánt a királyi törvényszékeket állapította meg. Az együttes bizottság ezzel szemben azt az álláspontot foglalta el, hogy sokkal helyesebb a jogkereső közönség szempontjából, ha az elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt nem a királyi törvényszékek, hanem a munkásbiztositási pénztárak székhelye szerint illetékes királyi járásbíróságok állapittatnak meg. Szükségessé tette eme módosítást ama körülmény, hogy az egyes munkásbiztositási pénztárak székhelyétől a törvényszék nagyon sok esetben távol fekszik, ami a jogkereső közönségre nézve, eltekintve az időveszteségtől, igen nagy költségeket is hárított volna, tehát szociális szempontok tették szükségessé, hogy elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt a járásbíróságokat állapítsuk meg, amelyek ezidoszerint minden egyes munkásbiztositási pénztár székhelyén találhatók. Felmerült az a kérdés, vájjon ez a körülmény nem lesz-e hátrányára az Ítéleteknek, nem szállít] a-e majd le az Ítélkezés nívóját ? Tekintettel azonban arra, hogy ezekben az ügyekben az elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt eljáró törvényszékeknél is egyesbirák Ítélkeztek volna ugyanúgy, mint a járásbíróságoknál, ez a kétség feltétlenül eliminálódik, mert nivó-különbség a törvényszékek, mint egyesbiróságok és a járásbíróságok között nincs. De szükségessé tette az első paragrafusnak ilyen módosítását az a körülmény is, hogy az eredeti törvényjavaslat 1. §-ának utolsó bekezdése megadta a módot a minister urnák arra, hogy az elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt a megállapított királyi törvényszékek mellett egyes járásbíróságokat is felruházhasson ezzel a joggal, ami azzal a következménnyel járt volna, hogy elsőfolyamodásu bíróságok gyanánt egyes helyeken királyi törvényszékek, másutt királyi járásbíróságok jártak volna el, ami szerény véleményem szerint ugyancsak növelte volna a jogbizonytalanságot. Lényeges módosítást eszközölt az együttes bizottság a törvényjavaslat 8. §-án, amely az ülnökök alkalmazási kötelezettségéről rendelkezik. Itt tudniillik az együttes bizottság szükségét látta annak, hogy az ülnökségből kizáró okokat törvénybe iktassa, aminek következményeként egy uj paragrafusnak a megszövegezését tartotta szükségesnek, f

amely a régi 8. § után 9. §-ként iktattatott a törvényjavaslatba. B. Szterényi József: Ez a régi törvényben is benne volt ! Rubinek István : Igen, ez a régi törvényben is benne volt és épen ennek következtében és evvel indokolva látta szükségét az együttes bizottság ezt a paragrafust ebbe a javaslatba is, amelyből hiányzott, beiktatni. (Helyeslés.) A többi paragrafuson és a címen az együttes bizottság csak lényegtelen módosítások keresztülvitelét látta szükségesnek, amelyekkel e helyütt foglalkozni nem óhajtok. Csak arra óhajtom még a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni, hogy a törvényjavaslatba két sajtóhiba került bele, amelyek kijavítását talán minden indítvány nélkül ezúttal kérem. Az egyik sajtóhiba a törvényjavaslat 3. §-ába csúszott be, amelyben elsősorban hivatkozás történik a törvény 17. §-ára. Itt azonban »17. §.« helyett »16. §.<< került a nyomtatott sző-