Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-218
A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi július hó 1-én, pénteken. 273 végbe. Tisztelettel kérem, hogy ezt a 16-os számot 17-esre méltóztassék kijavítani. B. Szterényi József : Csak a részletes vitánál lebet. Rubinek István előadó : Tekintettel arra, hogy csak sajtóhibáról van szó, nem tartom szükségesnek külön inditvány beadását. A másik sajtóhiba a 16. §-ba csúszott be, amely a munkásbiztositási kihágások hovatartozandóságáról intézkedik, ahol a »munkás« szó kimaradt. En tehát amennyiben szüksége merül fel, a részletes vitánál inditvány alakjában is fel fogom hozni, hogy a »biztosítási« szó helyett »munkásbiztositási« szó tétessék. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ezen az együttes bizottság által eszközölt módosítással elfogadni méltóztassanak. (Élénk helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A tavasszal Rassay Károly t. képviselőtársam meginterpellált engem aziránt, hogy mikor terjesztem elő az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Éljenzés. Halljuk ! Halljuk !) Akkor én azt válaszoltam a t. képviselő urnák — és ő válaszomat tudomásul vette — hogy május közepén, legkésőbben május végén. Igaz, sajnálatomra ezt az igéretemet nem tarthattam meg, rajtam kivül eső okoknál fogva és ezért kérem is az igen t. Nemzetgyűlés elnézését, hogy ennek a kötelezettségemnek csak a mai napon tudok eleget tenni. (Élénk helyeslés.) Usetty Ferenc : A fő az, hogy megvan ! (Helyeslés.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ennek a törvényjavaslatnak kinyomását és szétosztását elrendelni, és a törvényjavaslatot az osztályok mellőzésével a közgazdasági és közoktatásügyi bizottságokhoz utasítani tárgyalás és jelentéstétel •végett. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és közoktatásügyi bizottsághoz utasittatik. Ki következik szólásra ? Gerencsér István jegyző : Szabó József (budapesti !) Szabó József (budapesti) : T. Nemzetgyűlés ! Nem a szokásos udvariasság, de a benső meggyőződés késztet engem arra, hogy a minister urat és az előadd urat szivem mélyéből üdvözöljem és annak adjak kifejezést, hogy a munkások iránt érzett szociális gondolkozásuk jele az, hogy ezt a javaslatot a Ház elé terjesztik. Ez egy lépés előre a szociális biztositásnál uralkodó állapotok törvényes rendezése felé. Két esztendeje, hogy az akkori kormány felfüggesztette a munkásbiztositó autonómiáját, az elNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920-1921. -w XI. KÖTET. bocsátott kommunista tisztviselőket keresztény nemzeti alapon álló tisztviselőkkel cserélve fel. Azóta ezek a tisztviselők a legnagyobb bizonytalanságban vannak, és nem tudják mi lesz az ő helyzetük a jövőre ; nem tudják mi történik velük, a politikai hullámok sodra hova fogja őket vetni. Én tehát a magam részéről nagyon Örülök, hogy végre megtörténik az első lépés, hogy végre ezen a téren is rendet fogunk teremteni. Nagy hátrányára van az eddigi állapot magának az intézménynek, az ügynek, a szociális biztositásnak, de még hátrányosabb volt a helyzet a felmerült vitás kérdések elintézésénél. Amikor a diktatúra bukása után minden más hivatalt visszaállítottak, nem állították vissza a magyar királyi állami munkaügyi hivatal hatáskörét. így azóta a munkásbiztosit ás fellebbviteli bíráskodása szünetelt. Ennek következtében sokan a biztosítottak közül két esztendeje nem tudják elintézni a segélyzési, kártalanítási ügyeiket. Ezen a szegény néposztályt mélyen süjtó állapoton lesz hivatva segíteni ez a törvényjavaslat. Két év alatt sok szó esett a munkásbiztositásról, de a törvényes rendelkezés késett. Evvel a javaslattal az első lépés megtörtént, és én meg vagyok győződve, hogy a népjóléti minister ur az első lépés után meg fogja tenni a következő lépéseket is, és mihelyt alkalom és mód lesz rá, hogy az egész törvényjavaslatot a Ház elé hozza, ezt meg is teszi. Ugy vagyok értesítve, hogy a törvényjavaslat előkészítése folyamatban van ; a minister ur és a szakközegek az érdekeltek bevonásával folytatják a tanácskozásokat. Én felhasználom az alkalmat és ezen a helyen a minister urnák ezért hálás köszönetet mondok és remélem, hogy ezen szokását megtartja, mert óriási fontossággal bír, hogy a kiadott törvények és rendeletek előzetesen az érdekelt felekkel megbeszéltessenek. Ha ez megtörténik, nagyon sokszor elejét vehetjük az utólagos felzúdulásnak és elégedetlenségnek a polgárság részéről. (Helyeslés halfeíől.) Ugyanezen alkalommal szeretném, ha egy másik kérdésre irányithatnám a kormány figyelmét. A munkások közt u. i. nagy nyugtalanság van azért, mert készül egy törvény, amely nagyon érdekli őket, a szakszervezeti törvény, amelyről a munkásság azonban csak az újságokból nyert értesülést. Sejtelmük sincs, hogy milyen lesz az, mert azt teljes homály fedi. Én tehát nagyon kérem a minister urat és az illetékes minister urakat, hogyha erről komolyan szó lesz, méltóztassanak ez irányban az érdekeltek véleményét is kikérni és csakis velük egyetemben hozni az ilyen törvényjavaslatokat a Ház elé. Rátérve már most szorosan magára a törvényjavaslatra, két szempontból is szükségesnek tartom, hogy azt bírálat alá vegyem. Az egyik a jogi szempont, a másik a szociális szem*35
