Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-217
A Nemzetgyűlés 217. ülése 1921. évi június hó 30-án, csütörtökön. 243 szórta ki és elhanyagolta a nagy magyar alföldet, a dunántúli nagy magyar tömegeket, azoknak iskolát nem adott, ott a községeknek, felekezeteknek segítésére nem sietett. Egy másik adat, t. Nemzetgyűlés : az 1868: XXXVIII. te. elrendelte, -— tehát már félszázadnál régebben elrendelte — hogy minden iskolának 6 évfolyamúnak kell lennie. És az eredmény az, hogy ma, 50 év leforgása után iskoláinknak csupán 73*26°/o-a 6 évfolyamú, mig a többinél még a hat évfolyam sincs beállitva. Alapvető törvényünk kötelezővé tette a hatesztendei iskolalátogatást, de iskoláink 27°/o-ában nem volt olyan, ahol a hat évfolyamot fel is álllitották. Egy további adat: az 1868: XXXVIII. te. 29. §-a azt mondja, hogy a falusi iskolák lehetőleg olyanok legyenek, hogy a leányok és a fiuk elkülönzötten taníttassanak. Ez tehát már akkor involválta a két tantermet és a két tanítót. Már Eötvös idejében kötelezővé tették, hogy ezt lehetőleg megcsinálják, és még manapság is ugy állunk, hogy az ország összes iskolái közül 76'43°/o egytanitós, osztatlan iskola. Hogy ezek a statisztikai adatok, amelyek a magyar népoktatásügyre vonatkoznak, világosabban szóljanak hozzánk, párhuzamba állítom azokat az egyik szomszédos kulturországnak, illetve az egyetlen szomszédos kulturország iskolaügyi statisztikájának adataival, értem a volt osztrák császárságot. Az osztrák császárságban 1911-ben 4,885.000 iskolaköteles gyermek volt. Ezek közül nem volt beiskolázva 226.000, vagyis az iskolaköteles gyermekeknek 4'6%-a. Ez a 4*6% felbontva nagyon érdekes tanulságot szolgáltat. T. i. a 226.000 be nem iskolázott iskolaköteles gyermekből Graliciára és Istriára esett 207.000, az úgynevezett alpesi, szudéti tartományra pedig, ahol német-, cseh- és morvanyelvüek laknak, a be nem iskolázottak száma az 1%-ot sem érte el, pedig ezek hegyi községek, alpesi területek, ahol óriási távolságra kell menniök a tanulóknak az iskolába. Még csak annyit, hogy az osztrák császárságban 1911-ben volt 19727 iskola s ugyanekkor ezekben az iskolákban összesen 74.038 tanitó tanitott, tehát ezek az iskolák legnagyobb részt többtanitós iskolák voltak még a legkisebb községben is és az arányszám az iskolák és a tanitók száma között 3'5%. Csak közbevetőleg említem meg, hogy pl. Franciaországban a francia alapvető iskolatörvény nem tür osztatlan iskolát. A legkisebb faluban is legalább kéttanitós és kéttantermes iskolának kell lennie, melyek közül az egyikben a leányokat, a másikban a fiukat tanítják. Ezzel szemben vizsgáljuk azokat az adatokat, amelyek a magyar népiskolákra vonatkoznak. A magyar iskolaköteles gyermekekből — méltóztassanak jól figyelni ezekre az adatokra — be nem iskolázott volt a magyar fajtánál 14%, a tót fajtánál 1277% és a német fajtánál 9-15%. Orbók Attila : így növesztették meg a nemzetiségeket ! Gerencsér István : Ezt a sorrendet azért hozom fel, hogy rámutassak arra, hogy az államfentartó fajtát, a magyar fajtát, amely tulajdonképen az állam terheiből is a legnagyobb részt hordozta, elhanyagolták. Ahol a színtiszta magyarság lakott, ahol nagy uradalmak, ahol nagyterületű községek vannak tanyarendszerrel oda, az Alföldön, állami iskola egyáltalában nem jutott. így következett be az, hogy a magyar faj a beiskolázás kötelezettségének sorrendjében a harmadik helyre szorult s megelőzte őt a német és tót nyelvű lakosság. Drächsler János: Pártpolitikai érdek volt! Gerencsér István : 1913-ban iskoláink száma 16.861 volt. Ebben a 16.861 iskolában összesen 34.574 tanitó tanitott, az arányszám tehát kettő. Ha most leszámítjuk azt, hogy a nagy városok és általában városaink tanítósága milyen nagy számot képvisel, akkor világossá válik előttünk az, hogy az a kettős arányszám lemegy egyre, vagyis hogy a legtöbb magyar községben csakis egytanitós iskoláról beszélhetünk. T. Nemzetgyűlés! Nein hagyhatom megemlítés nélkül Budapest viszonyait az iskolakötelezettség tekintetében. Azt lehetne hinni, hogy Budapest, az ország fővárosa, ahol a felügyelő szervek a legközelebb vannak és minden tekintetben ellenőrzik az iskolák és iskolai hatóságok működését, az első helyen áll, hogy Budapest e tekintetben példát nyújt. Azért is lehet erre következtetni, mert hiszen itt fényes iskolákat találunk, különösen pedig középiskolákat vagy kereskedelmi szakiskolákat, gyönyörű épületekkel, fényes berendezésekkel. Egyik-másik elemi iskola is olyan, hogy idegen földről jönnek pedagógusok, hogy megcsodálják, hogy a berendezésén tanuljanak. 8 az állapot az, hogy 50.000 be nem iskolázott iskolaköteles gyermek van Budapesten. Usetty Ferenc: Szégyen! Gerencsér István: Ezek az iskolakerülők. Es a fővárosnak nincs ereje ahhoz, hogy ezeket beiskoláztassa ; de talán úgyis mondhatjuk, hogy nem is akarja; ezt kell gondolnunk, mivel elegendő tanterme és iskolája sem volna, ha ezek az iskolakötelesek mind jelentkeznének és tanulni akarnának. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az iskolakötelezettség a mindennapi elemi népiskolán kivül kiterjedjen még az ismétlőiskolákra is ; intézkedik ugy, hogy ez az iskolakötelezettség három évig tart. Ha már a javaslat intézkedik erről, akkor ez figyelmeztet bennünket arra, hogy gondoskodni kell az ismétlőiskolák kiépítéséről, megszervezéséről, még pedig ugy, hogy ezek az ismétlőiskolák ne csüngjenek mint teher a mostani népiskolákon és tanítókon, 31*
