Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

170 A Nemzetgyűlés 215. ülése 19k iskolai esztendőnek és ennek a törvényjavaslat­nak törvényerőre emelkedésével már a következő iskolai esztendőben be kell ezt vinnünk az életbe. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozatképen kimondom. A javaslat tehát ki fog nyomatni, szét fog osz­tatni és napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Temesváry Imre képviselő ur a mun­kásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság elő­adója kivan jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentését a munkás­ügyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyá­gyában benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy e jelentést kinyomatni, szétosztatni és az ügy sür­gősségére való tekintettel a törvényjavaslat tár­gyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök : Méltóztatnak a sürgősséghez hozzá­járulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozat­képen mondom ki. A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Temes­váry Imre és Tomori Jenő képviselő uraknak sürgős interpellációra adtam engedélyt. Javas­lom, hogy az interpellációkra a mai napirend kimerítése után, azonban legkésőbb félkettőkor térjünk át. Tomori Jenő : Tisztelettel kérem, méltóztassék az interpellációkra korábban mint félkettőkor áttérni; talán egy órakor. Elnök : Tehát egy órakor. De korábban is, amennyiben a napirendet kimerítettük, a napi­rend letárgyalása után azonnal. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a napirend szerint a büntető­törvényekben és egyes más törvényekben meg­állapított értékhatároknak, valamint a pénz­büntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Ki­van valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, el­fogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ilyen értelembtn mondom ki a határoza­tot. A javaslat kihirdetés céljából elő fog ter­jesztetni. Következik a napirend harmadik pontja, a büntetőigazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Héjj Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A bün­tetőigazságszolgáltatás mai állapotában és a . évi jnnins hó 24-én, péntehen. mai eljárási szabályok mellett képtelen a fel­halmozódott bűnügyeket kellő módon és meg­felelő gyorsasággal elintézni ugy, hogy a bűn­cselekményeket megfelelő időben a megtorlás is kövesse. Hogy a bűncselekmények és a büntető­ügyek így felmozódtak a bíróságok előtt és ilyen rettentő módon nehezednek rá a büntetőigazság­szolgáltatás szerveire, annak első és közvetlen oka maga a proletárdiktatúra. A proletárdiktatúra alatt közel négy hónapig szünetelt az igazság­szolgáltatás menete. Ezzel kapcsolatban sok oly bűncselekmény merült fel, ami megtorlatlanul maradt. Azon­kívül a rendszerint előforduló, közönséges bűn­cselekmények is megtorlatlanul maradtak. De egyébként is az októberi forradalom után is már nagyon nehézkesen mozgott előre az igazság­szolgáltatás ; sok tekintetben akadályozva volt, ugy hogy abból az időből is rengeteg bűnügy maradt vissza. Amellett a bűnöző hajlam a háború és a forradalmak következtében igen nagy mértékben fejlődött ki. Mindez nagyon megszaporította a bíróságok dolgát. A bíróságok a kommunizmus után azzal voltak elfoglalva, hogy magával a kommunizmussal összefüggő bűncselekményeket bírálják el, ezért a többi bűncselekmény elintézetlen maradt. Legyen szabad itt még rámutatnom arra is, hogy emiatt a börtönök és letartóztatási inté­zetek túlságosan zsúfoltak most. Vannak olyan letartóztatottak, akik már másfél esztendeje ülnek ott és előrelátható büntetésük olyan cse­kély, hogy azt már sokszorosan leülték. Rupert Rezső: Haza kellett volna őket bocsátani ! Héjj Imre előadó: A mostani büntetőper­rendtartás erre nem nyújt módot. (FélJciáltásoh a daloldalon : Dehogy nem f ) Keresni kellett tehát olyan módozatokat, amelyek mellett elérhetjük, hogy mentesítsük a bíróságot, mert különben a bírósági szervezet összeroppan az összetorlódott ügyek súlya alatt. Az államkincstárnak óriási költségébe is kerül a bűnügyeknek ez a kése­delmes elintézése. Keresnünk kellett olyan mó­dozatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a bíró­sági szerveken könnyitsünk. Itt elsősorban az eljárási szabályok jöhettek tekintetbe. Figyelembe kellett venni, hogy túlnyomórészt oly bűncselek­mények maradtak elintézetlenül, amelyek tulaj­donképen csekélyebb jelentőségűek. Legalább eze­ket kellene eliminálnunk a restanciák köréből. A jogász világnak úgyis régi óhaja, hogy az egyesbiróság intézménye hozassék be a törvény­szék hatáskörébe tartozó csekélyebb jelentőségű ügyekben. Ez olyan ujitás, amely gyakorlati célt szolgál, de, egyben bizonyos fokig _ kisérletszámba is megy. Ep igy kísérletet jelent az ügyészség részvétele a nyomozásban, hogy t. i. az ügyész­ség maga vezetheti a nyomozást. Mindezek a módosítások azt a nagy célt kívánják szolgálni, hogy egyrészt az államkincs­tár terhein könnyitsünk, másrészt a birói szer-

Next

/
Thumbnails
Contents