Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

170 A Nemzetgyűlés 215. ülése 19k iskolai esztendőnek és ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedésével már a következő iskolai esztendőben be kell ezt vinnünk az életbe. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozatképen kimondom. A javaslat tehát ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Temesváry Imre képviselő ur a munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentését a munkásügyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyágyában benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy e jelentést kinyomatni, szétosztatni és az ügy sürgősségére való tekintettel a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök : Méltóztatnak a sürgősséghez hozzájárulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozatképen mondom ki. A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Temesváry Imre és Tomori Jenő képviselő uraknak sürgős interpellációra adtam engedélyt. Javaslom, hogy az interpellációkra a mai napirend kimerítése után, azonban legkésőbb félkettőkor térjünk át. Tomori Jenő : Tisztelettel kérem, méltóztassék az interpellációkra korábban mint félkettőkor áttérni; talán egy órakor. Elnök : Tehát egy órakor. De korábban is, amennyiben a napirendet kimerítettük, a napirend letárgyalása után azonnal. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Igen. Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a napirend szerint a büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Kivan valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ilyen értelembtn mondom ki a határozatot. A javaslat kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Következik a napirend harmadik pontja, a büntetőigazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Héjj Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A büntetőigazságszolgáltatás mai állapotában és a . évi jnnins hó 24-én, péntehen. mai eljárási szabályok mellett képtelen a felhalmozódott bűnügyeket kellő módon és megfelelő gyorsasággal elintézni ugy, hogy a bűncselekményeket megfelelő időben a megtorlás is kövesse. Hogy a bűncselekmények és a büntetőügyek így felmozódtak a bíróságok előtt és ilyen rettentő módon nehezednek rá a büntetőigazságszolgáltatás szerveire, annak első és közvetlen oka maga a proletárdiktatúra. A proletárdiktatúra alatt közel négy hónapig szünetelt az igazságszolgáltatás menete. Ezzel kapcsolatban sok oly bűncselekmény merült fel, ami megtorlatlanul maradt. Azonkívül a rendszerint előforduló, közönséges bűncselekmények is megtorlatlanul maradtak. De egyébként is az októberi forradalom után is már nagyon nehézkesen mozgott előre az igazságszolgáltatás ; sok tekintetben akadályozva volt, ugy hogy abból az időből is rengeteg bűnügy maradt vissza. Amellett a bűnöző hajlam a háború és a forradalmak következtében igen nagy mértékben fejlődött ki. Mindez nagyon megszaporította a bíróságok dolgát. A bíróságok a kommunizmus után azzal voltak elfoglalva, hogy magával a kommunizmussal összefüggő bűncselekményeket bírálják el, ezért a többi bűncselekmény elintézetlen maradt. Legyen szabad itt még rámutatnom arra is, hogy emiatt a börtönök és letartóztatási intézetek túlságosan zsúfoltak most. Vannak olyan letartóztatottak, akik már másfél esztendeje ülnek ott és előrelátható büntetésük olyan csekély, hogy azt már sokszorosan leülték. Rupert Rezső: Haza kellett volna őket bocsátani ! Héjj Imre előadó: A mostani büntetőperrendtartás erre nem nyújt módot. (FélJciáltásoh a daloldalon : Dehogy nem f

) Keresni kellett tehát olyan módozatokat, amelyek mellett elérhetjük, hogy mentesítsük a bíróságot, mert különben a bírósági szervezet összeroppan az összetorlódott ügyek súlya alatt. Az államkincstárnak óriási költségébe is kerül a bűnügyeknek ez a késedelmes elintézése. Keresnünk kellett olyan módozatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a bírósági szerveken könnyitsünk. Itt elsősorban az eljárási szabályok jöhettek tekintetbe. Figyelembe kellett venni, hogy túlnyomórészt oly bűncselekmények maradtak elintézetlenül, amelyek tulajdonképen csekélyebb jelentőségűek. Legalább ezeket kellene eliminálnunk a restanciák köréből. A jogász világnak úgyis régi óhaja, hogy az egyesbiróság intézménye hozassék be a törvényszék hatáskörébe tartozó csekélyebb jelentőségű ügyekben. Ez olyan ujitás, amely gyakorlati célt szolgál, de, egyben bizonyos fokig _ kisérletszámba is megy. Ep igy kísérletet jelent az ügyészség részvétele a nyomozásban, hogy t. i. az ügyészség maga vezetheti a nyomozást. Mindezek a módosítások azt a nagy célt kívánják szolgálni, hogy egyrészt az államkincstár terhein könnyitsünk, másrészt a birói szer-