Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-215

A Nemzetgyűlés 215. ülése 1921. évi június hó 24-én, pénteken. 171 veket mentesítsük. így tehát nem arról van szó, hogy bizonyos jogpolitikai elveket áttörjünk, hanem arról, hogy a szükség kényszerítő erejé­nek nyomása alatt bizonyos fokig enyhítsünk a formákon, anélkül azonban, hogy ez bármi módon sérelmére lenne akár a sértettnek, akár a terhelteknek. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tassék ezt a javaslatot tisztán objektiv szem­mel nézni. Ebben nincs semmi rejtett tendencia. Rupert Rezső : Annak, aki nem veszi észre ! Héjj Imre előadó : Ne méltóztassék ezt párt­politikai szempontból nézni, hanem tisztán csak abból a magasabb szempontból, hogy a bíró­ságokat mentesítsük a felhalmozódott munka nyomasztó súlya alól. A törvényjavaslatot el­fogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Birtha József jegyző : Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! A javaslatot általánosságban elfogadom. El­fogadom azért, mert tényleg igaz az, hogy még a háborús körülmények miatt halmozódtak össze annyira a bűnügyek, hogy azokkal a mostani bűnvádi perrendtartás szerint a bíróság vagy az ügyészség nem tudna kellő időre megbirkózni. Elfogadom a javaslatnak azt az újítását is, — ami csakugyan egyszerűsítést és az ügy gyorsi­tását eredményezi — hogy egyesbirói rendszert hoz be ezekben az ügyekben. Az egyesbirói rendszer nálunk perrendszerüleg már be van hozva polgári és bűnügyekben, ezeknél a bűn­cselekményeknél azonban társasbiróság volt szervezve. Már pedig ha elsőfokon gyorsítást akarunk, akkor tényleg helyes, hogy ne foglal­koztassunk ott négy embert, — mert hiszen a jegyző is bírói munkát végezhet azalatt —• ha­nem egy biró és egy jegyzőkönyvvezető intézze el ezeket az ügyeket. A fellebbezési fórumok amugyis meghagyattak. Ezt tehát én nem kifo­gásolom. Lehet ugyan némi aggályokat táplálni amiatt, hogy az egyes biró a dolog túlhalmozó­dása miatt ideges lehet, elhamarkodott Ítéletet hozhat, azonban ez mégsem olyan fontos ok, hogy miatta mellőzzük a fontosabb okot. Mielőtt továbbfolytatnám beszédemet, be kell jelentenem egy tiltakozást. (Halljuh! Halljuh! a szélsobaloldalon.) Tiltakozom, mint képviselő, az ellen a kormányténykedés ellen, amely ennél a javaslatnál nem először, de a legeklatánsabbul nyilvánul meg, hogy t. i. a t. kormány nem enged elég időt a javaslatok -előkészítésére. (Helyeslés a szélső baloldalon) A képviselőknek most már arra sincs idejük, hogy elolvassák a javaslatokat, hanem egyszerűen idedobják azokat közénk, hogy ismeretlenül vagy fogadjuk el vagy vessük vissza. Ennél a javaslatnál az tör­tént, hogy a javaslatot tegnapelőtt este tárgyalta le az igazságügyi bizottság. Miután a javaslatra tegnap kérték a sürgősség kimondását, ezért az elnökség a házszabályok értelmében kénytelen volt ezt a mai ülésre kitűzni. Ez kötelessége volt, ez elől nem térhetett ki, tehát az elnökséget ebben a tekintetben semmiféle mulasztás vagy hiba nem terheli. Ellenben igenis hiba terheli a kormányt, mert ennyire sürgette a javaslat elintézését és ma már tárgyaltatni akarta, noha az igazságügyi bizottság jelentését csak most kaptuk kézhez. Nekem is magánszorgalomból kellett bejönnöm ma reggel kilenc órakor, hogy megtudjam, mit határoztak az igazságügyi bizott­ságban, pedig ott igen lényeges változtatásokat tettek a javaslaton, még pedig helyes irányban. Rassay Károly: Fél évig nem volt sürgős, most két nap alatt kell letárgyalni ! Tasnádi Kovács József: Most minden javas­lat sürgős a kormánynak, annak ellenére, hogy már körülbelül két esztendeje ülünk együtt és érdemleges javaslatot alig-alig kaptunk. Ezt a tiltakozásomat bejelentvén, folytatom beszé­demet. Nekem a törvényjavaslat ellen igen sok kifogásom volt, ugy hogy eredeti formájában el se tudtam volna fogadni. Minthogy azonban az igazságügyi bizottság részben az én indítvá­nyomra, részben az igazságügyi bizottság más tagjainak indítványára igen lényeges módosítá­sokat és javításokat végzett a javaslaton, azért a javaslatot most már bizonyos módosításokkal elfogadom. Módosításaim az 1. és a 8. szakaszokra vonatkoznak. Az 1. szakasznál módosításom — az igazság­ügyi bizottság véleményének és a törvényjavas­lat indokolásának megfelelően —- odairányul, hogy az eddig már folyamatban levő ügyekre vonatkozik csak a törvény ezen szakasza, mert hiszen azt mondja az igazságügyi bizottság indokolása, hogy a felhalmozódott régi bűnügyek gyors elintézése céljából kívánja ezt a külön ideig­lenes intézkedést megtenni. A 8. §-nál pedig az ügyésznek szerepére vonatkozólag fogok módo­sítást , tenni. Es itt talán unalmas is leszek, mert tisz­tán jogi fejtegetésekbe bocsátkozom, hogy ki­mutassam azt, hogy hol rejlik a veszély a pol­gárokra nézve ennél a javaslatnál. En keresz­tény nemzeti szemüvegen át nézem a dolgot. Engem semmiféle destruktiv irány nem vezet. Eddigi cselekedeteim, beszédeim és cselekvésem itt a parlamentben azt mutatják, hogy ón igenis, mindenkit gazembernek tartok, aki az ország rendjét fel akarja robbantani, akár diktatúrával, akár forradalommal. Minden ilyen embert igen­is, nagyon gyorsan szeretnék bezáratni vagy az országból kikergetni. En voltam az, aki még az internálás fentartása mellett is felszólaltam, mert a mai viszonyokat még nein tartom tel­jesen megérettnek arra, hogy teljes szabadsá­got adjunk. De épen ez a szempont vezet engem arra, hogy keresztény, nemzeti irány­ban felemeljem szavamat, ugy is mint kép­viselő, ugy is mint gyakorlati jogász, minden olyan ? — néni tendencia, de lehetőség ellen — 2'À*

Next

/
Thumbnails
Contents