Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-213

À Nemzetgyűlés 213. ülése 1921. évi június hó 22-én, szerdán. 145 fogadtassék el, mint uj mondat, mert ez igy lo­gikus. Ami Tomori t. képviselőtársam indítványát illeti, minthogy a munkásbiztositási bírák rendes birák, reájuk vonatkozólag semmi külön intézke­désre szükség nincs, a tárgyalás alatt álló törvény­javaslat, amely általában a birákról szól, rájuk is vonatkozik, s ezért kérem t. képviselőtársam mó­dosításának mellőzését. Ami pedig az öt, illetőleg három évet illeti, erre vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy há­romévi gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki ügy­védi vizsgát tehessen, itt azonban arról van szó, hogy a vizsgát elengedjük s épen ezért valamivel hosszabb időt kellett számítani. Erre való tekin­tettel kérem Tomori képviselőtársamat, legyen szives ezt az inditványát visszavonni, ha pedig nem vonná vissza, ki kell jelentenem, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy ahhoz hozzá­járulhassak. Rassay Károly képviselő urnák arra az észre­vételére, •— mert ő indítványt nem adott be és köszönettel veszem — felvilágosításul csak annyit jegyzek meg, hogy amint már az igazságügyi bizottságban is, ahol a bizottság álláspontomat honorálta is, részletesen kifejtettem, hogy azokat az embereket, akiket az 1920 : XIV. te. 4. §-a alapján el kellett bocsátani, nem lehet megkülön­böztetni a többiektől, ugy hogy a képviselő ur által emiitetteket semmi esetre sem lehet ebben a kedvezményben részesíteni. Rassay Károly : A törvény különböztette meg ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azzal méltóztatik érvelni, hogy ezen szakasz alap­ján az első időkben túlzott vehemenciával bocsá­tottak el embereket. E tekintetben tisztán csak a birák és ügyészek vannak érdekelve. Rassay Károly : Dehogy ! Ministerialis em­berek is ! (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Bevallom, hogy az igazságszolgáltatás körében ez végleg még meg sem történt, illetőleg nem foganatosíttatott s az erre vonatkozó tárgyalá­sok is i é. május hó végén és június hó első napjaiban folytak, amikor már a kedélyek bizo­nyos tekintetben lecsillapultaknak voltak tekin­hetők. Ezt az intézkedést nem is tartottam fenn magamnak, a ministernek, akinek a törvény ezt juttatta, hanem összes táblai elnökökből és a főügyészekből alkottam egy testületet és erre biztam, tehát egy olyan magas testületre, amely feltétlenül egyenértékű a fegyelmi bíróságok tes­tületével. Ez a testület döntötte el az ügyeket és én itt semmi tekintetben be nem folytam, csupán azt a kedvezményt adtam meg, hogy ott, ahol egy kissé enyhébb esetről volt szó, vagy méltányossági körülmények forogtak fenn, elő­ször értesíttettem az illetőket megfelelő formában, hogy adják be nyugdíjaztatásuk iránti kérvényü' ket, hogy előbb nyugdíjazzuk őket és igy ne kelljen velük szemben ezt a szakaszt alkalmazni, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. Csak a legsúlyosabb esetekben fogjuk ezt a sza­kaszt alkalmazni s azt hiszem, teljesen meg­nyugtatja a t. Nemzetgyűlést . . . Rassay Károly: Engem nem! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister :... hogy azokban az esetekben, ahol ez a magas testület szükségesnek tartotta e szakasz alkal­mazását, ezt a kedvezményt nem érvényesítjük. Kérem ennélfogva a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tassék a második bekezdést változatlanul elfo­gadni. Rassay Károly : Kommunizmusban exponált tisztviselők ma is állásban vannak ! Giesswein Sándor : A kicsinyeket büntetik, a nagyok pedig menekülnek ! Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Tasnádi Kovács József szólásra jelentkezik. A képviselő ur a házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján kér szót ? Tasnádi Kovács József: Igen. T. i. tekin­tettel arra, hogy az igazságügyminister ur oly értelemben módosította a Temesváry Imre t. kép­viselőtársam által beterjesztett módositással egyetértőleg az eredeti szöveget, amint én azt előadtam, — bár egy kis különbség van köz­tünk — az első bekezdésre vonatkozó módosí­tásomat visszavonom. Elnök : A harmadik bekezdésre vonatkozó­lag azonban fentartja a képviselő ur? Tasnádi Kovács József: Arra fentartoml Elnök : Következik tehát a határozathozatal. Minthogy mind a három bekezdéshez módosítá­sok adattak be, az eredeti szöveget bekezdésen­ként fogom a tett módosításokkal szembeállítani. Ha az eredeti szöveg elfogadtatik, elesnek a módosítások, ellenkező esetben a módosításokkal fogadtatik el az illető bekezdés. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy az uj szöveg, amelyet Temesváry Imre t. képviselő­társammal együttesen bátrak voltunk javaslatba hozni, a szakasz első és második bekezdése he­lyébe lép, nem tudom, nem volna-e indokolt a kérdést is ilyen értelemben feltenni? Elnök : Nekem a kérdést az eredeti be­kezdésre kell feltennem, mivel az fekszik a Ház előtt, mint a tárgyalás anyaga. Azzal kell szembeállítanom a minister ur módosítását. Ha az első bekezdés a minister ur módosításával fogadtatik el, akkor természetes, hogy a máso­dik bekezdés is elesik és a két bekezdés helyébe a minister ur módosított szakasza kerül. (He­lyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az első bekezdést változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadni, szemben az igazságügyminister ur által tett módosítással, igen vagy nem? (Nem!) Az első bekezdés 19

Next

/
Thumbnails
Contents