Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-210

04 A Nemzetgyűlés 210. ütése 1921, 15°/o-os kulcs alkalmazását, mig a Szterényi képviselő ur által benyújtott módositás kizárólag a 15°/o-os kulcs alkalmazását kívánja. Méltóztatnak-e a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvény­javaslat 1. §-át az eredeti szövegezésben, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés tehát nem fogadta el az eredeti szöveget, ennek következté­ben a pénzügyminister ur által benyújtott szö­veget jelentem ki elfogadottnak. Már most fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e ezen szöveghez elfogadni a Temesváry képviselő ur által be­nyújtott határozati javaslatot, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy a •szöveg a Temesváry képviselő ur által benyújtott módosításokkal fogadtatott el, aminek követ­keztében a Szterényi képviselő ur által beterjesz­tett módosítások elestek. (Helyeslés.) Következik a 2. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 2. §4). Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Kiosztott módosításaim szerint a 2, §-hoz csupán egy stiláris változtatásra irányuló javas­latot kívánok tenni, még pedig azt, hogy a szakasz 6. sorában a »kézizálog-kölcsön« szó után a »még fennálló« szavak szurandók be, a 7. sorban pedig »összeg« szó .után ezen szavak helyett »egy ötödének megfelelő névértékű címlet­mennyiség beszolgáltatása utján kell leróni«, ez teendő : »után az 1. §-ban foglaltakhoz képest kell leróni«. Kérem ezen módositás elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a szakasz eredeti szövegezését szembe fogom állí­tani a pénzügyminister ur által stilárisan módo­sított szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, a pénzügyminister ur által módosított szöveget jelentem ki elfoga­dottnak. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevésé­hez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. §-t eredeti szövegezésben elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Nem fogadtatott el. Eszerint a pénzügyminister ur által módosított szöveget jelentem ki elfoga­dottnak. Következik a 3. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Bátor voltam szétosztatni a 3. §-hoz is egy már nem stiláris módosítást, amelyben felhatalmazást kérek arra, hogy esetleg egy 5°/o-os kölcsönt felvehessek. Ez a módositás a következő (olvassa) : »A 2. bekezdés 5. sorában »a célra« szavak után a következők : »valamint a törvényhozás által megállapítandó egyéb cé­évi június hó 16-án, csütörtökön. lókra is évi 5%-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötyényeket bocsáthasson ki s az ezen kötvények kibocsátására vonatkozó feltételeket rendeletben állapithassa meg« kihagyandók és azok helyébe a következők Írandók: »a törvény­hozás által megállapítandó egyéb célokra, vala­mint az ingatlanok vagyonváltságának folyóvá­tétele végett a vagyonváltsággal terhelt ingat­lanokon az azokra kivetendő vagyonváltság erejéig jelzálogilag biztosítandó évi 5%-kal kamatozó törlesztéses állami kölcsönkötvényeket bocsáthasson ki s az ezen kötvények kibocsátá­sának módozatait rendeletben állapithassa meg. Azt, hogy mily összegű ily kötvények bocsáthatók ki évenkint, a költségvetési (felhatalmazási) törvény állapítja meg.« Tisztelettel kérem, hogy a szakaszt e módosítással kegyeskedjenek elfogadni. Elnök : Szólásra jelentkezett ? Gerencsér István jegyző: Szabóky Jenő! Szabóky Jenő: Mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés! Van szerencsém a 3. §-hoz a következő apró módosítást tenni. A 3. § 3. sorában »kegyes alapok« szavak után tétessék: »kényszer­társulatok«. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A Nemzet­gyűlés csupán önmagához marad következetes, ha ezt a módosítást magáévá teszi, mert hiszen az 1921. évi XV. te. 2. §-ban a kényszer­társulatok a vagyonváltság alól mentesítettek. Másodsorban pedig ez móltányos is, mert ezek a társulatok ugyan autonómok, de állami funkciókat végeznek, az államtól támogatást nyernek és voltaképen állami kisegítő eszközök. Ezen indokokból kérem módositásom elfoga­dását. Hegedüs Loránt pénzügyminister: A módo­sítást elfogadom. Elnök : Szólásra ki van még feljegyezve ? Gerencsér István jegyző: B. Szterényi József! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Mi­ként az általános vitánál volt szerencsém beje­lenteni, második észrevételem a javaslat ellen a kivételek hiányosságára vonatkozott, illetőleg arra, hogy a pénzügyminister ur eredeti javas­latától eltérőleg, amelyben a közszolgálati alkal­mazottaknak — ideértve a katonai személyeket is — és nyudíjasoknak, valamint ezek özvegyeinek és árváinak a vagyonváltság alól való mentessé­get kívánta biztosítani, illetőleg 5%-os járadék­kölcsönt kivánt kárpótlásképen azoknak adni, a mostani szövegből, amely előttünk fekszik, telje­sen kimaradtak ezek a kategóriák. Tehát a leg­szegényebbek és a kivételes elbánásra leginkább ráutaltak, miképen azt már az általános vitában kifejtettem — nem kívánom itt ismételni és ezzel a Ház türelmét igénybevenni — nem részesülnek ilyen elbánásban. íme, a kényszertársulatokat, tehát a vízszabályozási és hasonló társulatokat kivesszük ismét, tehát kitágítjuk a vagyonváltság alóli mentességnek a keretét, ellenben ezeknek a szegény tisztviselőknek, katonáknak, özvegyeknek

Next

/
Thumbnails
Contents