Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
88 A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. volt a kisüstök kérdése; (Egy hang jobbfelöl: Éljen a hisüst! Derültség.) főleg kisgazda-képviselőtársaimnak ez a kedvenc követelése. Sikerült is elérnünk, hogy az 1920. évi IV. törvénycikkbe a kisgazdapárt határozata folytán G-aal Gaszton képviselő ur inditványára egy külön paragrafust, a 18. §-t, az úgynevezett kisüst-paragrafust illesztették be. E törvényszakasz a kisüstöket csak községi üzemben engedi meg. Habár történtek ujabban is követelések, hogy ezeknél a kisüstöknél szüntetnénk be a községi üzemet, én a magam részéről azt tartom, — méltóztassanak megengedni, hogy meg is okadatoljam ezt — (Halljuk ! Halljuk!) kár volna ezt a községi jelleget feladni ; mert ha egy-két jó magyar ember kezéből ki is vették a kisüstön való főzés jogát, ezzel szemben azonban a jó magyar emberek öszszessége kapta kezébe, ugy-e : a község vagy a város. Azonkivül ezzel a rendelkezéssel, t. Nemzetgyűlés, elejét reméltük venni annak, hogy a pálinkafőzés ne maradjon holmi galiciánerek kezében a községben, (Felkiáltások jobbfelöl : Ne adják nekik!) akik sokszor egész községeknek kulturális és anyagi lehetőségeit a pálinkafőzés révén tönkretették. Sándor Pál: Papnak az alkoholtilalomról kellene beszélni! (Zaj.) Bozsik Pál : Csak azután arra kellene vigyázniok a végrehajtó közegeknek ezeknél a községi kisüstöknél, hogy újból ne galiciánerek kezébe kerüljenek,... Sándor Pál : Alkoholtilalom ! Bozsik Pál :... mert akkor semmi eredményt nem ér el a Nemzetgyűlés határozata ! (Felkiáltások a jobboldalon : A kisüstök nem voltak zsidókézen ! A szeszgyárak vannak zsidókézen !) Sándor Pál : Alkoholtilalmat kell a papnak prédikálnia! (Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő urak, ne méltóztassanak párbeszédet folytatni egymással, vagy pláne provokálni egymást a párbeszédre ! Méltóztassék meggondolni, hogy igazán az ország szeme itt van most rajtunk. Méltóztassék ezt megszivlelni és a tanácskozás szinvonalat fenntartani. (Helyeslés.) Bozsik Pál *. Azt hiszem, Sándor Pál igen t. képviselő ur nem fogja letagadni, hogy a szeszfőzdék kérdésével törvények foglalkoztak, tehát ha én ezzel a kérdéssel foglalkozom, egyáltalában nem jogosult az a kijelentése, hogy nekem, mint papnak, csak az alkoholtilalommal kellene foglalkoznom. A Nemzetgyűlés által alkotott 1920. évi IY. te. 18-ik §-a a kisüstöknél lényegesen felemeli az átalányozási összeg kiszámítására felveendő adatokat. Ugyanis mig az 1899. évi XX. te. 36-ik §-a a kisüstöknél csak háromszoros, négyszeres, ötszörös töltési képességet tételez fel az általányozás alapjául, a Nemzetgyűlésnek ezen ujabb törvénye e számokat kétszeresükre emeli fel. Szijj Bálint: De négyszeresére akarták! Bozsik Pál: Azonfelül, mig a régi törvény pl. szőlőtörköly feldolgozásánál csak 2 fok alkoholnyeredéket engedett meg, G-aal G-aszton képviselő ur inditványára a Nemzetgyűlés egy fél fokkal az alkoholnyeredek mérvét is felemelte. Amidőn én a múlt indemnitási vita alkalmával szerencsés voltam itt a Nemzetgyűlésen foglalkozni ezzel a kérdéssel, tapasztalatom alapján leszögeztem, hogy szerény véleményem szerint a hatszoros, nyolcszoros, esetleg a harmadik fajtánál tizszeres töltési képességet a kisüst még el birja viselni, azonban eszemágában sem volt az, hogy az alkoholnyeredék mérvét is emelni fogják az általányozási összeg kiszámitásánál. Midőn a részletes tárgyalásnál ez az indítvány megtétetett, nem akartam külön elleninditványt tenni, azt gondoltam, hogy az idő majd be fogja bizonyítani, hogy ez az általunk alkotott ilyen intézkedés nem állja meg a helyét. A közbeeső gazdasági évet pedig alapos tapasztalatok szerzésére kívántam fordítani. Ugy-e nem vagyok soviniszta, hogy tapasztalataimat az én vidékemen, G-yöngyösön szereztem meg? Gyöngyösön van központi szeszfőzde és ezen uj te. alapján városi üzemül négy kisüstöt is felállított Gyöngyös városa. A városi kisüstökön 163 abszolút hektoliter szeszt pároltak le és az adóhivatalnál összesen 838 ezer korona adőilletéket fizettek le ez után a szesz után, ugy, hogy egy abszolút hektoliter adója a kisüstöknél 5122 korona volt. Ezzel szemben a központi szeszfőzde, amely a tényleges termeivény szerint adózik, a következő adót fizette : abszolút hektoliterenkint 90 korona szeszfogyasztási adót, 70 korona adópótlókot és 3990 korona kincstári részesedést, vagyis összesen 4150 koronát. A központi szeszfőzdének azonban 20 °/o-os adóengedménye van, ugy hogy a helyzet a valóságban igy festett : a mi kisüstjeink fizettek egy abszolút hektoliter után 5122 koronát, a központi szeszfőzde pedig 3320 koronát, vagyis a kisüstök 1800 koronával többet fizettek, mint a szeszfőzde. 163 abszolút hektoliternél ez 300 ezer korona adótöbbletet jelent a mi kisüstjeinkre nézve, ennyivel többet fizettek azok, mint amennyi esett volna erre a mennyiségre, ha azt a központi szeszfőzdében a tényleges termeivény szerint párolták volna le. (Az elnöki széket Bakovszky István foglalja él.) Szijj Bálint: Ujabb igazságtalanság a kisemberekkel szemben! Bozsik Pál : Mindezen adatokból azt konstatálom, hogy valótlan az az állítás, mintha mi gazdák, a kisüstökkel valami kedvezményt kaptunk volna az államtól. Ellenkezőleg, a kisüst sokkal súlyosabban van adóval terhelve, mint a
