Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-206
À Nemzetgyűlés 206. ülése 1921. évi június hó 10-én, pénteken. 657 amikor árdrágitólag hatnak, amikor egy tröszt szövetkezései, amikor annak a trösztnek van számos üzleti helyisége, akkor az árdrágítás megszüntetése és árszabályozás eszközlése végett lehetne ilyen értelemben dönteni; de pusztán azért, mert valakinek fióküzlete van, amelyben nemcsak nem hat árdrágitólag, de épen ellenkezőleg, a közös kezelés, a kezelésben mutatkozó olcsóság és megtakarítás folytán olcsóbban számithatja az árut, akkor ugy intézkedni, hogy ezek a fióküzletek vogelfreiek legyenek, megint a nemtelen bosszúnak, alacsony érdekeknek, irigységnek tárgyai legyenek, ezt pénzügyi szempontból sem helyeselhetem. Én arra kérem a minister urat, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy én teljesen hive vagyok a szabadforgalomnak a lakásügy terén is, de a minister ur is járuljon hozzá a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister úrral együtt, hogy végre meginduljon a termelés ezen a téren is, hogy legyen épitkezés. Mert amig épitkezés nincs, addig a kérdés majdnem megoldhatatlan. A kérdést egyedül a termelés, az épitkezés van hivatva megoldani. Arra kérem a t. minister urat, hogy a maga részéről is járuljon hozzá ennek a termelésnek a megindításához. Befejezésül legyen szabad még egy kijelentést tennem és ismét alludálnom a pénzügyminister urnák arra a kijelentésére, hogy Magyarország az igazságtalanságot nem tűri el. Mi ezt nem most tanuljuk, ez nekünk nem újság, mi a mi jogérzetünket és az igazsághoz való ragaszkodásunkat a magyar államférfiaknak és a magyar történelmi osztálynak a 30-as, 40-es években való képviselőitől tanultuk, Deák Ferenctől, Széchenyitől, Kossuthtól, azután a másodsorban állóktól, Szemerétől, Pálóczytól, Bezerédytői, a magyar történelmi osztálynak azon nagyjaitól, akik felismerve a kor szellemét, ezt az országot az európai kultúra, a nyugat civilizációja felé akarták vinni. A jobbágyság felszabadítása, a közteherviselés elve, a népképviselet kívánsága nálunk nem egy februári forradalom alapján született meg egyik napról a másikra. Egy nagyszerű nemzedék évtizedeken keresztül előkészítette ezeket a korszerű reformokat, egy nagyszerű nemzedék évtizedeken keresztül példát adott arra, hogy lemond a jogokról azért, hogy a jogokba bejöjjenek a jogokból kitaszítottak. Felszabadította a jobbágyságot, felszabadította a vallásfelekezeteket. Ez a nagyszerű nemzedék példát mutatott erre. Mi tehát nem mostan tanultuk meg a demokráciát tisztelni és szeretni, hanem felnőttünk a magyar történelmi osztály nagyjainak tiszteletében, akik ennek az országnak részére jogot és igazságot követeltek, és jogot és igazságot vivtak ki. Én tehát figyelmeztetve a t. igazságügyminister urat ezekre a szempontokra és emlékeztetve őt arra, hogy az ő székében egykor Deák Ferenc és Szilágyi Dezső I NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. ültek, emlékeztetve őt a magyar közéletnek a múlt évtizedekben való nagyjaira, a régi nagyokra és az uj nagyokra, kérem őt, hogy ezen nagy férfiak szellemében, a jognak és igazságnak .szellemében vezesse tovább is a magyar igazságügyet. A költségvetést elfogadom. (Helyeslés és tetszés balfelöl.) Virter László (szólásra jelentkezik). Elnök : Mily címen kíván a képviselő ur szólni ? Virter László : Félreértett szavaim valódi értelmének helyreigazítása címén. Elnök : A képviselő urat a házszabályok 216. §-a alapján a szó megilleti. Virter László: T. Nemzetgyűlés! Bródy igen t. képviselőtársam egy igen szép és tetszős védőbeszédet tartott Papp József ügyvéd ur, a budapesti ügyvédi kamara elnöke mellett. Ez a beszéd azonban teljesen céltalan volt, mert ha el méltóztatik olvasni elmondott beszédemet, meg méltóztatik látni, hogy beszédemben Papp Józsefet egyáltalában nem támadtam meg, én Papp Józsefnek még csak a nevét sem emiitettem meg. Bródy Ernő: A beszédét tetszett idézni! (Zaj.) t Virter László : Én azt mondtam, hogy az ügyvédi kamarában ma is ugyanaz a szellem uralkodik, amely azelőtt volt, hogy az ügyvédi kamara a történelemből még ma sem tanult semmit és ennek igazolására felolvastam egy részt az ügyvédi kamara jelentésébői és egy kiszakított részt idéztem Papp József beszédéből. En Papp Józsefet egyénileg meg nem támadtam, tehát a képviselő ur védőbeszéde teljesen felesleges volt. De volt egy második beállítása is t. képviselőtársamnak. 0 ugyanis ugy állította be a dolgot, mintha én az ügyvédi kamarát a kommunizmusban való részvétellel vádoltam volna meg, és kezdte bizonyítani azt, hogy ez a legnagyobb oktalanság lett volna a kamara részéről. Ebben tökéletesen igaza van. Ha meg méltóztatik nézni beszédemet, azt is méltóztatik majd látni, hogy én az ügyvédi kamarát ezzel nem vádoltam. En kommunizmussal vádoltam a kamara azon ügy véd tagjait, akik kiírták a kamara hirdetőtáblájára, hogy ügyvédek kerestetnek téglahordásra. Azt is hozzátettem, hogy ezek ellen megindított fegyelmi eljárás még most is csak a kezdet stádiumában van és hogy ezeknek az ügyeknek a lebonyolításával a kamara abszolúte nem siet. Bródy Ernő : Tessék a kamara ülésén előhozni! (Zaj. Felkiáltások : Itt is joga van!) Virter László : Igen t. képviselőtársam, ez egészen más dolog. Képviselőtársam itt beszédet tart, védi a kamarát . . . Elnök : Ez már nem tartozik a félreértett szavak megmagyarázásához. Virter László: Tovább megyek. Az autonómia ellen intézett támadásomat tisztelt kép' 83"
