Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-206

G56 A Nemzetgyűlés 206. ülése 1921 sajtótörvény tulajdonképen nem ment át az életbe, tulajdon képen nincsen kipróbálva. 1914 óta, amióta a sajtótörvényt meghoztuk, tulajdonképen a cenzúra állapotában vagyunk. A cenzúra pedig kizárja legnagyobb részében azt, hogy a sajtótörvény a maga erejében érvényesüljön, mert a cenzúra maga zárja ki a cikkeket. Kíváncsi volnék pl. t. Nemzetgyűlés, arra a statisztikára, hogy izgatás miatt hány cikkíró állt a sajtóbiróság elé. Kiderülne, hogy senki vagy alig valaki, mert hiszen az izgató cikkeket a cenzúra már előzetesen kitörölte, ennélfogva azt tapasztaljuk, hogy a háború óta a sajtó munkásai egyáltalán nem viselik a felelősséget a cikkeik után és nincs meg annak a fóruma, hogy valaki a maga eljárásáért, a maga cikkéért feleljen. Az a sajtótörvény, amely 1914-ben hozatott, elég szigorú törvény, s ez a törvény a sajtóeljárásban soron kivüli eljárást léptetett életbe. Maga ez a sajtótörvény a kiadók és munkatársak közötti viszonynak kérdését is felölelte s egyáltalán végigmegy a kérdésnek minden vonatkozásán. Rupert Rezső: Nagyon is szigorú! Bródy Ernő : Ugy van, és állítom, hogy nekünk tulajdonképen van egy sajtótörvényünk, amely azonban nem ment át az életbe, és akkor, amikor folyton bűnösökért kiáltanak, amikor folyton a régi dolgok felelősségrevonásáról van szó, megállapítom, hogy épen a cenzúra intézkedése ós életbelépése folytán senki sem kerülhetett a maga itélőbirája elé. Ha tehát a normális állapotok beállnának, ha nem lesz cenzúra és a sajtóbiróság működhetik, a törvény életbeléphet, akkor egyszeriben megoldódnék a kérdés. Az egész kérdés megoldásának alapja tehát a cenzúra megszüntetése és eltörlése. Ha a cenzúra eltöröltetett, megszüntettetett, akkor életbe lép az 1914-iki sajtótörvény, amely alkalmat és módot ad arra, hogy mindenki feleljen azért, amit elkövetett. Rupert Rezső: A kormány nem is tudja, hogy van ilyen sajtótörvény ! Bródy Ernő: Ha a kormány ezt nem tudja, akkor figyelmeztetem és emlékeztetem a kormányt arra, hogy ezt a törvényt a kormánynak egyik tagja, Bernolák igen t. népjóléti minister ur készítette, ő volt a sajtótörvénynek kodiíikátora Lengyel Auréllal együtt, ő készítette ezt a sajtótörvényt, amely 1914-ben szentesittetett és egy pár hónap múlva kitörvén a háború, tulajdonkápen még ma sem lépett életbe. Ennek a törvénynek vannak szakaszai, amelyek egyáltalában holt szakaszok, pl. a felelősség kérdése, amely különféle szempontok szerint biráltatott el, egyáltalán nincs kipróbálva azokra a vitás jogi kérdésekre, hogy ki tekintendő szezőnek, ki felelős a közleményért, ez mind nem lett kipróbálva, nem lett alkalom adva a cenzúra létesítése folytán. A kártérítés, a nem vagyoni kár kérdései egészen uj fogalmakként voltak a évi június hó 10-én, pénteken, törvénybe lefektetve. Ezek nem mentek át az életbe, Én tehát arra kérem az igazságügyminister urat, méltóztassék felszólítani az ő kollégáját, Bernolák Nándort urat, a törvény szerzőjét, aki maga magzatáról valószínűleg ebben a késői időpontban sem fog rosszat mondani, és azt hiszem, hogyha Bernolák népjóléti minister ur előveszi ezt a gyermekét, meg fogja látni, hogy ez egyáltalában nem jár még, tessék ezt előbb a járikóba vinni, hogy azután meggyőződhessünk arról, hogy tud-e járni a maga lábán. (Helyeslés bal felöl) Legyen szabad még csak egészen röviden egy hozzámnőtt témáról, a lakásrendeletről szólnom. Ebben a lakásrendeletben nagyon különös dolgok vannak. Mindazt, ami máshonnan kiszorult, amit el kellett intézni, amit meg kellett oldani, azt mind ide tették be a lakásrendeletbe, ugy hogy ez valóságos múzeuma a magánjogi gyűjteményeknek. Holott mire volt a lakásrendelet eredetileg szánva ? És itt engedjék meg, hogy a kisgazdákkal szemben is tegyek olyan nyilatkozatot, amely meggyőzi őket arról, hogy mennyire hívük vagyok. Épugy, mint a földmivelés terén, az élet minden vonatkozása terén, tehát a lakások terén is a szabadforgalom hive vagyok. De hogy ennek híve lehessek, szükséges, hogy termelés legyen. A föld terményei, a búza és más termények folytonosan negujulnak. Ott van élet és produktivitás, ellenben a lakásügy terén semmi nem történt. Azért kellett a szabad forgalmat időnként megszorítani, és ennek az intenciója az volt, hogy senkinek felmondani, a lakásbérét emelni ne lehessen olyan mértékben, amint azt remélték volna a lakásrendelet nélkül. Ezeket az elveket meg kellett teremteni, de ezeken túlmenve magánjogi kodifikációra nem alkalmas a lakásrendelet. Én tehát csak arra kérem az igazságügyminister urat, hogy méltóztassék a lakáshivatalt jelenlegi formájában eltörölni. (Helyeslés balfelöl.) A lakáshivatal ne legyen közigazgatási fórum, hanem a lakáskérdés azon részében, ahol jogvita elintézése szükséges, legyen birói fórum, amely a birói eljárás minden attribútumával, nyilvánossággal, szóbeliséggel, közvetlenséggel legyen ellátva. Tehát az, hogy elnöki tanács helyett most van kijelölő tanács, amely titokban itél ós dönt, nem helyes. A helyes csakis az lehet, ha a birót a maga megfelelő feladatára állítjuk és megfelelő eszközöket adunk a rendelkezésére. Itt van pl. egy kérdés, a fióküzletek kérdése. Az, hogy valaki egy fióküzletet tart, az ő egyéni dolga. Most azon az alapon, hogy a lakásrendelet a fióküzleteket engedi elrekvirálni, egész hadjárat indul meg a becsületes kereskedőknek és üzletembereknek régen alapított fióküzletei ellen. Tudnék egy kritériumot a kérdés megoldására : el kell venni a fióküzleteket akkor