Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-206
A Nemzetgyűlés 206. ülése 192 keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és Ítélni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró it él.« Hát én is izgatok itt az ország szine előtt, innen az ország házából nyilvánosan felhivom a biróságokat arra, hogy ezzel a jogukkal éljenek. Ez egy törvényben megállapított jog,. . . Rassay Károly : Garancia ! Bródy Ernő : ... ez egy szabadság-garancia, ez a birói függetlenségnek is megadott attribútum. Engedelmet kérek, amikor a törvényben van biztosit va egy jog, ha az annak a jognak gyakorlására való felhívást a t. képviselőtársam izgatásnak minősiti, akkor engedje meg, hogy ezen az alapon én magam is beiratkozzam az izgatók csoportjába. T. Nemzetgyűlés ! Még egy rövid reflexiót akarok tenni az igen t. képviselőtársam beszédére. ö kormánybiztost kivan a budapesti ügyvédi kamara részére. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) B. Szterényi József: Ohó ! Ez már több volna, mint nevetséges ! Bródy Ernő : Magam részéről bátor vagyok tiltakozni ez ellen a kívánság ellen és nagyon csodálkozom, hogy a budapesti ügyvédi kamarának, az autonómiának egy tagja maga kivan az autonómia nyakára kormánybiztost ültetni, (ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Nagyon csodálkozom ezen ; nagyon furcsának és különösnek találom. Vázsonyi Vilmos: Szóval forradalmi törvényszéket akar ! Bródy Ernő : Hogy képzeli el ezt az igen t. képviselő ur, hiszen törvényben vannak megállapítva az ügyvédi kamarának jogai és kötelességei. Jöhet oda 20.000 kormánybiztos, nem. csinálhat semmit a fegyelmi eljárás terén, mert a fegyelmi eljárás szabályai törvényben vannak lefektetve és rnig a törvényt meg nem változtatják, küldhetnek oda dalai lámákat vagy akármiféle korrnánybiztosokat, ezek sem változtathatnak a törvényen. Nagyon különösnek és csodálatosnak tartom tehát, hogy egy autonóm testületnek tagja maga kíván felülről jövő intézkedést az ellen az autonómia ellen, amelynek keretében neki joga van a maga véleményét nyilvánítani és a maga igazságát kimondani. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy áttérjek magára az igazságügyi költségvetésre és a magam részéről legelsősorban azt kifogásoljam,, hogy itt Magyarországon még mindig rendeletekkel kormányoznak. Én ezt a Nemzetgyűlés megligálásának tekintem, mert a háború alatt volt értelme a rendeletekkel való kormányzásnak, a háború alatt az akkori képviselőház nem is volt mindig együtt, hirtelen eljárásoknak szüksége merült fel; akkor a rendeleti eljárás helyes és szükséges volt, de a háború után, a mai korszakban, olyan kérdésekben, amelyek a háborúval semmiféle vonatkozásban nincsenek s amelyek a kiévi június hó 10-én, pénteken. 655 vételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvényben felállított címekkel sincsenek semmiféle vonatkozásban, rendeletekkel kormányozni helytelen. Különösen helytelen az a nizus, amely közigazgatási hatóságok kezébe birói funkciókat tesz. Épen most olvastam fel a birói hatalomról szóló törvényt, amely kimondotta, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik. Ezt teljesen végre kellene hajtani. Ahelyett, hogy a közigazgatásnak adnánk bírói funkciókat, mindent a bíróság számára kellene lefoglalni, ami igazságszolgáltatási kérdés. Mert egészen más a közigazgatásnak és a bíróságnak természete. A bíróságnak megvannak a garanciái : az áthelyezhetetlenség, elmozdithatatlanság ; a jogkereső közönségnek pedig a bíróságnál megvan az a garanciája, hogy megkapja a maga igazságát. Nagyon helyesen mondta Hegedüs Loránt igen t. pénzügyminister ur, hogy a magyar ember semmi mást nem tür el olyan nehezen, mint az igazságtalanságot, de viszont meg kell lennie annak a fórumnak, amely az igazságot kiméri, s az igazság kimérésének fóruma más mint bíróság nem lehet. Miért méltóztatnak látni, hogy mindenütt és minden vonalon kívánjuk mi a bíróság ítélkezését, beavatkozását? Mert a magyar bíróság intézményében és különösen a magyar bíróságban megtaláljuk azokat a garanciákat, amelyek az igazságszolgáltatás vitelére megfelelően alkalmasak. En azt kérem az igen t. igazságügyminister úrtól, hogy szüntesse meg a rendeletekkel való kormányzást és a magam részéről nagyon helyeslem a kereskedelemügyi minister unak minapi kijelentését, amikor azt mondotta, hogy itt a záróra kérdésében nem akartak a kivételes hatalom alapján rendelettel élni, mert ezt a törvényhozás feladatának tekintik. Nagyon helyes álláspont. Kérem az igazságügyminister urat, hogy helyezkedjék szintén hasonló álláspontra. Itt van a törvényhozás és egészen más, ha a törvényhozásban az ellenkező nézetüek kicserélhetik a maguk nézeteit, érveit, meggyőződéseit, mint ha rendeletet hoznak minden szakkör, érdekkör meghallgatása nélkül, a pillanatnyi hangulatok alapján és szükség nélkül. Arra kérem az igazságügyminister urat, hogy lehetőleg minden kérdés idekerüljön a törvényhozás elé; ne dolgozzék rendeletekkel, hanem minden a bíróság által intéztessék el és törvényhozási utón végeztessék. Méltóztassék megengedni, hogy röviden szóljak a sajtókórdésről. Azt olvasom a lapokban és azt hallom, hogy a sajtókérdésben készül egy törvényjavaslat. Rassay Károly: Dehogy készül! Bródy Ernő : Nem tudom, hogy mi történik ezen a téren, csak bátor vagyok emlékeztetni és figyelmeztetni a t. Nemzetgyűlést, hogy itt mi a jelenlegi jogállapot. 1914-ben, közvetlenül a háború előtt hoztunk egy sajtótörvényt. Ez a
